Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Ahogy megírtuk, Zelenszkij ukrán elnök csődbe vitte Ukrajnát, az országot a nyugati támogatások tartják fenn, dilettáns döntései miatt elbukott az ellentámadás, magára haragította a szövetségeseit, ezzel eljátszotta az EU-csatlakozás esélyeit, ukránok százezrei haltak meg értelmetlenül, és még csak most jön a tél, amikor egyáltalán nem biztos, hogy Ukrajnában fűteni tudnak. A háború első napjaiban még hősként kezelt elnököt szinte bármelyik pillanatban elzavarhatja az ukránok felháborodása.
A „nagy" ukrán tavaszi ellentámadás négy hónap alatt egy tucatnyi falu visszafoglalását eredményezte, ám közben megsemmisült a NATO által kiképzett és felfegyverzett harmadik ukrán hadsereg.
A stratégiai cél az Azovi-tenger elérése volt, amitől az ukránok még mindig 140 kilométerre vannak. A harcok intenzitását a beköszönő sárperiódusra való felkészülés is csökkenti, a katonák szerepét egy időre a drónok veszik át.
Rengeteg találgatás látott már napvilágot azzal kapcsolatban, milyen állapotban is van Ukrajna, amely azon túl, hogy egyik ellentámadását sem tudta sikerre vinni, lassacskán magára marad, ugyanis egyre több jel mutat arra, hogy már a nyugati közvéleménynek is elege van.
A négy hónapig tartó – és komoly veszteséggel járó – brutális harcok ugyanis nem hozták meg azokat az eredményeket, amelyeket Kijev és annak nyugati támogatói reméltek.
Miközben Zelenszkij ukrán elnök egyre csak követelődzik és több pénzt és fegyvert akar a Nyugattól, néhány nyugati országban – beleértve az Egyesült Államokat is – ingadozni kezdett a közvélemény támogatása Ukrajna iránt – erről már a Washington Post írt.
Nyugati tisztviselők arra ösztönözték a médiát, hogy jobb fényben tüntessék fel az ukrán ellentámadást
– írja a lap. Az amerikai újság szerint az erőfeszítések célja, hogy megakadályozzák a közvélemény támogatásának csökkenését a Kijevnek a következő hónapokban nyújtandó további katonai segélyek tekintetében. Mint írják: annak ellenére, hogy
Ukrajna némileg előrehaladt a sűrű orosz védelmen, de a háborúban álló ország nemzetközi támogatottsága gyengülni és széthullani látszik. Nem véletlenül, az előrehaladás ugyanis minimális.
A múlt héten Putyin orosz elnök kijelentette, ha a nyugati nemzetek leállítják a fegyverek küldését Kijevbe, Ukrajnának egy hete marad élni. A lap úgy véli: miközben Ukrajna nyugati támogatói nyilvánosan bátor arcot vágnak az ellentámadáshoz, a magánéletben egyre inkább aggódnak amiatt, hogy a konfliktus befagyhat, és a kijevi erők képtelenek lesznek áttörni az orosz védelmet.
Éppen ezért – mint fogalmaznak – a narratíva irányítása kulcsfontosságú ahhoz, hogy fenntartsák a közvélemény támogatását Ukrajna harcai iránt, amely néhány nyugati országban ingadozni kezdett, beleértve az Egyesült Államokat is.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Magyar Nemzet azon kérdésére, hogy mit gondol Putyin azon mondatáról, miszerint Ukrajna ma nem létezhet dollármilliárdos támogatások nélkül, melyek ha leállnak, egy héten belül mindennek vége lesz, úgy felelt, hogy ez egy jóindulatú megjegyzés volt.
Én pontosítanám, szerintem egy napon belül. Ma az ukrán költségvetés kevesebb bevétellel rendelkezik, mint az ukrán katonai kiadás. Ha nem kapna nyugati támogatást, egy napon belül nem lenne fizetése az adminisztrációnak, az egészségügynek, az oktatásnak és az ország meghalna.
Nógrádi szerint összedőlt az az elképzelés, hogy az ukránok a vilniusi NATO-csúcsig sikert tudnak elérni. Az amerikaiak azt mondták, hogy legalább egy ponton törjenek át, de ez nem sikerült, most is állóháború folyik.
Tehát az embereknek egyre inkább elegük van, és nem akarják hogy a kormányaik értelmetlenül öntsék a dollármilliárdokat Ukrajnába, miközben az semmi eredményt nem képes felmutatni.
