Az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemzőintézet kimutatása szerint az orosz cseppfolyósított gázt importáló európai országok közül az Egyesült Királyság nullára csökkentette az orosz LNG-importot; Hollandia a tavalyi harmadát vásárolta meg, Olaszország és Franciaország pedig tulajdonképpen megfelezte a mennyiséget.
A Mandiner cikke szerint azonban Spanyolország és Belgium igazi „rosszfiúk",
hangzatos kijelentéseik ellenére valójában nem sikerült érdemben csökkenteniük az orosz LNG-től való függésüket – sőt, növelték azt.
Belgium a tavalyi 1,9 milliárdról 3,1 milliárd köbméterre, azaz 63 százalékkal (!) növelte; Spanyolország pedig (5,3 milliárd köbméteres fogyasztással) 47,3 százalékkal emelte az importot és ezzel Európa legnagyobb orosz LNG-importőrévé nőtte ki magát. A belgák a teljes gázmennyiségük 37, a spanyolok 27 százalékát orosz forrásból szerzik be, annak ellenére, hogy az orosz LNG nem is túl olcsó – átlagosan negyedével volt drágább az amerikai cseppfolyósított gáznál.
A belgák az idei évben 1,3 milliárd eurót fizettek ki az oroszoknak - háromszor annyit, mint az amerikaiaknak. A spanyolok 1,65 milliárd euróért vettek gázt Moszkvától.
Nem csak ez a két ország részesítette előnyben az Oroszországgal való üzletelést az Egyesült Államokkal szemben. A csehek az orosz fűtőelembizniszben „érdekeltek", még akkor is, ha nem verték ezt nagydobra.
Miközben Csehország szóban csatlakozott a brüsszeli háborús retorikához, valójában nem szüntette meg minden kereskedelmi kapcsolatát Moszkvával
– írta meg a Magyar Nemzet.
Mint a portálon olvasható, a csehek mindkét atomerőművükbe új generációs, orosz üzemanyagot szereznek be. (A cseh illetékesek korábban még arról beszéltek, hogy Oroszország helyett az Egyesült Államoktól fogják vásárolni a nukleáris fűtőanyagot.)
A csehek az orosz TVEL vállalattól beszerzett fűtőanyagtól biztonságosabb és hatékonyabb működést várnak: a cseh és orosz mérnökök közös fejlesztése azt szolgálja, hogy a korábbinál is több áramot tudjanak karbonmentesen, szabályozhatóan előállítani az országhatárain belül.
Talán nem véletlen, hogy az Oroszország elleni hangzatos szankciók nem terjednek ki a nukleáris üzemanyag kereskedelmére. Így a háttérben egyes államok és szervezetek óriási üzleteket bonyolítanak le Oroszországgal - ezek közül csupán egy az a francia beszerzés, amely hatalmas mennyiségű újrahasznosított uránról szól.
A Világgazdaság a La Tribune című francia gazdasági napilapot idézve megírta: tíz év óta most először érkezett Franciaországba Oroszországból Remix üzemanyag, ami gyakorlatilag újrahasznosított uránt takar.
Az újrahasznosított uránt a francia állami közműszolgáltató (EDF) használja fel erőművének reaktoraiban.
Az EDF 2018-ban „reaktiválta" azt az orosz partnerségi megállapodását, amely alapján a keleti partner a franciaországi reaktorokban elhasznált urániumot „újrahasznosítja". (Vagyis a kiégett francia fűtőanyagok oroszországi feldolgozás után ismételt üzembe helyezéséről van szó.)
Francia lapértesülések szerint az EDF elismerte: a használt fűtőanyagot 2021-ben küldték ki az orosz félnek. Az EDF nem közölte, milyen hosszú időre kötött szerződést az orosz partnerrel, a francia energetikai tárca pedig nem válaszolt a sajtómegkeresésre.
Nem csak egyes európai államok kétszínűsége derült ki az Oroszországgal ápolt gazdasági kapcsolatok ügyében.
Az USA 2023 első felében nem kevesebb mint 416 tonna dúsított uránt vásárolt Oroszországtól, ami 2,2-szerese a tavalyi mennyiségnek.
Az Egyesült Államok utoljára 2005-ben szerzett be hasonló mennyiségű uránt Oroszországtól - 418 tonnát.
A mostani adásvétel ellenértéke hozzávetőlegesen 700 millió dollár, jelenlegi árfolyamon átszámolva nagyjából 250 milliárd forint.
A mostani ügyletekkel Oroszország részesedése az amerikai importból 32 százalékra nőtt.
A természetes urán - azaz nem újrahasznosított üzemanyag – is folyamatosan érkezik az unió tagállamaiba Oroszországból.