Svédországban a muszlim migránsok miatt mindennapossá váltak a lövöldözések és a robbantások
![Svédország, Dánia, vallás tüntetés](https://cdn.origo.hu/2023/12/FMCkpywqcK_ymPKNRDswxxWSmsEoNBajuByBXmqI-kg/fill/1347/758/no/1/aHR0cHM6Ly9jbXNjZG4uYXBwLmNvbnRlbnQucHJpdmF0ZS9jb250ZW50LzllMjFlNzg4NDMxNzQ1ZDY5ZjBmMGU2NWRlN2M3MTZj.webp)
A Politico cikke látszólag igyekezett figyelmen kívül hagyni a tömeges migrációnak a svédországi helyzetre gyakorolt hatását, elismerte, hogy a bandák közötti erőszak nagy része feltehetően az úgynevezett kurd róka, az iraki születésű Rawa Majid és egy korábbi bandatársa, Islmail Abdo közötti harc eredménye.
A londoni Times of London azonban a múlt héten még ennél is nyersebben fogalmazott, megjegyezve, hogy a rivális bandákban harcoló fegyveresek jellemzően első vagy második generációs bevándorlók, akik gyakran Svédország nagyobb városainak bűnözéssel sújtott külvárosaiban nőnek fel, és kevéssé érzik, hogy a többségi társadalomban van helyük – írja a V4NA.
Az országba irányuló bevándorlás mértéke, amely a 2015-ös európai migránsválság nyomán ugrásszerűen megnőtt, azt eredményezte, hogy Svédország lakosságának ma már legalább egyötöde külföldi.
A migránsbandák által elkövetett erőszak az ország egyik fő politikai kérdésévé vált.
Ulf Kristersson miniszterelnök felszólította a hadsereget, hogy a rendőrséggel közösen dolgozzanak ki megoldásokat a növekvő bandaháborúkra, amelyekben a svéd rendőrség becslései szerint jelenleg mintegy 30 000 ember vesz részt.
Kristersson, aki tavaly került hatalomra a jobboldali Svéd Demokraták pártja által informálisan támogatott koalíciós kormány megalakítása után, a jelenlegi helyzetért a nyitott határok programját tette felelőssé, amely az őt megelőző baloldali szociáldemokrata vezetésű kormányok egyik fő ismérve volt.
A felelőtlen bevándorlási politika és a sikertelen integráció vezetett ide"
– mondta Kristersson a múlt héten, majd hozzátette: „Vadászni fogunk a bandákra, le fogjuk győzni a bandákat".