Parlamenti választás: egyre durvább politikai feszültségek a Soros-befolyás miatt Szlovákiában

A szeptember 30-i szlovákiai választásokat Robert Fico korábbi miniszterelnök – jó eséllyel várható, valószínűsíthető – kormányzati visszatérése miatt Európa-szerte nagy figyelem övezi. Egy Smer-győzelem akár a közép-európai szuverenista irány megerősítését is szolgálhatja. A friss felmérések alapjánmegalapozottnak tűnnek a voksolás kimenetelével kapcsolatos ilyen várakozások: Fico pártjának támogatottsága a közvélemény-kutatások szerint 20 százalék körül van, és valószínűleg megnyerik a választásokat. Az államfő időközben rágalmazási pert indított Fico ellen, a Smer pedig bejelentette, hogy – kormányra kerülésük esetén – vádemelési indítványt nyújtanak be a köztársasági elnök ellen. Az utolsó két hónapban az NGO-k – influenszerekkel kiegészülve – próbálják mobilizálni a fiatalabb választókat.

A szlovákiai Nyílt Társadalom Alapítvány és annak vezetése szembesül az egyre erősödő kritikus hangokkal, így például azzal, hogy a politikai pártok sajtótájékoztatóin gyakran megemlítik Soros Györgyöt és az amerikai milliárdosvélelmezett – részben igazoltnak is látszó – befolyását a szlovákiai politikára. A szervezet e-maileket, megkereséseket is kap a polgároktól, akik azt tudakolják tőlük, honnan szerezték a forrásaikat. A szlovák Nyílt Társadalom Alapítvány 2013-ban vált függetlenné az alapító szervezettől, az OSF-től, és a honlapjukon arról tájékoztatják az olvasókat, hogy az alapítvány tevékenységéhez egyre több forrást szereznek hazai és európai uniós forrásokból.

Hatalmas befolyása van a Soros-birodalomnak Szlovákiában Forrás: X

A szlovákok kikosarazták a később Budapesten CEU-t alapító Sorost

Az alapítvány körüli diskurzusban előkerült az is, hogy mi lehetett Sorosék szerepe az 1989-es csehszlovákiai történések mögött. Az év decemberében első külföldi filantrópként érkezett Csehszlovákiába, találkozott Marián Čalfa akkori miniszterelnökkel a kormányhivatalban, és azonnal szorgalmazta, hogy számítógépes központokat hoznának létre, és csereprogramokat indítanának országszerte. A rendszerváltozás után azonban Soros végül Budapesten tudta megalapítani a Közép-európai Egyetemet, mert bár Pozsonyba is oktatásszervezési ajánlattal érkezett, ott (miként Prágában) nem szerezte meg ehhez a támogatást.

Sorosék azonban húsz év alatt mintegy 100 millió dollárt fektettek be a szlovákiai oktatási, kulturális élet és a közélet alakítása céljából, csak összehasonlításképpen: az OSF globális szinten ezen időszak alatt több mint 32 milliárd dollárt adományozott a milliárdos filantróp céljainak megvalósítására.

A közelmúlt globális változásai – a tény, hogy Soros György átadta fiának, Alex Sorosnak az OSF irányítását – nem tudni, hogy pontosan milyen új irányokat hoznak a következő időszakban. Az európai tevékenységekre elkülönített pénzeszközöket egyes hírek szerint most a világ más részein folytatott tevékenységekre szeretnék fordítani, és az Európa számára biztosított OSF-források korlátozottak lesznek. A pénzügyek mellett az OSF szervezeti felépítését is két éven belül át akarják alakítani. Az uniós intézmények és az európai kormányok egy része azonban már most is jelentős pénzeszközöket költ olyan területekre, amelyeken az OSF nemzetközleg működik, és ez értelemszerűen érintené a szlovákiai működést is; ezért lehet számukra igazán nagy tétje a mostani parlamenti választásnak. Vagyis nem „eltűnni" szeretnének a kontinensről és különösen ebből a régióból, hanem inkább

belestrukturálni az OSF eredeti elképzeléseinek megvalósítását az európai uniós és tagállami, kormányközi programok kereteibe.

