A Magyar Narancs írta meg még a 2019-es európai parlamenti választást követően, hogy hiába örült a magyar miniszterelnök annak, hogy megakadályozta „Soros embere", a holland Frans Timmermans európai bizottsági elnökségét, mert Ursula von der Leyen is „Soros embere".
Állításukat arra alapozták, hogy Von der Leyen Európa legfontosabb geopolitikai találkozója, a Müncheni Biztonsági Konferencia huszonnégy tagú tanácsadó testületében együtt ült Soros Györggyel. Azóta posztjukról mindketten távoztak.
Von der Leyen és az idősebb Soros nemcsak közösen adtak tanácsokat a Müncheni Biztonsági Konferencia vezetőségének, de Soros Von der Leyennek is adott tanácsokat. 2020-ban a spekuláns azt javasolta Ursula von der Leyennek, hogy a Covid utáni európai gazdasági helyreállítást finanszírozza egybillió euró örökkötvény kibocsátásából.
Ezek sosem jártak volna le, örökkön örökké fizetni kellett volna a kamataikat – ugyanakkor a tőkét soha nem kellett volna visszafizetni.
A kötvénykibocsátás jóváhagyásának az Európai Tanács következő ülésén első prioritásnak kellene lennie
– vélekedett akkor Soros.
2019 novemberében a Magyar Nemzet nemzetbiztonsági forrásból arról értesült, hogy Soros György megpróbálta kigolyózni Várhelyi Olivér akkori magyar uniós biztosjelöltet a fajsúlyos biztosi portfólióból, amelyet megkapott és azóta is betölt.
A lap úgy tudja: Soros György telefonon hívta fel a részben a Nyílt Társadalom Alapítvány által finanszírozott Német Külpolitikai Társaság (DGAP) elnökét, Daniela Schwarzert, hogy Angela Merkel német kancellárnál
érje el: ne Magyarország kapja a bővítési és szomszédságpolitikai portfóliót a leendő Von der Leyen-bizottságban, mert az „végzetes veszélyt jelentene az európai integráció egész külső hitelességére", ugyanis Orbán Viktornak „túl szoros és az Unióra nézve kockázatos a kapcsolata az oroszokkal és a törökökkel.
A próbálkozás nem járt sikerrel, mert Sorost a lap értesülései szerint már Schwarzer is visszautasította. A DGAP később az Index kérdésére azt is tagadta, hogy a beszélgetés egyáltalán létrejött. Ha viszont a terv sikerrel járt volna, Soros Györgynek közvetlen befolyása lett volna Ursula von der Leyen bizottságának összeállítása felett - írja a Mandiner.
Soros Györgynek a Müncheni Biztonságpolitikai Konferencián kívül más fontos nemzetközi rendezvény kapcsán is volt köze Ursula von der Leyenhez.
2022 májusában a davosi Világgazdasági Fórumon hosszan dicsérte az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság fellépését az ukrán-orosz háború kapcsán. „Nemcsak Ukrajnának, de Moldovának, Georgiának és a Nyugat-Balkánnak is alkalmassá kell válnia az EU-tagságra. Időbe telik majd a részletek kidolgozása, de úgy tűnik, Európa a jó irányba halad. Ukrajna letámadására nagyobb sebességgel, egységgel és erővel reagált, mint történelme során valaha. S egy tétova kezdet után Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök is megtalált egy erősen Európa-párti hangot."
2020 októberében az Európai Unió Bírósága elmarasztalta Magyarországot a CEU – úgymond – kiebrudalása miatt. Soros György ekkor javasolta Ursula von der Leyen bizottságának azt a stratégiát, amit azóta is követni látszanak. „A magyar kormány továbbra is lábbal tiporja az EU törvényeit, s ennek legutóbbi áldozata a világhírű Színházi és Művészeti (sic!) Egyetem" – nyilatkozta az ítélet kapcsán Soros,
aki azt ajánlotta, hogy a Bizottság próbálja úgy rászorítani a tagállamokat a jogállami elvek betartására, hogy „Magyarországot tesztalannyá teszi" az ügyben, s jogállamisági feltételekhez köti a szerződések szerint járó pénzek kiutalását.
Azóta épp ez történik.