Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Napról napra egyre nő a veszélye annak, hogy az izraeli–palesztin konfliktus földrajzilag kiszélesedik, több szereplő is beszáll a harcokba. Az erre leginkább esélyesnek tartott aktor a libanoni Hezbollah párt, paramilitáris szervezet – melyet 26 ország, köztük az Egyesült Államok, valamint az Európai Unió is terrorszervezetként tart nyilván –, amely szerdán meg is hirdette a „példátlan harag napját" Izrael ellen, valamint harcosai október 7-e óta több esetben támadták az izraeli–libanoni határt.
De mi is az a Hezbollah? A szervezet az 1980-as években, a libanoni polgárháború idején alakult, nevük pedig arabul azt jelenti: Allah Pártja. Az Irán által támogatott – túlnyomó részben az iráni Forradalmi Gárda Libanonban állomásozó harcosai alapították – síita paramilitáris szervezet már 1982-ben és 2006-ban is vívott háborút Izrael ellen, ezeken felül pedig rendszeresek az összecsapások az izraeli erők és a Hezbollah harcosai között.
Jelenleg a közel-keleti ország többségében síiták által lakott részeit ellenőrzés alatt tartja, egységei Libanon déli területein összpontosulnak, az izraeli határ közelében.
A Hezbollah politikai frakciójának tagjait először 1992-ben választották be a libanoni parlamentbe, hosszú éveken keresztül a kormányban is helyük volt, a legutolsó, 2022-es választásokon 13 mandátumot szereztek, azonban szövetségeseikkel együtt elvesztették többségüket. Ennek ellenére továbbra is domináns párt a síita lakosság körében. A Hezbollahhal kapcsolatban gyakran emlegetik az állam az államban kifejezést, mivel a felekezeti alapon megosztott Libanonban széleskörű politikai és katonai hálózatot hozott létre.
Fennállása óta a Hezbollahot több Izraelen kívüli zsidókat ért terrortámadásért is felelőssé tették, bizonyítékok vannak arra, hogy Ázsiában, Amerikában és Afrikában is tevékenységet folytatnak. A szervezet többek közt a szíriai polgárháborúban is részt vett Basszár el-Aszad támogatójaként. Egyes beszámolók szerint a Hezbollah harcosai Szíriában különösen kegyetlenek voltak a civilekkel, s főként a nőkkel szemben, rengeteg esetben követhettek el nemi erőszakot.
Az egyik leghíresebb terrortámadás, mellyel a Hezbollahot vádolták, az 1994-ben elkövetett Buenos Aires-i robbantás, melyben nyolcvanöten vesztették életüket, valamint háromszáznál is többen sérültek meg – túlnyomó részben a zsidó közösség tagjai.
Napjainkig ez volt a legtöbb halálos áldozatot követelő terrortámadás Argentínában.
A Council of Foreign Relations New York-i agytröszt elemzése szerint a Hezbollah a világ legjobban felfegyverzett nem-állami militáns csoportja.
2021-ben a szervezet vezetője, Haszán Naszrallah szerint mintegy százezer harcosa volt. A washingtoni International Institute for Strategic Studies 2020-as becslése szerint azonban körülbelül húszezer aktív, valamint ugyanennyi tartalékos katonája lehet. Az agytröszt szerint emellett a milícia nagyobb tüzérségi arzenállal rendelkezik, mint a világ legtöbb hadserege.
Egyes információk szerint 2006 óta 150 ezernél is több, leginkább rövid hatótávolságú rakétát sikerült beszerezniük, ezenfelül drónjaik, korlátozott számban légvédelmi rendszereik, valamint több ezer páncéltörő rakétájuk volt.
A Hezbollah már több háborúban is harcolt Izrael ellen, legutóbb 2006-ban, melynek során több mint 1100 libanoni és 165 izraeli vesztette életét. Amennyiben a szervezet úgy dönt, hogy most is nagyobb erőkkel száll be a konfliktusba, az könnyen további eszkalációhoz, valamint a háború földrajzi kiszélesedéséhez vezethet.
Az esély ugyanakkor meg van, hiszen a Hamász és a Hezbollah nem különbözik sokban, mindkettejük célja Izrael elpusztítása – akárcsak az őket szponzoráló Iránnak.
A konfliktus kiszélesedése Európára is negatív hatással lenne: emberek milliói menekülnének el a térségből növelve ezzel a migrációs nyomást és az elmúlt napokban amúgy is nagyon magas szintre emelkedő terrorfenyegetettséget - írja a Magyar Nemzet.
