A nemrég kiszivárgott titkosított iratokból kiderült, hogy Ukrajna területén jelenleg is tartózkodnak NATO-katonák, méghozzá összesen 97-en a különleges haderőtől. A dokumentumok szerint ezeket az egységeket februárban és márciusban is használták Ukrajnában. Ez több szempontból is rendkívül aggasztó. Ugyan a Nyugat jelenleg is aktív részese a háborúnak azzal, hogy fegyvereket és pénzt ad Ukrajnának,
a NATO-katonák bevetése egy teljesen új fejezetet nyitna a háborúban, és azzal fenyegetne, hogy kitör a harmadik világháború.
A BBC és a The Guardian kutatása alapján az Ukrajnában tevékenykedő különleges haderő legalább fele brit katonákból áll. A Brit Védelmi Minisztérium próbálja tagadni ezeket az információkat, nem véletlenül. Abban a pillanatban ugyanis, hogy bebizonyosodik, hogy NATO-katonák harcolnak Oroszország ellen, már nehéz lenne tagadni, hogy a NATO áll háborúban az oroszokkal.
Kiderült az is, hogy Lettország 17 katonát küldött, az Egyesült Államok 14-et, míg a franciák 15-öt. Az nem derült ki az iratokból, hogy az egységek hol állomásoznak, vagy milyen tevékenységet folytatnak, valamint azt sem lehet tudni, hogy egyáltalán még az országban tartózkodnak-e, esetleg idő közben növelték a létszámukat.
A szivárogtatásból olyan információ is napvilágot látott, ami szerint Szerbia megállapodott, hogy fegyvereket szállít Ukrajna számára. Ezt a szerb kormány azonnal cáfolta, beleértve a védelmi minisztert is, aki kijelentette, hogy sem Oroszország, sem pedig Ukrajna számára nem értékesítettek fegyvereket és a jövőben sem fognak.
A szerbek belekeverésével kirajzolódni látszik az amerikai terv.
Egyáltalán nem lenne egyedi eset, ha az amerikai kormány maga szivárogtatta volna ki a dokumentumokat, amelyeknek egy része igaz, viszont a többségük arra szolgál, hogy zavart keltsen többnyire Oroszországban és azokban az államokban, amelyek békepártiak. Erre utal az is, hogy Szerbiát, amelyet Magyarországhoz hasonlóan a békepárti országokhoz soroljuk, azzal vádolják, hogy fegyvereket értékesít Ukrajnának.
Egyiptomról pedig azt állították a kiszivárgott dokumentumokban, hogy rakétákat szállított Oroszország számára, amit Abdel Fattah el-Sisi, az ország elnöke, egyből tagadott. Az ellenük hozott vád azért is érdekes, mert Egyiptom azok közé az országok közé tartozik, amelyek a legjelentősebb összegeket kapják az amerikaiaktól katonai segélynyújtás címszóval, pontosabban 1,3 milliárd dollárt évente.
Az amerikaiak egyébként a szövetségeseiket is megfigyelik. A dokumentumok szerint lehallgatják például Volodimir Zelenszkij ukrán elnök telefonbeszélgetéseit - többek között azért, mert Zelenszkij titkolózik előttük is. Emellett az Egyesült Államok komoly gyengeségeket fedezett fel az ukrán légvédelemben és a hadtesteik méretében is. Egy másik fontos amerikai szövetségesről szintén szivárogtattak. Az Egyesült Arab Emírségről azt állították, hogy egyre szorosabb kapcsolatot építenek Moszkvával, miközben fontos amerikai katonai bázisok találhatóak a területükön.
Dél-Korea, egy másik amerikai szövetséges is szerepel az iratokban. Róluk azt írják, hogy kezdetben nem igazán akartak tüzérségi lövedékeket szállítani Ukrajna számára.
A Fox News arról ír, hogy az amerikai szövetségesek tisztában vannak azzal, hogy nagy valószínűséggel Washington lehallgatja őket, azonban a szivárogtatás akkor sem tesz jót a nemzetközi kapcsolatoknak. Emellett az ukrán ellentámadásról is szó esett, amiről viszont az oroszok már tudnak, vagyis konkrétabban az egész világ tud róla, hogy Kijev ellentámadást tervez. Az iratok viszont újabb fontos információkat adhatnak Moszkvának, amennyiben azok igaznak bizonyulnak.
Izrael az amerikaiak egyik legfontosabb szövetségese, azonban őket is súlyosan érintette a szivárogtatás. Kiderült, hogy az izraeli titkosszolgálat tisztjei arra bíztatták kollégáikat, hogy vegyenek részt kormányellenes tüntetéseken és gyengítsék meg az izraeli kormányt. Ez azt is jelentheti, hogy az Egyesült Államok segített a Moszadnak a tüntetések szervezésében azért, hogy megdöntsék az izraeli kormányt. Amennyiben ez igaznak bizonyul, annak beláthatatlan következményei lehetnek a két ország külpolitikai kapcsolatára.