Vasárnap Szijjártó Péter a közösségi oldalán egy tízperces részletet tett közzé a Bloombergnek adott interjújából. A magyar külügyminiszter a beszélgetés elején kiemelte, hogy a háború miatt a régi ellátási útvonalak elakadtak, megsemmisültek, aminek következtében Magyarországnak új kapcsolatokra, új utánpótlási útvonalakra van szüksége.
A türk államok nagyon jó lehetőséget kínálnak arra, hogy hidat képezzenek Kelet és Nyugat között
- fogalmazott, majd hozzátette, hogy ennek jegyében Magyarország új gázszerződést kötött Törökországgal. Így a jövő év elején 275 millió köbméter gázt fogunk vásárolni közvetlenül a törököktől. Mint Szijjártó Péter szavaiból kiderült, a legnagyobb magyar vasútépítő cég a világ egyik legnagyobb infrastruktúra építő vállalatával, egy török vállakozással fog stratégiai együttműködést kialakítani.
Amikor a riporter rákérdezett arra, hogy mit szól az Európai Unió ezekhez a lépésekhez, a magyar külügyminiszter úgy fogalmazott:
az Európai Unió nagyon képmutató ebben a kérdésben.
Indoklása szerint azok a kormányok, amelyek a nemzetközi liberális mainstream ellen fordulnak, támadások célpontjaivá válnak. Pedig Brüsszelnek először a saját háza táján kellene sepregetnie.
"Mi úgy gondoljuk, hogy a Törökországgal való szoros gazdasági együttműködés az EU számára is kifizetődő lenne, tekintve, hogy az EU nagyon rossz állapotban van, ami a gazdaságot illeti. A versenyképességünk csökken, a szankciók sajnos megölik az Európai Unió gazdaságát. Ezért bármely korábbinál szorosabb együttműködésre lenne szükségünk Törökországgal, mint partnerrel. Ugyanez vonatkozik a migrációra is. Ha Törökország nem véd meg minket délen, akkor óriási nyomás nehezedik majd ránk." - jelentette ki Szijjártó Péter.
A magyar külügyminiszter kérdésre válaszolva egyértelművé tette, hogy Magyarország támogatja Törökország uniós csatlakozását. "Ennek az az oka, hogy az Európai Uniót így erősebbé tudjuk tenni, ahhoz nagyobbá kell válnunk. És hogyan válhatunk nagyobbá? Lehetővé tesszük új tagállamoknak a csatlakozást." - indokolta meg álláspontját, hozzátéve, hogy
az EU-s tagállamok többsége kétszínűen viselkedik a kérdésben. A nyilvánosság előtt támogatják a bővítést, ugyanakkor zárt ajtók mögött - egy hangos kisebbség vezetésével - elutasítják azt.
Magyarországnak Brüsszellel való konfliktusásról is beszélt Szijjártó Péter az interjúban. Az ellentét eredője, hogy a magyar kormánynak Magyarország az első, miközben Brüsszelben a nemzetközi liberális fősodor dominál. "Ha valaki kész szembemenni a nemzetközi liberális fősodorral, és sikerrel jár, azt nem tudják megemészteni" - fűzte hozzá. "A vita arról szól, hogy hogyan kellene kinéznie az Európai Uniónak a jövőben. Vannak bizonyos tagállamok és intézmények Brüsszelben, amelyek valami olyasmit szeretnének létrehozni, mint az „Európai Egyesült Államok", ahol az EU olyan lenne, mint egy szuperállam, ahol a nemzeti sajátosságok nem számítanának, ahol a tagállamoknak még több hatáskört kellene átadniuk Brüsszelnek." - magyarázta.
Ami pedig az ukrajnai háborút illeti, Szijjártó Péter itt is ismertette Magyarország álláspontját.
Mi a lehető leghamarabb békét akarunk. És ez az álláspontunk a mi nagyon sajátos helyzetünkből fakad. Nevezetesen abból, hogy Ukrajnában van egy nagy magyar közösség, és ennek a közösségnek a tagjait is mozgósítják az ukrán hadseregbe, és ezek a magyar emberek meghalnak. - érvelt a politikus, aki szerint kizárólag tűzszünettel, béketárgyalásokkal, békekötéssel l lehet megállítani a háborút.
Arra a kérdésre, mennyire fontosak elengedhetetlenek a magyar-orosz kapcsolatok, Szijjártó Péter úgy felelt, hogy nagyon fontosak és elengedhetetlenek, hiszen az energiaimportunk nagy része Oroszországból származik. "Most felteheti a kérdést, hogy miért? Ez egy politikai döntés? Nem. Ez a politikai ízlésünket tükrözi? Nem, akkor miért? A fizika miatt. Az energiaellátás egy fizikai kérdés. Ehhez szükség van forrásra és csővezetékre. Ha a kettő közül legalább az egyiket kihagyod, akkor véged, sehol sem vagy. Ha pedig megszakítjuk az energiakapcsolatunkat az oroszokkal, akkor fizikai értelemben a jelenlegi infrastruktúra nem elegendő az ország ellátásához." - indokolt a külügyminiszter.