Brüsszelből vernék szét az állami egészségügyet?

EU flags outside the European Commission building in the Belgian capital Brussels. 24.06.2017. The European Commission is based at the Berlaymont building, built between 1963 and 1967. In 1992 the Berlaymont building was closed due to the presence of asbestos and extensively renovated. The modernized building reopened on 21 October 2004. - NO WIRE SERVICE - Photo: Sascha Steinach/dpa-Zentralbild/dpa | usage worldwide

A Nemzetközi Egészségügyi Szabályzat (IHR) módosításai, valamint a pandémiára való felkészültségről és reagálásról szóló nemzetközi szerződés (CA+) nulladik tervezetét is komoly kritikák érik vezetési, ellenőrzési és szankcionálási jogkörök kapcsán. Sokan úgy értékelik, hogy a szuverén állami funkciók átadása történne meg az Egészségügyi Világszervezet (WHO) felé. A szervezet főigazgatója a tervezett szabályozás szerint hirdethetne ki regionális vagy globális egészségügyi veszélyhelyzetet, akár csak potenciális veszélyhelyzetek esetén is. Döntésével a WHO főigazgatója lényegében az összes állam alapvető alkotmányos rendjét felülbírálhatná - írja a Századvég legfrissebb elemzésében.

A 2023. május 21. és 30. között a svájci Genfben megtartott 76. Egészségügyi Világközgyűlésen (WHA) több száz módosítást nyújtottak be a Nemzetközi Egészségügyi Szabályzathoz (IHR), valamint előterjesztették a pandémiára való felkészültségről és reagálásról szóló nemzetközi szerződés (CA+) nulladik tervezetét is. Az említett két dokumentumot sokan úgy értelmezik, hogy azok

lényegében a szuverén államok akaratának „visszalépését" eredményeznék ezeken a területeken, és azt, hogy az államok átadják az irányítást a nem a polgárok által megválasztott, így közvetlen demokratikus legitimitással nem bíró – de szupranacionális jelleggel megerősíteni kívánt – speciális ENSZ-ügynökség, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) számára.

2023. június 16-án, még a politikai közigazgatási nyári szünet előtt, alkotmányjogi panaszt nyújtottak be a karlsruhei székhelyű Szövetségi Alkotmánybírósághoz – előzetes intézkedés iránti kérelemmel – a két tervezett szerződés ellen.

Az alkotmányjogi panasz és az előzetes intézkedés iránti kérelem szerint a német Alaptörvény, az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (ENSZ Polgári Egyezségokmánya) és a Gazdasági, Szociális és Emberi Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya szerinti alapvető szabadságjogok és emberi jogok számos ponton való megsértését eredményezik.

A „szuverén" fontos tartalmi eleme, hogy a modern demokráciákban az állam minden hatalmát – ha közvetetten is – az emberek gyakorolják. Vagyis amikor választások alkalmával új kormányt választanak, akkor a szuverén maga hoz döntést. A demokráciának ezt a fő lényegi funkcióját semmilyen más, így akár szupranacionális, illetve globális szervezeti szint nem veheti át, így sem az európai uniós intézmények, sem pedig az Egészségügyi Világszervezet.