Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Következő mérkőzések 
Az új törvényjavaslat minden harmadik országból érkezőnek egyértelművé fogja tenni, hogy Magyarországon csak a magyar állam által meghatározott célból, jogcímen, és feltételek teljesülése, valamint az állam ilyen döntése esetén lehet átmenetileg tartózkodni és munkát vállalni. A magyar családok védelme érdekében az üres álláshelyeket a magyar munkaerő-tartalék aktivizálásával, az álláskeresők és inaktívak bevonásával kell feltölteni.
A kormány határozott elvi döntése szerint
külföldi munkaerő alkalmazására csak és kizárólag akkor kerülhet sor, ha magyar munkaerővel már nem tölthetők be az üres álláshelyek,
ezért a lehető legszigorúbb szabályozás kialakítására van szükség. A kabinet arról is döntött, hogy a nemzeti érdekek érvényesítése érdekében a teljes körű szabályozás megalkotásáig a vendégmunkások magyarországi foglalkoztatásáról szóló törvény alkalmazására nem kerül sor. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta:
a módosítással az érintett személy kiutasítását hatékonyabban és gyorsan lehet majd foganatosítani.
Hozzátette: ha valaki nem tartja be az együttélés szabályait, azonnal kitoloncolják az országból, és ez a külföldi vendégmunkások esetében is érvényes lesz. Az alkotmányjogász kifejtette, az illegális tartózkodás megszüntetése kétlépéses eljárásban történik: először létrejön egy kiutasítási határozat, amely megnyitja az önkéntes távozás időszakát.
Ezt követően amennyiben szükséges, megszületik a kitoloncolási határozat, amely már idegenrendészeti őrizettel is járhat, majd kitoloncolással végződik. A vonatkozó EU-s szabályozás alapján a nem uniós állampolgár illegális tartózkodása esetén
a kiutasítási határozat önkéntes távozásra 7 és 30 nap közötti időtartamot engedélyezhet, amely megrövidíthető, de akár azonnali kiutasítással is végződhet.
Ezt abban az esetben tehetik meg a hatóságok, ha fennáll a kockázat, hogy az illegálisan az országban tartózkodó nem uniós állampolgár
Ez a gyakorlatban azonnali kiutasítást jelent.
A szakértő kifejtette: a magyar gyakorlat akkor felel meg a nemzetközi jogi elvárásoknak, ha a kiutasítottakat a származási országba vagy abba az országba toloncolják vissza, amely őket visszafogadni köteles a visszaküldés tilalmának figyelembevételével.
Senki nem utasítható ki olyan államba, vagy nem adható ki olyan államnak, ahol az a veszély fenyegeti, hogy halálra ítélik, kínozzák vagy más embertelen bánásmódnak, büntetésnek vetik alá
– részletezte. Hozzátette: ha a nem uniós állampolgár rendelkezik egy másik uniós ország érvényes tartózkodási engedélyével vagy azzal egyenértékű engedéllyel, akkor – kiutasítás esetén – azonnal vissza kell térnie abba az országba.
Ifj. Lomnici Zoltán szerint Brüsszel a menetrend szerinti jogalkotási kifogásait várhatóan soron kívül fogja jelezni, és az Európai Bizottság minden bizonnyal támaszkodni fog a saját, valamint a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága eddigi többnyire szélsőségesen liberális gyakorlatára is. A szakértő olyan bíráló, részrehajló álláspontot vár Brüsszel részéről, amely szerint a magyar szabályozás tartalma és fő iránya rossz tendenciát mutat. Megjegyezte ugyanakkor: Brüsszelben ma már egyre többen hangoztatják, hogy a kitoloncolásra kell fókuszálnia az új migrációs rendeleteknek.
