Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Kovács Zoltán egy X-bejegyzésben reagált az Európai Bizottság vezető szóvivője, Eric Mamer hétfői kijelentéseire, amely szerint a magyar kormánynak a nemzeti konzultációval kapcsolatosan az uniós testületet érintő állításai valótlanok. Kovács Zoltán közölte, Brüsszel támadást indított a nemzeti konzultáció ellen.
Az államtitkár közölte, Eric Mamernek válaszul, hogy Brüsszel migránsokat akar betelepíteni Magyarországra, több pénzt és több fegyvert akar adni Ukrajnának; el akarja törölni a gyermekvédelmi törvényt és a rezsicsökkentést, a kamatok befagyasztásáról szóló rendelkezéseket és az extraprofitadót. Ezek mellett brüsszeli és más, tengerentúli pénzzel befolyásolni akarja a magyar politikát, továbbá be akarja engedni a génmódosított ukrán gabonát.
Brüsszelnek nem tetszik, hogy Magyarország nem úgy táncol, ahogyan ők fütyülnek
- tette hozzá Kovács.
Azok, akik úgy táncolnak, ahogy Brüsszel fütyül, Brüsszel szerint mindig igazat mondanak; azok viszont, akik nem úgy táncolnak, ahogy Brüsszel fütyül, nos, azok szavahihetőségét mindig megkérdőjelezik Brüsszelben. Brüsszel viselkedését az határozza meg, hogy aki nem lép egyszerre, nem kap rétest estére. A brüsszeli bürokraták lelkének az ápolásánál azonban minket sokkal jobban foglalkoztat a magyar nemzeti szuverenitás megvédése
- mondta a Magyar Nemzetnek Deutsch Tamás, európai parlamenti képviselő a legújabb brüsszeli támadásról.
Brüsszel támadást indított a nemzeti konzultáció ellen – írta közösségi oldalán a Fidesz kedden.
Mint arról korábban beszámoltunk, Magyarország szuverenitásának védelme áll az újabb nemzeti konzultáció középpontjában, amely pénteken indul. A kérdőíveken 11 olyan témakört vet fel a kormány, amelyek meghatározóak hazánk önrendelkezése szempontjából. A válaszadók véleményt alkothatnak az ország gazdaságát és biztonságát érintő kérdésekben, kiállhatnak többek között a rezsicsökkentés és a kamatstop mellett, illetve elutasíthatják a brüsszeli migrációs terveket és Ukrajna további felfegyverzését. A konzultációs kérdőíveket legkésőbb karácsonyig kézbesítik minden háztartásnak, és lesz lehetőség az internetes kitöltésre is. Korábban bemutattuk, miért életbevágóan fontos a konzultációban szereplő 11 kérdés.
Brüsszel nem először támadja a nemzeti konzultációt. Ez az egyetlen olyan kérdőív az unióban, amikor valós problémákról kérdezik meg az embereket. Legutóbb 2022 őszén háborodtak fel, hogy Magyarországon megkérdezték az embereket a teljesen elhibázott szankciókról.
Európában folyamatosan nyílik az olló a politikai elitek és a szavazók között. A magyar kormány viszont épp azon van, hogy minél inkább bevonja az embereket a politikába és a politikai döntések előkészítésébe. A siker tagadhatatlan, a számok magukért beszélnek -
minderről ifj. Lomnici Zoltán beszélt. A Századvég jogi szakértője akkor úgy fogalmazott, nem ez az első példa, hogy a magyar kormány elsőként, a többi európai országot jó pár kanyarral megelőzve hoz meg egy fontos politikai döntést. Többször bebizonyosodott már, hogy a nemzeti konzultáció képes olyan politikai egységet kialakítani egy-egy fontos, a nemzet sorsát kiemelkedő mértékben meghatározó kérdésben, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy az ország érdekeit hatékonyan lehessen képviselni a nemzetközi politikai hadszíntéren.
