A tárcavezető a másfél milliárd forintból megvalósuló, magyar cég által végrehajtott kiberbiztonsági projekt átadásán hangsúlyozta, hogy mivel Európa biztonsága Afrika biztonságától is erősen függ, ezért Ugandában meghirdették minden idők legjelentősebb afrikai magyar gazdaságfejlesztési programját.
Ennek keretében valósult meg a helyi pénzügyi szektor védelmét szolgáló kiberbiztonsági kapacitások kiépítését célzó projekt is – tájékoztatott. Szavai szerint ezt a terület gyors digitalizációja tette szükségessé, ezért a kiberbiztonsági kapacitások és a mobilfizetési rendszerek megerősítésére került sor. A szakemberek vészhelyzeti reagáló csoportot állítottak fel, biztonsági műveleti központot alakítottak ki és oktatási bázist is létrehoztak.
Aláhúzta: ezek a megoldások erősítik Uganda kibervédelmét, a projekt keretében létrejött rendszerek jelentősen hozzájárulhatnak a potenciális kitettségek csökkentéséhez, ami napjainkban nagyon fontos, ugyanis a kiberbiztonság mára a fizikai biztonság fontos részévé vált.
A miniszter ezután leszögezte, hogy Uganda biztonsága és stabilitása európai, így egyben magyar érdek is.
Különös tekintettel arra, hogy az ország ad otthont a legtöbb menekültnek Afrikában, illetve fontos pillére a regionális biztonságnak és stabilitásnak"
– fogalmazott.
Arra figyelmeztetett, hogy Uganda stabilitásának megingása nyomán újabb tömeges migrációs hullám indulhatna meg Európa felé, ami súlyos hatással lenne a kontinens biztonságára. Valamint azt hangsúlyozta, hogy az illegális migrációs nyomás csökkentése érdekében olyan helyzetet kell teremteni, amely lehetővé teszi a helyiek számára az otthon maradást, a segítséget kell oda vinni, ahol a baj van.
Uganda továbbra is számíthat Magyarország támogatására a stabilitás és biztonság megőrzése terén"
– összegzett.
Szijjártó Péter arról számolt be, hogy a világ biztonsága egyre komolyabb kihívásokkal szembesül, s ennek része az is, hogy mivel a digitális tér egyre fontosabbá válik, az élet egyre nagyobb része tevődik át ide, a kibertámadások száma és súlyossága is egyre nő.
Ezek a támadások egyre veszélyesebbek, és immár nem csak a magánszemélyek eszközeit, hanem más, a mindennapi életet érintő területeket is céloznak, például munkahelyeket, az elektromos hálózatokat, a közlekedést, a kórházakat, a kormányzati szerveket - mutatott rá.
Az elemzések szerint a kiberbűnözők fő célpontjait a nagyobb haszonnal kecsegtető szektorok jelentik, mint amilyen a pénzügyi és a bankszektor – tette hozzá.
Majd tudatta, hogy Magyarország az elmúlt években mindent megtett annak érdekében, hogy felvegye a harcot a kiberbűnözőkkel szemben, és hozzájáruljon a nemzetközi erőfeszítésekhez is ezen a téren.