Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója elmondta, hogy a magyar nemzeti konzultáción rendre jóval többen vesznek részt, mint az Európa jövőjéről szóló konferencián, amit Brüsszel kezdeményezett. Ezen az egyeztetéseken az Alapjogokért Központ is képviselte a nemzeti álláspontot szilárd tényekkel, de ezt egyszerűen nem vették figyelembe.
Számukra csak addig számít valaki véleménye, amíg az visszhangozza a brüsszeli elit által képviselt álláspontot, de valójában nem kíváncsiak az emberek meglátásaira. Magyarországon ezzel szemben szabadon elmondhatja mindenki a véleményét"
– tette hozzá.
A magyar történelem során mindig az volt a politikai vezetés célja, hogy egy erős, szuverén, független Magyarország és annak polgárai döntsenek ennek az országnak a sorsáról, jövőjéről. Kovács Attila szerint a félelem motiválja a brüsszeli politikai vezetés részéről azt az elutasítást, amit a nemzeti konzultációval szemben tapasztalhatunk. Miközben az orosz-ukrán háború kapcsán megbélyegzik a békepárti hangokat, békepárti politikusokat − így például a magyar politikai vezetőket is − addig maga az Európai Unió balliberális fősodra a Hamász Izrael elleni terrortámadása után kialakult közel-keleti konfliktussal kapcsolatban sürgeti a békét, a fegyvernyugvást, a tűzszünetet.
Ez a kettős mérce nem ismeretlen számunkra, elég csak a jogállamisági eljárásra gondolnunk. Ez is mutatja, hogy Brüsszelben nem tudja a jobb kéz, hogy mit csinál a bal"
– emelte ki beszédében.
Az Európai Unió fővárosában ma nincs valós politikai vezetés és irányvonal. A 2024-es európai parlamenti választások tétje az elmúlt évek tevékenységét nézve egyértelmű: személyi, szemléletmódbeli és politikai változás kell!