Először szállt fel az amerikai légierő új nehézbombázója - videó

Megtette első tesztrepülését pénteken az Egyesült Államok új fejlesztésű harci repülőgépe, a B-21 Raider - jelentette be a légierő (Air Force) szóvivője.

A nukleáris töltetek célba juttatására is alkalmas nehézbombázó a kaliforniai Palmdale-ben emelkedett a levegőbe, ahol a fejlesztő Northrop Grumman cég a teszteket végzi.

Here’s a few more from today historic first flight!!
B-21 RAIDER FIRST FLIGHT #RAIDER33#B21Raider 11-10-23 pic.twitter.com/QvowOoMeMc

— Matt Hartman (@ShorealoneFilms) November 11, 2023

Ann Stefanek, szóvivő a tesztrepülésekkel kapcsolatban azt mondta, hogy azok kritikus fontosságú lépések annak érdekében, hogy „túlélhető, nagy hatótávolságú, beható csapáserőt érjenek el, ami elrettentést jelent az Egyesült Államok, szövetségesei, partnerei ellen tervezett agresszióval és stratégiai támadásokkal szemben”.

A B-21 Raider, csakúgy mint elődje a B-2 Spirit, a géptesttel egybeépült V-szárnyú kialakítású, ugyanakkor az ellenálló képességet javító továbbfejlesztett anyagokból készül, és fejlettebb technológiával látták el.

Az új nehézbombázóból a tervek szerint 100 darab készül majd, több változatban. Pilóta vezette és földről irányított, pilóta nélküli változatai is lesznek.

A B-21 Raider több mint 30 év után az első új fejlesztésű harci gépe lesz az amerikai légierőnek.

A program szinte minden eleme szigorúan titkos, amivel elsősorban azt akarják megakadályozni, hogy Kína tudomást szerezzen a gép fegyverzettechnológiájáról, és hasonló modellt legyen képes előállítani, mint történt ez az F-35-ös vadászgép esetében.

B-21 RAIDER FIRST FLIGHT 11-10-23 #RAIDER33#B21Raiderpic.twitter.com/3tEKudqDiw

— Matt Hartman (@ShorealoneFilms) November 10, 2023

Az új gépet, ahogy a B-2 Spirit-et is, a virginiai Northrop Grumman gyártja majd.

Az előd, B-2 Spirit első repülése még 1989-ben volt, első bevetése pedig 1999-ben Koszovóban. A modellből mintegy 135 legyártását tervezték, ám végül csak 21 készült el, részben a 90-es évek elején megváltozott geopolitikai környezet miatt, részben a rendkívül magas gyártási költség miatt.