Zelenszkij és az ukránok magyargyűlölete nem ismer semmilyen határt - videó

Volodimir Zelenszkij

A nyugati lélegeztőgépen lévő Ukrajna újabb magyarellenes lépéssel provokál. A kormány most rendelettel akarja meghatározni, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5-től, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek magyarul a tanárok és a diákok egymással.  Az új rendelet szerint a magyar orvosok sem konzultálhatnak magyarul a betegeikkel Kárpátalján. 

Az Európai Unióba törekvő Ukrajna újabb elképesztő magyarellenes lépés bevezetését tervezi. Rendelettel akarja meghatározni az ukrán kormány, hogy a kárpátaljai magyar iskolákban ezentúl csak délután 5-től, a tanítási idő lejárta után beszélhetnek magyarul a tanárok és a diákok egymással. Mindezek mellett a magyar orvosok sem konzultálhatnak magyarul a betegeikkel Kárpátalján.

Bocskor Andrea, a Fidesz európai parlamenti képviselője nonszensznek nevezte az új intézkedést. Ukrajnának ugyanis ahhoz, hogy az Európai Unió tagja legyen, már a csatlakozási tárgyalások megkezdéséhez garantálnia kell a nemzeti kisebbségek jogait. Jelenleg sok figyelem irányul Ukrajnára a tervezett uniós bővítés miatt - mondta a képviselő.

A kisebbségi jogok helyzete egy cseppet sem javult, mivel olyan rendeletek jelennek meg, hogy még a takarítószemélyzet sem beszélhet magyarul az iskolákban.

Ebből látszik, hogy Ukrajna nem kíván egyenlő jogokat adni a kisebbségeinek, és a Velencei Bizottság rendelkezéseit sem tartja be - mondta Bocskor Andrea.

Mint arról korábban beszámoltunk, az Európai Bizottság azt javasolta a tagállamoknak, hogy kezdjék meg a csatlakozási tárgyalásokat Ukrajnával és Moldovával. Ezt Ursula von der Leyen november 8-án, azt követően jelentette be, hogy áttekintették a tagjelölt országok felkészültségét, és elfogadták a csatlakozási országjelentéseket.

A hetedik követelmény a nemzeti kisebbségek jogi helyzetének olyan rendezése, amely figyelembe veszi a Velencei Bizottság ajánlásait. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor az Ukrajna csatlakozási feltételek terén történő előrehaladását elemző jelentés leszögezi, hogy bár Ukrajna tett előremutató lépéseket ezen a téren, számos kérdésben továbbra sem teljesülnek a Velencei Bizottság ajánlásai, ezt pedig orvosolni kell. Tehát az Európai Bizottság is elismeri, hogy e követelmény kapcsán még van teendője Ukrajnának.

Budapest a 2017-es oktatási törvény módosítása óta következetesen bírálja Kijevet a nemzeti kisebbségeket, így kárpátaljai magyarokat korábban megillető jogok elvétele miatt.

Hazánk – az Európai Bizottság által támasztott követelményekkel összhangban – azon az állásponton van, hogy Ukrajnának teljesítenie kell a Velencei Bizottság ajánlásait a nemzeti kisebbségek jogait illetően, enélkül Ukrajna nem válhat az EU tagjává - írta a Magyar Nemzet.

Egyre több a magyarellenes lépés Kárpátalján Forrás: Мукачівська міська рада / facebook

A nemzetközi sajtó tekintélyes része korábban arról értekezett, hogy Magyarország valós ok nélkül, pusztán politikai alapon blokkolja Ukrajna EU-csatlakozását, a kisebbségi jogok pedig csupán ürügyet jelentenek ehhez. Ezek a hangok a következő hetekben és hónapokban vélhetően erősödni fognak, különös tekintettel arra, hogy a magyar kormány előrebocsátotta: Magyarország blokkolja a tárgyalások megkezdését Ukrajnával, amíg a nemzeti kisebbségek, így a kárpátaljai magyarok jogai sérülnek az országban.

Ez az álláspont ugyanakkor tökéletes összhangban van az Európai Bizottság által meghatározott követelményekkel, amelyek a Velencei Bizottság által elfogadott vélemények figyelembevételéhez kötik a hetedik, nemzeti kisebbségek jogainak tiszteletben tartására vonatkozó csatlakozási követelményt.

Ez lehetne a megoldás

Ukrajna számára számos lehetőség kínálkozik a problémás helyzet feloldására. Egy sajátos, magyar szempontból is támogatható megoldást éppen a Velencei Bizottság vázolt fel, ami az EU hivatalos nyelveit (bolgár, görög, német, lengyel, román, szlovák és a magyar) és egyéb kisebbségi nyelveket (orosz, belorusz) beszélő kisebbségek közti különbségtételben rejlik. A Velencei Bizottság szerint egy ilyen különbségtétel jogilag igazolható lehetne, figyelemmel az Ukrajna ellen folyamatban lévő orosz agresszióra. Bár az orosz nyelv védelmére vonatkozóan az ukrán alkotmány tartalmaz egy garanciális előírást, a testület szerint az orosz agresszió miatt Ukrajna egy időre jogszerűen függeszthetné fel ezt az előírást, egyben lehetővé téve a kétfajta kisebbség közti különbségtételt.

Ez lehetőséget jelent Ukrajna számára, hogy visszaállítsa az EU hivatalos nyelvét beszélő nemzetiségeket, így a magyarokat is 2017 előtt megillető nyelvi és oktatási jogokat. Ez politikai értelemben is kézenfekvő megoldásnak tűnik, hiszen ezzel Kijev gesztust gyakorolhatna az EU és az érintett uniós tagállamok, így különösen Magyarország és Románia felé; amely államok egyetértésére és támogatására szüksége van Ukrajnának ahhoz, hogy ne akadjon el az ország uniós csatlakozása.

Korábban a munkácsi magyar iskola államosítása kapcsán robbant ki komoly botrány Kárpátalján.

Bár ezek apró lépések, mégis egyfajta lelki zsugorodást okoznak a mindennapokban, amelyek hosszú távon arra sarkallhatják a kárpátaljai magyarokat, hogy hagyják el a saját identitásukat –

mutatott rá Tárnok Balázs. Sőt azzal, hogy a történtekkel kapcsolatban Kijev az önkormányzatiság elvére hivatkozik, hallgatólagos jóváhagyását fejezi ki. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott intézetvezetője szerint félő továbbá, hogy a munkácsi eset precedenst teremt, ezzel ugyanis azt az üzenetet közvetítik a többi város felé, hogy hallgatólagosan, de legitimálva van egy ilyen gyakorlat. Kijevnek ezért meg kellett volna akadályoznia a munkácsi fellépést, vagy utólagosan helyreállítani az eredeti állapotokat – szögezte le Tárnok Balázs.