Első Fico-kormány: Sorosék „antikampánya" az adófelajánlások átalakítása kapcsán

A mostani választásokhoz érdekes adalék, hogy a Soros-szervezeteknek korábban is meggyűlt a baja a szlovák kormányokkal (és részben talán személyesen Robert Ficóval is), miután 2006-ban, illetve később, 2009-ben ugyancsak jelentős kormányzati kísérletek történtek a 2%-os társaságiadó-felajánlások kapcsán szükségesnek tartott változtatásokra.

Robert Fico Forrás: MTI/EPA/Jakub Gavlak

A szlovákiai Soros-alapítvány, és maguk Soros Györgyék minden követ megmozgattak: a People to People (Emberek az embereknek) nevű kampány a 2%-os adófelajánlási mechanizmus „2006-os eltörlésére irányuló tervek ellen" ellen született az alapítvány egyik visszatekintő dokumentuma szerint. A 2010 előtti időszak (első Fico-kormány) e tekintetben azt az utóéletet hagyta maga után, és 2011-től valóban módosítások léptek életbe a társasági adóból történő állampolgári támogatások tekintetében.

A kampányt utóbb sikeresnek minősítették: „A People to People kampánynak köszönhetően a civil szervezeteknek sikerült felkelteni a közérdeklődést a 2%-os adójuttatás fenntartása iránt, és egy hasznos, és igen nehezen pótolható erő profilját kölcsönözték maguknak." Továbbá, a kormányzatok viselkedését így összegzik: „Míg a civil szervezetek képviselői az előző Dzurinda-kormány hozzáállását »mindenekelőtt passzívnak« ítélték, addig

Robert Fico kormánya aktív lépéseket tett, amit a szektor »regresszívnek« tartott." Mindez már jól jelzi a „Soros-rezsim" és a korábbi szlovák kormányok igen feszült viszonyát a 2000-es években.

Multikulturális érzékenyítés, európai kérdések vitája azáltalános iskolákban

A szlovákiai Nyílt Társadalom Alapítvány ugyan tíz esztendővel ezelőtt függetlenedett az alapító szervezettől, és már nem rendelkezik tagszervezet státusszal az OSF nemzetközi hálózatában, a tágabb nemzetközi háló révén végig szerves része maradt a „Soros-rezsimnek". Ennek az adott keretet, hogy Szlovákiában kisebb és közepes NGO-k„nőttek ki" az alapítvány különböző platformjairól, mint például: a Kortárs Művészeti Alapítvány (Nadácia Centrum súčasného umenia), a Nyitott Iskola Alapítvány (Nadácia Škola dokorán), az Orvosi Társaság Nyílt Klubja (Otvorený klub lekárskej spoločnosti), a B terv (Plán B) civil szervezet, továbbá például a Szlovák Vitaszövetség és a Szlovák-Cseh Női Alap.

A Szlovák Vitaszövetség (rövidítve SDA) egy nem kormányzati szervezet, amely egyike azoknak a Soros-hálóhoz tartozó szervezeteknek, amelyek saját céljuk szerint a „kritikus gondolkodás" előmozdítására összpontosítanak: az SDA ezért konkrétan a diákok tudományos vitáival (és a gyakorlat szintén jórészt kulturális érzékenyítésükkel) foglalkozik. 1999-ben alakult, amikor is az 1994 óta működő szlovákiai Nyílt Társadalom Alapítvány „vitaprogramját követte". Az SDA vitaversenyt is szervez az általános iskolákban és a nyolcéves gimnáziumok alsóbb osztályaiban tanulók számára, így például az Európai Kulturális Alapítvány Stranger Festival projektje keretében vitákat tartottak a multikulturalizmusról, majd a British Council ZeroCarbonCities projektjében az éghajlatváltozásról, valamint például a European Youth Speak nevű nemzetközi vitaképző szövetség projektjén belül az európai politikai kérdésekről.

Szlovákia jövője a tét a választáson Forrás: AFP

Az SDA Szlovákia-szerte mintegy ezer vitaklubon keresztül működik, amelyek legnagyobb része középiskolai klub. Az International Debating Education Association (IDEA) egyik alapító tagja. A szervezet a 2020/21-es beszámoló alapján összesen 189 089 euró bevételre tett szert, ennek csaknem felét részvételi díjakból szedték be, a 23,6%-át szlovák állami támogatásból, 11,8%-át kormányközi szervezetektől és 6,7%-át európai uniós programokból, valamint alig több mint egytizedét „kis" adományozóktól és a nonprofit szektorból.

