Retteg a bukástól a júniusi EP-választáson Ursula von der Leyen

Brüsszel, 2023. június 20. Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a testület hetenkénti ülése utáni brüsszeli sajtóértekezleten 2023. június 20-án. MTI/EPA/Olivier Hoslet

Az amerikai baloldalnak és a nemzetközi nagytőkének nem áll érdekében a migráció leállítása, a brüsszeli politikusok pedig – tekintve, hogy pénzt és utasítást is onnan kapnak – így nem fognak módosítani az álláspontjukon – mondta az Origónak ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász azzal kapcsolatban, hogy Brüsszelben szerdán megszavazták a migránskvótákról szóló javaslatot. A Századvég tanácsadója felhívta a figyelmet arra, hogy ha beengedjük a migránsokat, azzal a kultúránkat, a vallásunkat, a biztonságunkat és a jövőnket kockáztatjuk. A szakértő úgy látja, hogy az uniós migrációs csomag a tagállamok önállóságát veszélyezteti, ugyanis a brüsszeli adminisztráció nem jelölt meg pontos számot a migránsok tagállamok közötti áthelyezésének felső határától, ami korlátlan betelepítéseket eredményezhet. Hozzátette: lehet még számítani hasonló intézkedésre, hiszen baloldali brüsszeli bürokraták többször hangot adtak azon félelmüknek, hogy a jövő évi EP-választás következtében átrendeződés történhet az Európai Parlamentben, és még ezt megelőzően kell átvinni olyan előterjesztéseket, amire később – egy esetleges szuverenista erősödés következtében – már nem lenne lehetőségük.

Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke üdvözölte a megállapodást, hangsúlyozva, hogy a teljes paktumot az Európai Parlament jövő évi jogalkotási ciklusának vége előtt jóvá kell hagyni. Látva, hogy milyen állapotok uralkodnak most az olaszországi Lampedusa szigetén, meddig képes elmenni a brüsszeli bürokrácia? Van esély arra, hogy változtassanak az álláspontjukon, hiszen a helyzet láthatóan egyre csak romlik?

Brüsszel nem enged a migrációpárti álláspontból, nem törődve sem az egyes országokban kialakult no-go zónákkal és migránsgettókkal, sem a bűnügyi statisztikákkal: 2016 és 2019 között mérséklődés volt megfigyelhető a migráció terén, majd egy időre – a Covid-járvány terjedésével egybeeső időszakban – erős visszaesés mutatkozott, de 2020 és 2022 között már duplájára, közel egymillióra ugrott meg az EU-ba irányuló menedékkérők száma.

A terrortámadások (és a halálos áldozatok) statisztikája hasonló vonalat ír le: az EU területén terrortámadásokban megölt személyek száma 2013-ban és 2014-ben 7, illetve 4 halálos áldozat volt, 2015-ben 151 (ebből 130 halott a 2015. novemberi franciaországi támadásokban), 2016-ban 142, 2017-ben 68, 2018-ban már „csak" 13 halálos áldozat, 2019-ben 10, 2020-ban pedig már ismét növekvő szám: 24.

Az Unió területén elkövetett/megkísérelt támadások (és azon belül is a dzsihadista terrortámadások) száma az ismert adatok alapján kvázi „követi" a migrációs nyomás erősségét, és 2016–2018-ban tetőzött (a migrációs nyomás utóbbi időben érezhető újabb erősödése ezért is bírhat közbiztonsági relevanciával). A sikertelen, meghiúsult vagy befejezett dzsihadista támadások száma az EU-ban 2017-ben elérte a 33-at, de a 2021-es 11 dzsihadista kísérlet/támadás sem sokkal marad el a 2015-ös 17-től. Az Európai Unió markáns demográfiai átformálására tett politikai kísérletek (a „társadalommérnökség") végső soron a terrorizmus, mint súlyos biztonsági kockázat, illetve a migránsokhoz köthető bűnözés növekedését eredményezik.

Ráadásul az amerikai baloldalnak és a nemzetközi nagytőkének nem áll érdekében a migráció leállítása, a brüsszeli politikusok pedig – tekintve, hogy pénzt és utasítást is onnan kapnak – így nem fognak módosítani az álláspontjukon.

Margarítisz Szkínász, az európai életmód előmozdításáért felelős uniós biztos szerint a tagállamok közötti kötelező uniós menekültügyi megoldásra van szükség, illetve úgy véli, a gyors határeljárások és a migránsok befogadása minden nehézségre és problémára megoldást adnának.

Von der Leyen pedig szeretné, ha még idén elfogadásra kerülne a teljes migrációs paktum, attól tartva, hogy könnyen alakulhat úgy az EP-választás, hogy nem lesz már ennyire egyszerű átvinni egy migrációpárti javaslatot.

Brüsszel ösztönzi a migrációt, támogatja az embercsempészek üzleti modelljének működését azáltal, hogy folyamatosan nyomják a kötelező betelepítési kvótákat, amelyek mágnesként vonzzák a migránsokat Európába – ezt már Szijjártó Péter külügyminiszter mondta azzal kapcsolatban, hogy Szlovákia ideiglenes határellenőrzést vezetett be a magyar határon. Láthatóan minden ország igyekszik saját módszereivel védekezni az illegális migráció és az embercsempészbandák ellen. Mi lehet így Európával öt, akár tíz év múlva?

