Így eszkalálódhat világháborúvá a fegyverszállítások miatt az orosz-ukrán háború

A gaz station burns after Russian attacks in the city of Kharkiv on March 30, 2022. - Russian forces are repositioning in Ukraine to strengthen their offensive on the Donbass, Nato said on March 31, 2022, on the 36th day of the Russian-Ukrainian conflict, as shelling continues in Kharkiv (north) and Mariupol (south). (Photo by FADEL SENNA / AFP) / “The erroneous mention[s] appearing in the metadata of this photo by FADEL SENNA has been modified in AFP systems in the following manner: [March 30] instead of [March 31]. Please immediately remove the erroneous mention[s] from all your online services and delete it (them) from your servers. If you have been authorized by AFP to distribute it (them) to third parties, please ensure that the same actions are carried out by them. Failure to promptly comply with these instructions will entail liability on your part for any continued or post notification usage. Therefore we thank you very much for all your attention and prompt action. We are sorry for the inconvenience this notification may cause and remain at your disposal for any further information you may require.”

Miközben a NATO konkrét haditerveket dolgozott ki egy Oroszország elleni támadásra, addig az Ukrajnában lévő NATO-tagországi katonák és személyzet miatt egyre nagyobb esélye, hogy csapás éri ezeket a személyeket, így pedig életbe lépne a NATO. 5. cikkelye. A nyugati személyzetet érő bármilyen támadás tehát a közvetlen katonai belesodródás veszélyével jár az 5. cikkely értelmében, ami a III. világháború kitörését jelentené. Ugyanis a bonyolultabb, most küldött nyugati fegyvereket az ukránok nem tudják maguk kezelni, ehhez a küldő ország katonái kellenek - így a fegyverszállítások miatt egyre több NATO-katona van Ukrajnában. 

A NATO jóváhagyta azokat a terveket, amelyek felvázolják, hogyan reagálhat a szövetség egy esetleges orosz támadásra. A hidegháború vége óta nem volt példa arra, hogy a NATO ilyen részletes tervet dolgozott volna ki arra az esetre, ha egy orosz támadás ellen kellene védekezni, Rob Bauer admirális szerint viszont az elhúzódó orosz-ukrán konfliktus miatt időszerűvé vált a lépés. A több ezer oldalas terv a 31 tagot a katonai eszközök és a logisztika korszerűsítésében is eligazítják. A terveket a NATO vilniusi csúcstalálkozóján hagyhatják jóvá, a jóváhagyott lépések teljes megvalósítása viszont évekig is eltarthat.

Egyre veszélyesbeb helyzetbe lavírozza magát a NATO Forrás: AFP/Tobias Schwarz

A NATO elszántságát jól mutatja a fenti tervek elkészítése is, de kétségtelenül egyre nagyobb esélye a teljes világháborús eszkalációnak Oroszországgal. Mint ismert, a NATO 5. cikkelye alapján valamennyi tagot ért támadásnak tekinthető a külső fél által egy NATO-tagállam területe, lakossága vagy hadereje ellen alkalmazott bármely erőszak, azaz e feltételek külön-külön „casus belliként" értelmezhetők és alkalmazhatók.

Jelenleg a legmagasabb szintű kockázatnak az tekinthető, hogy az Ukrajnában lévő NATO-tagállamok katonáit éri direkt támadás.

Most is rengeteg amerikai, brit, holland és lengyel katona tartózkodik Ukrajnában. A felsorolt országokból azonban nemcsak a katonák vannak jelen, hanem többek között a katonai szállítmányok átadás-átvétellel megbízott kísérő személyzete, az ukrán katonai törzsekben szolgáló tanácsadók, az idegen zászlós műveletet végrehajtó különleges erők. Feltételezhetően a komolyabb szaktudást igénylő eszközök üzemeltetésében is részt vesznek a NATO-tagországok katonái, mivel azokat az ukrán katonák nem képesek kezelni.

Az oroszok természetesen tisztában vannak az érintett NATO-tagállamok tanácsadóinak jelenlétével.

Eddig az oroszok - saját érdekükből adódóan is - vigyáztak arra, hogy ne mérjenek csapást olyan helyekre, ahol NATO-katonák lehetnek. A német Rheinmetall javító üzemének Ukrajnába telepítése azonban új helyzetet teremt: az üzemben valószínűleg egy vagy több NATO tagállam civil és katonai személyzete is folyamatosan ott lesz. Vagyis egy esetleges támadás esetén könnyen áldozattá válhatnak.

A nyugati személyzetet érő bármilyen támadás tehát a közvetlen katonai belesodródás veszélyével jár az 5. cikkely értelmében, ami a III. világháború kitörését jelentené.