Gerhard Schröder barátja Vlagyimir Putyinnak, és közismert a Gazpromban korábban betöltött pozíciója is, ennek ellenére
nem az orosz érdekek képviselője – viszont jól ismeri az orosz érdekeket, és megfelelően képes azokat elmagyarázni
– így kommentálta az Origónak Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az egykori német kancellár Berliner Zeitungnak adott nagyinterjúját. Véleménye szerint Schröder személye – aki 60 éve tagja a Német Szociáldemokrata Pártnak (SPD) és 7 éven keresztül Németország kancellárja volt – igen megosztó ma Németországban. Felidézte: miután sok más nyugat-európai politikushoz hasonlóan, politikai karrierje után állást vállalt a Gazpromban, „Németországban leírták őt" – részint irigységből, részint pedig amiatt, mert Oroszország Németország ellenfele, sőt: ma már ellensége.
A volt kancellár interjúban tett kijelentése, mely szerint tavaly márciusban a küszöbön állt, majd különös hirtelenséggel meghiúsult az ukrán-orosz békekötés, Nógrádi György szerint nem újkeletű információ, még akkor sem, ha a nyugati sajtó gyakorlatilag elhallgatta.
A feltételeket elmondása szerint akkor mindkét háborús fél hajlandó lett volna elfogadni: így megegyeztek volna egyebek mellett arról, hogy Ukrajna nem lép be a NATO-ba, Oroszország a Krímen kívül nem tart igényt más területekre, és hogy a Donbász területén élő orosz kisebbség autonómiát kap Ukrajnán belül.
„Schröder most nyilvánosságra hozta, hogy egy hónappal a háború kezdete után Volodimir Zelenszkij békét akart kötni az oroszokkal, de az amerikaiak ezt nem engedték. Ez így van! Emlékezhetünk rá:
az ukrán elnök akkoriban azt nyilatkozta, hogy ők boldogan befejezik a háborút, mert a győzelmi esélyeik Oroszországgal szemben gyakorlatilag a nullához konvergálnak. Erre akkoriban nem igazán figyelt fel a világ, és azt kell mondanom, hogy sajnos most sem figyel...
– fogalmazott Nógrádi György.
Ezt a háborút – folytatta a szakértő –
az oroszok kezdték el, és az ukránok provokálták, amerikai utasításra.
„A február 24-ei orosz támadás előzményei sokkal régebbre nyúlnak vissza; Ukrajnában nagyon sok orosz származású állampolgárt megöltek. Ennek egyik legcsúnyább példája az volt, amikor egy épületet rágyújtottak az oroszokra – vagyis Ukrajna tulajdonképpen provokálta Oroszországot".
Ezt a háborút nagy valószínűséggel egyik fél sem fogja megnyerni – fűzte hozzá Nógrádi György.
„Egyes szakértők szerint fordulatot hozhat a háború menetében a jövő év novemberében esedékes amerikai elnökválasztás. Ezzel csak egy probléma van:
addigra Európa további, elképesztő veszteségeket szenved a válságban.
A szankciós csomagok visszaütöttek: az igaz, hogy Oroszországot is érik veszteségek miatta, de Európa sokkal nagyobbat bukik!" – zárta a beszélgetést Nógrádi György.