„Tényleg működik az ukránok taktikája?" címmel közölt hosszas elemzést az ukrán ellentámadás jelenlegi állásáról a The Economist, amelyben igen szkeptikus hangnemben írnak az ukránok eddig bemutatott teljesítményéről. Felidézik Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter szavait is, aki azt mondta, hogy a kételkedők „fogják be a szájukat" és menjenek a frontra harcolni, és azzal folytatják a cikket, hogy a hangzatos kirohanás ellenére az ukrán taktika több sebből vérzik – írta a Mandiner.
A lap szerint az egész azzal kezdődött, hogy az ukránok úgy döntöttek: mindenáron megvédik Bahmutot. Eme döntés következtében az ukrán fél rengeteg lőszert elhasznált a város megtartásáért, és ennek „köszönhető" a cikk szerint, hogy az oroszok cserébe be tudták magukat ásni délen. Már ebben sem értettek egyet egyes nyugati támogatók az ukránokkal, de az ellentámadást követően is folytatódtak a nézeteltérések. Míg az amerikaiak és a britek azt javasolták az ukránoknak, hogy egy ponton koncentrálják az erőiket a délre történő nyomulás során, addig Kijev úgy döntött, kettéosztja haderejét, hátha így széthúzhatja az orosz védelmi vonalakat. A Mandiner szerint azt is elismeri a lap, hogy az orosz védelmi vonalak megerősítése sokkal hatékonyabb volt, mint azt a nyugati tanácsadók feltételezték.
Akárki is hibázott, az biztos, hogy valami nagyon félrecsúszott"
– fogalmazott egy elemző az Economistnak.
„Úgy tűnik, hogy Kijevnek nem volt tartalék terve arra az esetre, ha az ellentámadás lelassul" – tette hozzá.
A hírportál szerint azt is hangsúlyozta: nem tudni, mennyi emberi erőforrása maradt a háborúzó feleknek. Még ha bizonyos számadatok az ukránok emberelőnyét is mutatják, a lap szerint Oroszország nagyon könnyen tud szerezni annyi embert, hogy a védelmi vonalakat megerősítse.
Hacsak nem omlanak teljesen össze az orosz védelmi vonalak, akkor a következő hónapokban is azt fogjuk látni, mint az elmúlt három hónapban"
– zárja az elemzést a cikk, az ukránok elakadására utalva.