Az SPD az előző felméréshez hasonlóan 18 százalékon áll, a Zöldek további egy százalékot veszítve visszaestek 13 százalékra, míg az FDP 7 százalékon maradt. A legerősebb párt a felmérés szerint a Kereszténydemokrata Unió (CDU) maradt 27 százalékkal, a jobboldali Alternatíva Németországért (AfD) 21 százalékon, míg a baloldal csak öt százalékon áll. Emlékeztetőül: az általános választáson a liberálisok a szavazatok 11,5, a szociáldemokraták 25,7, a zöldek 14,8 százalékát szerezték meg.
A napokban kétnapos zárt konferenciát tartott a három párt, melynek végén Olaf Scholz kancellár kabinetje számos új intézkedésről döntött. Annak ellenére, hogy a gyűlésen a koalíciós partnerek megfogadták, hogy a jövőben konstruktívabban és nagyobb kompromisszumkészséggel állnak majd hozzá a problémák megoldásához, nem sokkal később megint összevesztek, most az atomenergia kapcsán.
Egyesek már arról írnak, hogy Olaf Scholz kormányának nagyratörő tervei megbuktak. Az úgynevezett közlekedésilámpa-koalícióról (zöldek, a sárga színnel jelölt liberálisok és a vörös szocdemek) az elejétől kezdve lehetett tudni, hogy rengeteg belső vitájuk lesz, ám
arra senki nem számított, hogy a három párt szinte mindenen össze fog veszni és semmit nem tudnak majd megvalósítani a programjukból.
Remek példa erre a nagy felhajtással beharangozott 100 milliárd eurós hadseregfejlesztési terv, amelyből azóta sem valósult meg semmi. De ide sorolható még a gyermekjóléti reform esete is, amely a tervezett 12 milliárd euró helyett csak 2,4 milliárdból fog megvalósulni.
Ha maga a káosz, ami a szövetségesek között uralkodik nem lenne elég, maga Olaf Scholz is többször került kellemetlen szituációba. Felmerült vele szemben a vád, hogy Hamburg polgármestereként segített adót csalni a Warburg banknak. Ez egy sokkal nagyobb, egész Európát behálózó, az úgynevezett CumEx-ügy része lehet, aminek nyomozása gyakorlatilag egy komplett hálózatot vizsgál, köztük bankokat, hatóságokat, tőzsdei kereskedőket, pénzügyi tanácsadókat, ügyvédeket.
A nyomozás során kiderült, hogy Hamburg kifizetett 47 millió eurónyi adó-visszatérítést a Warburg banknak, pedig erre az intézmény nem is volt jogosult.
A gyanú szerint pedig Olaf Scholz pontosan tudott erről.
Egy könyv is megjelent „Scholz-akták: A kancellár, a pénz és a hatalom" címmel, amiben arra keresik a választ, hogy hamburgi polgármestersége alatt Olaf Scholz kampányolt-e a bank mellett, illetve hogy a kancellár szándékosan vezette-e félre a parlamentet és a közvéleményt az ügyben betöltött szerepével kapcsolatban.
Olaf Scholzot a Szociáldemokrata Párt egyik nagygyűlésén, amikor mikrofonhoz lépett, hatalmas füttykoncert fogadta, háborús uszítónak titulálták őt, és megvádolták azzal, hogy fegyverekkel támogatja az ukránokat, ezzel fokozva az orosz inváziót. A kancellár erre magából kikelve reagált, leteremtette a tömeget, majd arról beszélt, hogy nem lehet fegyverek nélkül megteremteni a békét.
A német kormánykoalíció döntése értelmében leállt áprilisban az ország utolsó három atomerőműve, mivel a zöldek makacsul ragaszkodtak ehhez (miközben a környezetromboló ligniterőművekkel és -bányákkal nincs gondjuk).
Bréma polgármestere, Ralf Rücks, aki az egyik leghangosabb támogatója volt annak, hogy lekapcsolják az atomerőműveket, arra hívta fel a figyelmet, hogy nem volt jó ötlet az, hogy elsőként akartak kiszállni az atomenergiából. Tekintve, hogy egyetlen más ország sem zárta be az atomerőműveket az energiahiány kellős közepén. Sőt, megvan az esély arra is, hogy újabb beruházási hullám jöhet Európában is.
A németországi primer energiafelhasználás pedig 2022-höz képest csökkent, az év első felében tapasztalt magas energiaárak és a gazdaság gyenge teljesítménye miatt. Korábban is írtuk már, hogy ez is egy kardinális kérdés lesz, hiszen látható, hogy a drága energia nem biztos, hogy jó a német társadalomnak, de Scholz elhivatott, hogy nem lesznek újabb atomerőművek és a bezártakat sem akarják már újranyitni.