A példa jól mutatja, hogy Sorosék a támogatási kötelezettség jelentős részét ahol lehet, az államnak „szervezik ki", és ma az OSF céljai, programjai jórészt közvetlenül európai uniós programok formájában valósulnak meg.

2020 után: további terjeszkedés a szlovák médiapiacon

A politikai irány alakításához pedig fontos a tömegtájékoztatás is: az elmúlt években a Soros-birodalom tovább kívánta erősíteni hatalmi pozícióit a szlovákiai médiapiacon: így történt, hogy 2021 tavaszán a Penta Investments pénzügyi csoport eladta a szlovák Petit Press kiadóban meglévő 34 százalékos részesedését a Soros-finanszírozáshoz kapcsolódó Media Development Investment Fund New York-nak (MDIF).

Ez az amerikai alap – 1996-os megalakulása óta – már 44 ország 128 médiavállalkozásában segítette a baloldali-liberálismédia működését. Jelenleg 240 millió dollár vagyonnal rendelkezik, és 114 millió dollárnyi médiarészvényt kezel.

A Petit Press működteti a www.sme.sk hírportált is, amely 2021-es adatok szerint havi több mint 2,6 millió egyedi látogatóval és több mint 56 ezer digitális előfizetővel rendelkezett. Több mint 35 regionális és szlovák kiadványt jelentet meg, heti példányszámban több mint 545 ezer darabot szlovák és angol nyelven – ez egyértelműen a régiós befolyásszerzés iránti törekvést mutatja.

Forrás: MTI/Európai Parlament/Philippe Buissin

A Market & Media & Lifestyle - TGI 2022-es felmérése szerint a kiadóhoz köthető SME lap nyomtatott változata a harmadik legolvasottabb újság, egy százalékkal lemaradva a Pravdától; az sme.sk internetes weboldal ezért is hirdetheti a „Szlovákia legolvasottabb hírei" szlogent.

Soros alapja már az 1990-es években támogatta anyagilag a Petit Presst, amelynek akkor azért adott kölcsönt, hogy az létrehozhassa első önálló nyomdáit. A kiadó vezetője, Alekszej Fulmek Soros jobbkezével, Houston Spencerrel, a Nyílt Társadalom Alapítvány stratégiai működési igazgatójával ülhetett együtt az MDIF igazgatótanácsában.Harlan Mandel, az MDIF ügyvezető igazgatója 1996 és 1998 között jogtanácsosként dolgozott Soros Nyílt Társadalom Intézetében.

A 2021-es akvizíció, a jelentős kiadó birtokba vétele Szlovákiában egy fontos további előrelépés volt a közép- és kelet-európai médiapiac szempontjából: politikailag erősen motivált lehetett, és egy már régebb óta húzódó médiafolyamat része. Robert Fico volt szlovák miniszterelnök, a mostani választás esélyese pedig arról is beszélt, hogy Soros pénzügyileg támogatja a népszerű politikusokat, és el akarja tüntetni a népszerűtleneket.

Fico szerint a 2019-es töntetéshullám mögött a Soros-hálózat állt Forrás: AFP/Vladimir Simicek

Fico úgy véli, hogy a kormánya elleni 2019-es zavargások és tüntetések mögött ott volt a Soros-finanszírozás; a korábbi kormányfő szavaihoz hozzátehetjük, hogy ilyen célok eléréséhez, vagyis egy kormány népszerűtlenné tételéhez valóban a média a leginkább hatásos eszköz Szlovákiában is.

A szlovák és a nyugati sajtó a MDIF szlovákiai „bevásárlásával" kapcsolatban felhozta, hogy az már jelentősrészesedéssel rendelkezik a baloldali médiában Magyarországon (18,9%-kal a magyarnarancs.hu esetén, míg a Magyar Jeti Zrt. 28,23%-át is birtokolja, utóbbi cég pedig a 444.hu portál tulajdonosa).

