A hetek óta beharangozott ukrán ellentámadás továbbra sem kezdődött meg, és mindez világosan kiderül arról a térképről, ami a mostani frontvonalakat ábrázolja. Jól látszik, hogy hetek óta sem az ukrán, sem az orosz fél nem tett szert jelentős területekre.
Az ukrán ellentámadással szemen hétfőn az orosz fél indított ismételten rakétatámadást ukrán célpontok ellen. Az Ukrajinszka Pravda hírportál megyei kormányzók beszámolóiból készített összeállításában azt írta, hogy az elmúlt nap során az orosz erők Ukrajna tíz régióját lőtték, a támadásokban három civil vesztette életét és 28 sérült meg.
Az orosz erők 127 településre nyitottak tüzet különféle típusú fegyverekkel
- köztük harckocsikkal, tüzérségi, illetve légvédelmi rendszerekkel, drónokkal és repülőgépekkel –, és 139 infrastrukturális létesítményt találtak el – számolt be a hírportál az ukrán védelmi minisztériumra hivatkozva.
A napokban komoly botrányt okozott azon ukrán kijelentés, miszerint a világ minden táján oroszokra vadásznak. Az ukrán hatóságok kijelentései arról, hogy készek „oroszokat ölni szerte a világon", azt jelzik, hogy Kijev nemcsak támogatójává, hanem közvetlen szervezőjévé vált a terrorcselekményeknek – jelentette ki a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov hétfőn, újságírók előtt.
Peszkov az ukrán védelmi minisztérium fő hírszerzési igazgatósága vezetőjének, Kirill Budanovnak a nyilatkozatát kommentálta. Budanov vasárnap a YahooNews újságíróinak nyilatkozva kijelentette:
Oroszokat gyilkoltunk és fogunk gyilkolni a világon bárhol, amíg Ukrajna teljes győzelmet nem arat.
Budanov arra reagált, hogy a közelmúltban több merényletet hajtottak végre Oroszországban, többek között Zahar Prilepin író ellen. Budanov nem volt hajlandó megerősíteni vagy cáfolni az ukrán különleges szolgálatok esetleges részvételéről szóló információkat több „orosz propagandista" likvidálásában. „Ez valóban szörnyű kijelentés. Ez a nyilatkozat és az, amit Budanov mondott, közvetlen megerősítése annak, hogy
a kijevi rezsim nem csupán szponzorálja a terrorista tevékenységet, hanem annak közvetlen szervezője is.
"Ez a nyilatkozat egy újabb, nagyon fontos jellemzővel látja el a kijevi rezsimet" – fogalmazott a Kreml szóvivője a TASZSZ orosz hírügynökség szerint. A Kreml szerint a Nyugatnak nem szabad figyelmen kívül hagynia az ilyen kijelentéseket, Peszkov jelezte, hogy várják Washingtonból és az európai fővárosokból az elhangzottak elítélését.
Törökország hétfőn egyébként visszautasította az Egyesült Államok javaslatát, hogy Ukrajnának adja át az Oroszországtól vásárolt fejlett Sz–400-as légvédelmi rendszerét. Mevlüt Cavusoglu védelmi miniszter azzal érvelt, hogy az ajánlat közvetlenül érinti a török szuverenitást. A Pentagon cserébe azt ajánlotta fel, hogy Törökország ismét csatlakozhat az ötödik generációs F–35-ös vadászrepülőgép-programhoz, melyből 2019-ben zárták ki, éppen az oroszoktól vásárolt rakéták miatt.
Számos sajtóorgánum beszámolt korábban arról, hogy
az Egyesült Államok megpróbálja meggyőzni azokat az országokat, amelyek orosz, elsősorban Sz–400-as rakétarendszert üzemeltetnek, hogy fontolják meg azok átadását Ukrajnának.
A több száz kilométer hatótávolságú Sz–400-as rendszert az 1990-es években fejlesztették ki Oroszországban az Almaz tervezőirodában az Sz–300-asok fejlettebb és nagyobb képességű változataként. A típust Ukrajna is használja.
Törökország 2017-ben vásárolta meg a rendszert Oroszországtól, amiért komoly konfliktusba került az amerikai vezetéssel, és Washington szankciókkal sújtotta a török védelmi ipart. A török védelmi miniszter az ajánlat kapcsán most arról beszélt, hogy az országa nem kíván visszatérni az F–35-ös programba, ugyanis saját gyártású vadászgépeket fejleszt.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ukrán hadsereg közeljövőben várható ellentámadásának egyik célja az lehet, hogy előkészítse a terepet az Oroszországgal az év végére várható párbeszédhez, amelynek során Kína esetleg segíthet Moszkvát tárgyalóasztalhoz ültetni - írja a Wall Street Journal (WSJ) meg nem nevezett európai és amerikai tisztségviselőkre hivatkozva. Ez azt is jelenti, hogy az amerikaiak már kezdenek kihátrálni Ukrajna és Zelenszkij mögül - korábban nem esett szó a béketárgyalások kereséséről.
Az esetleges béketárgyalás irányába mutathat az is, hogy a CBS amerikai csatornának adott hosszú interjút Henry Kissinger, Nixon egykori nemzetbiztonsági tanácsadója és külügyminisztere. A 99 éves politikus kijelentette: szerinte fordulópont közelít az ukrajnai konfliktusban.
Most, hogy Kína is csatlakozott a tárgyalásokhoz, lehet esély arra, hogy rendeződik a helyzet, mondjuk év végére. Akkor lehet esély arra, hogy beinduljon a [harcoló felek közti] tárgyalási folyamat és az érdemi tárgyalás
- jelentette ki Kissinger, aki úgy fogalmazott: ha felhívná Pekinget vagy Moszkvát, mindkét helyen felvennék neki a telefont.
Kérdésre válaszolva azt is elmondta: ha valaki megkérné, hogy repüljön Moszkvába, és beszéljen Putyinnal, jó eséllyel még azt is vállalná, bár szigorúan csak tanácsadói minőségben.