Ha a jövő évi EP-választást követően nem történik markáns átrendeződés az Európai Parlamentben, és nem kerülnek többségbe a szuverenista hangok, az Európa, de legalábbis a mai értelemben vett „Nyugat" végnapjait jelentheti.

Jó irány, hogy Szlovákiában migrációellenes kormány alakulhat, Magyarországon pedig továbbra is a kormánypártok elsöprő győzelmét prognosztizálják.

A lengyel miniszterelnök kijelentette:

egész Európa, az egész EU Lampedusává válhat, ha továbbra is a régi hibákat követjük el újra, azokat a sémákat és mechanizmusokat, amiket a Bizottság javasolt.

Ha beengedjük a migránsokat, azzal a kultúránkat, a vallásunkat, a biztonságunkat és a jövőnket kockáztatjuk.

Ennek ellenére az elmúlt napokban a migrációs paktum kapcsán az alábbi nyilatkozatok hangzottak el, amelyek elgondolkodtatóak Philippe Lamberts, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség társelnöke szerint, "nem lehet erőd-Európát kialakítani". Szerinte az EU-nak részfelelőssége van abban, hogy útnak indulnak a migránsok, ezért ki kell alakítani a biztos és legális bejöveteli útvonalakat. Manfred Weber pedig arról beszélt, hogy

Afrika szegény, Európa gazdag. Amíg ez így marad, folytatódik a migráció, azonban a migrációt kezelni tudjuk.

Szerinte Orbán Viktor és Robert Fico meg akarják változtatni Európát. Valójában azonban épp ők szeretnék megtartani olyannak, amilyen most, illetve amilyen volt fénykorában. Angela Merkel, aki a 2015-ös migrációs válság idején még behívta a migránsokat ("Wir schaffen das!"), 2019 augusztusában, a páneurópai piknik 30. évfordulóján már elismerte, hogy

„új startra" van szükség a bevándorlás kezelését illetően, valamint meg kell erősíteni a külső határokat, a cél pedig már nem a befogadás, hanem hogy mindenki maradhasson a hazájában. Úgy tűnik, Brüsszelben erre a felismerésre még nem jutottak el.

A migrációs válság egyre csak fokozódik Forrás: AFP/Alessandro Serrano

Mi várhat azokra a tagállamokra, amelyek kiállnak, és nem akarják végrehajtani a brüsszeli döntést? Kérdezzük mindezt azért is, mert jövőre uniós választások lesznek. Várható, hogy addig még több ilyen „váratlan" intézkedést fog átvinni a brüsszeli elit?

Magyarországgal szemben számos kötelezettségszegési eljárás van folyamatban, egy ilyen eljárás megindítására ipso iure lehetne számítani. Amennyiben egy tagállam nem hajt végre egy uniós jogszabályt, úgy az ügy az Európai Bíróság elé is kerülhet. Egy esetleges jogvita esetén szempont lehet, hogy az Alapszerződések által (EUMSZ 78. cikk (3) bekezdésében) biztosított tanácsi hatáskör az átmeneti intézkedésekre a harmadik országok állampolgárainak hirtelen beáramlása esetén csak az érintett tagállam vagy tagállamok érdekét szolgálhatja.

A segítségnyújtást szolgáló hatáskör nem fordítható meg, azaz nem szolgálhat olyan intézkedés alapjául, amely valamely tagállamot akarata ellenére hátrányos helyzetbe hoz.

Miután okkal feltételezhetően az Európai Tanács döntési jogát akarja kikerülni a miniszterek Tanácsa, ezért az ultra vires, azaz a jogkör-túllépés szempontjait is meg kellene vizsgálni. A tagországok ugyanis bizonyos hatásköröket átruházhatnak az uniós szervekre az elsődleges jog révén, de csak addig, amíg ezek az átruházott hatáskörök csak az általuk meghatározott elvek és politikák előmozdítását – vagyis lényegében az Európai Tanács meghatározta irányvonalat – teszik lehetővé. Magyarország hivatkozhat, továbbá, az Alaptörvény E) cikk (2) bekezdésére és a XIV. cikk (1) bekezdésére. Bár nem hivatalos jogkövetkezmény, de a fősodorral szembe helyezkedő országok számíthatnak – ahogy a mi példánk is mutatja – a nekik jogosan járó uniós források felfüggesztésére és természetesen a konstans politikai boszorkányüldözésre.

Lehet továbbá számítani hasonló intézkedésre, hiszen baloldali brüsszeli bürokraták többször hangot adtak azon félelmüknek, hogy a jövő évi EP-választás következtében átrendeződés történhet az Európai Parlamentben, és még ezt megelőzően kell átvinni olyan előterjesztéseket, amire később – egy esetleges szuverenista erősödés következtében – már nem lenne lehetőségük.