Fico, mint Sorosék régi mumusa – művészekkel, influenszerekkel a fiatal szavazókért

Mindezen előzmények nyomán, Robert Fico 2023 májusában keményen bírálta az újonnan felálló szlovák kormányt és személyesen Zuzana Čaputová államfőt, akit a közösségi oldalán az idegen érdekek köztársasági elnökének nevezett. Egészen odáig ment, hogy kijelentette azt is:

A hivatalnokkormány Ódor Lajossal az élén nem a köztársasági elnök javaslata, hanem Soros választása."

A Smer elnöke Ódorról megjegyezte: „Tanít a bécsi CEU-n, és Soros-szervezetek környezetében dolgozott."

A bankár Ódor Lajos kormányfői kinevezése kapcsán a magyarországi sajtóban megjelent az az értelmezés is, hogy a történet kísértetiesen hasonlít arra az eseménysorozatra, amikor (2009-ben, Gyurcsány ferenc több évi kudarcosminiszterelnökségét követően) ugyancsak egy bankárszakember, Bajnai Gordon került a magyar miniszterelnöki székbe.

Ódor Lajos és Zuzana Čaputová Forrás: Somogyi Tibor

Fico kritikus álláspontot foglal el a Biden-kormányzattal szemben, és pragmatikusabb nemzeti érdekképviseletet sürget Ukrajna kapcsán.

Ebben a tekintetben álláspontja a békepárti magyar kormányéhoz áll közelebb, és Fico hangsúlyozta, hogy ha visszatér a hatalomba, első döntésük arra irányul majd, hogy Szlovákia nem küldhet fegyvereket Ukrajnának, amit ő személyesen már 2022 májusa óta szorgalmaz.

A végső kampányhajrában, szeptember közepén Zuzana Čaputová államfő rágalmazási pert indított jó hírneve megvédése érdekében Fico ellen, amit azzal indokolt, hogy a volt kormányfő „folyamatosan hazugságokat terjeszt róla". A jogi lépések megindítását a szlovák köztársasági elnöki hivatal a ČTK cseh hírügynökség útján közölte a szélesebb nyilvánossággal. Egy hétre rá Ficoék emelték a tétet, amikor bejelentették, hogy

az előre hozott választás és a parlament alakuló ülése után a Smer alkotmánysértés címén (a főügyész személyes befolyásolása miatt) egy vádemelési indítványt fog benyújtani Zuzana Čaputová köztársasági elnökkel szemben.

A választás súlyát mutatja, hogy a Robert Fico vezette erők támogatottsága arra is ösztökélte a Soros-hálózatot: a politikai és a sajtóvitákon keresztül jóval kevésbé megszólított társadalmi rétegekben próbáljanak elérni nagyobb választási hajlandóságot.

A több egyéb szervezet kezdeményezéseként létrejött, „Maradni akarok" (CHCEM TU ZOSTAŤ) néven a 2023-as választás kapcsán indult mobilizációs kampány túlnőtt az NGO-k közvetlen terén, és számos jelentős szlovák influencer, művész, továbbá nagyvállalat és más szervezetek (többen egyébként nyilván jószándékúan) csatlakoztak hozzá annak érdekében, hogy az egész társadalomra kiterjedő kampánnyáválhasson. „A választások mindannyiunk számára rendkívül fontosak, továbbra is úgy gondolom, hogy demokratikus világban akarunk élni" – mondja Jana Kovalčíková színésznő, valamint:

Érdekel Szlovákia jövője, hogy egy szabad, modern ország legyünk, telve toleranciával és tisztességes magatartással"

– magyarázza Fero Joke humorista, hogy miért támogatja kampányt (ami részben mégis a Soros-szervezetek és más NGO-k közös akciója).

A nyár közepén elindított és a közösségi oldalakon kiterjedt mobilizálás a jelek szerint hatásos, ugyanis a fiatalok körében egyre nagyobb lett az érdeklődés a választás iránt. Míg májusban a 18-25 éves fiatalok mindössze 51%-a jelezte érdeklődését a szeptember 30-i voksolás iránt, augusztusban már 67%-uk, amit a szlovákiai Nyílt Társadalom Alapítvány„a civil társadalom mozgósító tevékenységének köszönhetően" elért eredménynek tekint - áll a Tűzfalcsoport cikkében.