Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Párizsban tárgyalt hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök és Emmanuel Macron francia köztársasági elnök. A munkavacsorát az Elysée-palotában tartották.
A hétfői volt a harmadik hivatalos találkozó a két politikus között, először 2019-ben folytattak kétoldalú tárgyalásokat, akkor szintén Párizsban. Később Macron eljött Budapestre.
Hivatalos francia közlések szerint a találkozón az aktuális európai kérdéseket vitatják meg a felek, így az orosz-ukrán háborút és Ukrajna támogatását, az európai versenyképesség megerősítését, energiabiztonsági kérdéseket és az európai védelmi ipar fejlesztését.
Mindezek mellett az Origo értesülése szerint Emmanuel Macron és Orbán Viktor találkozójának a középpontjában Európa jövője állt.
Az ukrajnai háború sajnos továbbra is a legfőbb napirendi pont Európában, mivel egyelőre nagyon távol vagyunk a fegyverszünettől. Macron abból a szempontból kilóg a nyugat-európai vezetőjk közül, hogy a fegyverszállítások terén jóval visszafogottabb, mint például a lengyelek és a balti államok. Mindezek mellett ő az egyetlen jelentős nagyhatalom vezetője, aki rendszeresen egyeztet Putyinnal. Orbán Viktor is többször beszélt arról, hogy nem lehet minden kommunikációs csatornát elzárni Oroszországgal, és jól láthatóan hasonló politikát próbál folytatni a francia elnök is.
Idén januárban Macron arról beszélt, hogy
továbbra is tárgyalni fogok Oroszországgal.
Azt mondta, hogy minden ország felelős a világrendért, és segítenie kell annak fenntartásában. Korábban Macron az El Pais című lapnak adott interjújában azt mondta, hogy Franciaország – annak ellenére, hogy továbbra is támogatja Ukrajnát – támogatja a párbeszéd fenntartását Oroszországgal, amelyet a Nyugatnak a szóbeli eszkaláció elkerülése mellett kell folytatnia. Azt is fájlalta, hogy „az elmúlt hetekben" nem folytak tárgyalások.
Január elején Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő azt közölte, Putyin és Macron kapcsolatban állt egymással, „most szünetel a párbeszéd, de az előző szakaszban a kapcsolat nagyon hasznos és nagyon konstruktív volt, minden létező, többek között mély nézeteltérés ellenére".
A találkozó másik központi kérdése a volt, hogyan tudna az Európai Unió hatékony válaszokat adni az Egyesült Államok által okozott kereskedelmi háborúra. Mint ismert Washington kíméletlenül kihasználja a gyengülő Európában rejlő lehetőségeket, ugyanis januárban lépett életbe az USA történelmének egyik legnagyobb támogatási programja, aminek az a célja, hogy a zöld, innovatív – részben európai vállaltokat – a tengerentúlra csábítsa.
Azok után tehát, hogy a magas energiaárak miatt az Európai Unió egyre több energiaintenzív céget veszít, már azok a korábban támogatott vállalatok is megkezdték a kivándorlást, amelyek most fordulnának termőre és amelyekre a közösség a jövőjét alapozta.
Az amerikai lépések negatív hatásait Macron és Orbán is teljesen jól látja, mindez Európa további pozíciójának a gyengüléséhez fog vezetni. Erre pedig a következő időszakban valamilyen választ kell adni, különben az egész EU-an nőni fog a munkanélküliség, a gazdaság pangani fog, és ez további súlyos társadalmi ellentétekhez vezethetnek. Jól látszik, hogy Franciaországban már most milyen nagy tüntetéseket vált ki a magas infláció, a nyugdíjkorhatár tervezett emelése és az ipar elvándorlása.
Macron korábban arról is beszélt, hogy fel kell lépni az amerikai protekcionista törekvésekkel szemben, sőt Washingtonba is utazott, hogy az EU árui továbbra is szabadon tudjanak az amerikai piacra kerülni. Egyelőre azonban nem történt áttörés.
Mindezek mellett a tárgyaláson szóba került az is, hogy Washington egyre nagyobb nyomást gyakorol az EU-ra, hogy valamilyen módon lépjen fel Kínával szemben.
Mind Orbán Viktor, mind Macron egyértelműen amellett áll, hogy nem lehet megszakítani az ázsiai nagyhatalommal a gazdasági kapcsolatokat.
Tudják jól, hogy ez a mostani gazdasági helyzetben még súlyosabb recesszióba taszítaná az EU-t. Minden bizonnyal az uniós csúcson sem lesz megegyezés arról, hogy Pekinget szankcionálja az EU amerikai nyomásra.
Nagy-Britannia távozásával jelentősen megváltozott az EU-n belüli egyensúly. Korábban a brüsszeli túlhatalommal szemben London komoly kiegyensúlyozó szerepet vitt sok eseten Berlinnel szemben. Most Párizs gyakorlatilag a brüsszeli bizottság és Berlin nyomasztó súlya alatt kénytelen politizálni.
Macron célja, hogy a francia-német együttműködés szorosabb legyen Brüsszellel szemben, és ebben partnerre találhat a magyar kormányfőben.
Berlin továbbra is rengeteg kérdésben a bizottság álláspontját osztja, ezért is létfontosságú Párizs számára, hogy csökkentsék Brüsszel befolyását.
Az erőviszonyok további átrendeződése a következő európai parlamenti választáson, minden bizonnyal ez is szóba került a tárgyalásokon annak ellenére, hogy Macron pártja teljesen más frakcióban ül, mint a Fidesz és a KDNP.