Ukrán tisztviselők biztonsági okokra hivatkozva korlátozzák az újságírók hozzáférését a frontvonalhoz
– írja a portál, majd hozzáteszik:
különleges tisztek gondoskodnak arról, hogy az olyan kényes témák, mint Kijev veszteségei, ne kerülhessenek napvilágra.
UKRAJNA HELYZETÉT TOVÁBB RONTJA, HOGY MIVEL VÉRIG SÉRTETTÉK A LENGYELEKET, ŐK MÁR NEM ADNAK ÁT A MEGKÖTÖTT SZERZŐDÉSEKEN TÚL INGYEN FEGYVERT ÉS A NÉMETEK SEM HAJLANDÓK A TAURUS RAKÉTÁKAT LESZÁLLÍTANI, MERT UKRAJNA NEM TARTJA A SZAVÁT.
Ezeken a töréseken kívül Robert Fico, a szlovák választások győztese sem fog fegyvert szállítani Ukrajnának és Magyarország is tartja azonos álláspontját. Robert Fico szuverenista pártja nem támogatja a fegyverszállításokat, mivel a magyar kormányhoz hasonlóan az azonnali tűzszünetben és a béketárgyalások megkezdésében látják az egyetlen megoldást.
Az orosz-ukrán katonai konfliktus kezdete óta jellemző volt a nyugati államok többsége részéről a kiállás Ukrajna mellett. Most, hogy már több mint 500 napja tart a konfliktus a két ország között és lényegi változás régóta nem történik, kezdenek megjelenni az első repedések az eddig szilárdnak gondolt nyugati kiállásban – írta meg a Politico alapján a Mandiner. Ennek láthattuk nemrég egy jelét akkor, mikor is Amerikában a republikánus törvényhozók kisiklatták azt az erőfeszítést, ami jelentős mennyiségű segélyt szabadított volna fel Ukrajna számára. Ilyesmit legalábbis korábban nehezen lehetett volna elképzelni.
Tisztán látszik, hogy a kongresszusi republikánusok hozzáállása megkeményedett, és véget akarnak vetni Washington Kijevnek nyújtott támogatásának
– írta az amerikai hírportál. A lap Orbán Viktort is megemlíti, aki már korábban is kijelentette, hogy
nem hajlandó finanszírozni Ukrajnát, hacsak nem vizsgálja felül az országban élő magyar kisebbségekkel való bánásmódot.
Korábban arról is beszámoltunk, hogy Ukrajna súlyos pénzügyi válságban van, csak 2024-ben 43 milliárd eurós támogatásra számítanak Brüsszeltől, különben csődbe megy az ország. Mondhatni, jelenleg az ukrán gazdaság brüsszeli lélegeztetőgépen van. Roksolana Pidlasa, az ukrán parlament költségvetési bizottságának elnöke szeptemberben beszélt arról, hogy valójában minden nem védelmi jellegű kiadást, beleértve a szociális, humanitárius, infrastrukturális és újjáépítési költségeket, "a nemzetközi partnerek költségén" fedeznek.
A HÁBORÚ HATÁSÁRA AZ UKRÁN GDP 29,1 SZÁZALÉKKAL CSÖKKENT, LEGJELENTŐSEBB GYÁRAIKAT ÉS TERMŐFÖLDJEIK EGY RÉSZÉT IS ELVESZTETTÉK A HÁBORÚ MIATT.
Korábban Kiszelly Zoltán, a Századvég Alapítvány politikai elemzési igazgatója nyilatkozta azt az Origónak, hogy
B-TERVKÉNT BRÜSSZEL AZÉRT AKARJA ELFOGADTATNI AZ UKRAJNÁNAK JUTTATOTT 70 MILLIÁRD EURÓS HÁBORÚS HITELT A 2024-2027 IDŐSZAKRA, HOGY HA TRUMP VAGY MÁS ELNÖK ALATT AMERIKA FOKOZATOSAN KIVONUL UKRAJNÁBÓL, AKKOR AZ UNIÓ ÁT TUDJA VENNI A FINANSZÍROZÁST.
Az oroszok 2025-ig számolnak ezzel a háborúval, az amerikaiak viszont mintha már most távolítanák maguktól, Európa pedig egyre jobban belekeveredik
– mondja Horváth József biztonságpolitikai szakértő, az Alapjogokért Központ tanácsadója.