Hazánk megint nagy szembeszéllel küzd az uniós szankciók kapcsán, ezért nagyon fontos, hogy a józan ész hangját és a logikus politikai cselekvés kultúráját ne lehessen elhallgattatni a nemzetközi diskurzusban. Ehhez lehet nagy segítség a nemzeti konzultáció, amely más országoknak is példát mutathat.
Egy demokráciában soha nem lehet az embereket elégszer megkérdezni, talán az az egyik legnagyobb baj, hogy ezt Nyugaton sokan elfelejtették, és a demokrácia és jogállam jól hangzó szólamai mögé bújva, az emberek érdekeivel ellentétes döntéseket hoznak. Magyarország már többször megmutatta, hogy lehet ezt másképpen is csinálni, nem először vagyunk úttörők. Úgy látszik, megint csak mi leszünk az elsők, könnyen lehet, nem utoljára - mondta a szakértő.
A brüsszeli idegeskedés a nemzeti konzultáció miatt egyáltalán nem alaptalan, mivel joggal tartanak attól, hogy Európában több országban megkérdezik majd az embereket többek között olyan valós kérdésekről, mint Ukrajna uniós csatlakozása, vagy éppen az illegális migráció támogatása. Ausztriában az Osztrák Szabadságpárt már most hivatalos választási programjába írta, hogy nem támogatják az ukrán csatlakozást. Nyugati szomszédunkban legkésőbb jövő novemberben kell parlamenti választást tartani.
Brüsszel félelme az emberek véleményétől akkor nyilvánult meg a leginkább, amikor Hollandiában még 2016-ban népszavazást tartottak az EU-Ukrajna társulási megállapodásról. A 2016. áprilisában tartott referendumon a résztvevők több mint 61 százaléka utasította el az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés ratifikálását. A népszavazás érvényes volt, a választásra jogosultak 32,2 százaléka járult az urnák elé.
A népakarattól megrettenő uniós politika elit végül elérte, hogy a népszavazás eredményét ne vegyék figyelembe a parlamentben.
Ott 75-71 arányban kiálltak a képviselők amellett, hogy az EU fenntartsa az Ukrajnával kötött társulási szerződést.
Azóta egyébként Hollandiában el is törölték a véleménynyilvánító népszavazás intézményét.
Hollandiában egyébként még 2005-ben nemet mondtak az új uniós alapszerződésre is, de ezt a döntésüket sem vették figyelembe.
Brüsszel mellett Soros György is többször indított támadást a nemzeti konzultációk ellen. Még 2017 novemberében, öt nappal az akkori nemzeti konzultáció vége előtt az amerikai tőzsdespekuláns személyesen indított támadást Magyarország ellen. Az egyébként ritkán nyilatkozó milliárdos tőzsdespekuláns nem szóvivőjén vagy alapítványain keresztül, hanem saját hangján keresztül szólalt meg és nyíltan támadja a nemzeti konzultációt.
Soros a nyílt küzdelem helyett a tagadást választotta, egyszerűen letagadja a korábbi saját javaslatait és letagadja brüsszeli befolyását; miközben cikkek, nyilatkozatok bizonyítják, hogy ő maga javasolta az EU-nak a migránsok betelepítését, valamint dokumentumok, fotók, tények bizonyítják brüsszeli befolyását is.
Soros György a felső korlát nélküli betelepítésről szóló EP szavazás előtti napokban is Brüsszel bevándorlásügyi főelőadójával egyeztetett, majd neki és az Európai Parlamentben ülő „megbízható szövetségeseinek" köszönhetően tető alá is hozták az eddigi legliberálisabb migránspárti állásfoglalást.
Összességében tehát Brüsszel és a nemzetközi szervezetek attól félnek, hogy a magyar nemzeti konzultáció példája ragadós lesz, és esetleg más uniós tagállamokban is megkérdezik az emberek véleményét többek között Ukrajna uniós csatlakozásáról, vagy éppen további támogatásáról, vagy a migrációról. Ez egy rettenetes forgatókönyv lenne Brüsszelben, ezért is támadják szánalmas módon a demokratikus magyar eljárást.
