Egy mozifilmen állt bosszút Macron elnök

Az Egy zuhanás anatómiája című francia film megnyerte a legnagyobb fesztiváldíjat, ami létezik - Arany Pálmát Cannes-ban -, majd ennek ellenére a francia állami filmintézet (egyszóval a francia állam) nem ezt a filmet jelölte Oscar-díjra. Természetesen senki nem sajnálja a két és fél órás francia feminista bűnügyi filmet és rendezőnőjét, hogy be kell érnie két Golden Globe-díjjal, viszont rendkívül tanulságos a mellőzés háttere. A szélsőbaloldali rendezőnő ugyanis, amikor átvette az Arany Pálmát, bírálta a baloldali kultuszminisztert és főleg Macron politikáját. Ezután Macron kormánya bosszút állt és inkább megfosztották saját országukat egy biztosnak tűnő Oscar-díjtól. 

A dolgok íze

Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint minden ország egy mozifilmet nevezhet az Oscar-díjért, nemzetközi film kategóriában. A 2022. december 1. és 2023. október 31. között bemutatott filmek közül lehet választani. Az Egy zuhanás anatómiája című film sikerei után, tavaly ősszel mindenki - a franciák és a filmes szakma is - azt várta, hogy Franciaország ezt a filmet nevezi az elismerésért, amelyet a 96. Oscar-gálán adnak át márciusban. Nem így történt.

Szeptember 21-én a francia jelölőbizottság bejelentette, hogy - a Juliette Binoche főszereplésével készült, A dolgok íze című filmet jelölte a legjobb nemzetközi játékfilmnek járó Oscar-díjra.

Ezzel Triet filmje és Franciaország is elesett egy nemzetközi siker lehetőségétől.

Francia film utoljára 1993-ban nyert Oscar - díjat.

Akkor Régis Wargnier Indokína című filmje kapta legjobb nemzetközi filmnek járó elismerést, amelyet szintén egy megelőzött egy Golden-Globe díj, ugyanabban az évben.

A megtorlás

A döntés nagy vihart kavart, filmes körökben, politikai körökben és a filmszerető franciák között is. Sokan azt gondolják, Justine Triet-t és filmjét politikai okok miatt nem nevezték az Oscarra. Vagyis

Franciaország inkább feláldozott egy esetleges nemzetközi sikert, semmint lehetőséget adjon egy kormánykritikus rendezőnek.

A filmes körökben mértékadónak számító amerikai Variety magazin is ezt az okot sejti a háttérben.

Több francia forrás is azt jelezte, hogy Triet-t esetleg "megbüntetik", amiért Cannes-ban tartott politikai beszédében a francia kormányt szidta. Néhány befolyásos iparági szereplő nem fogadta szívesen kritikát és a film kereskedelmi sikerét.

Triet egy nyilatkozatban később arról beszélt, hogy

nem érzi, hogy a francia filmművészetnek szüksége van rá.

Ugyanakkor nem bánta meg, hogy megszólalt és azt sem bánja, amit mondott. Akkor sem, ha ez hátrányosan érintette őt.

Kiállok a szavaim mellett. Egy olyan filmfinanszírozási rendszernek köszönhetően tudtam sikereket elérni, amelyet a világ irigyel. Azt akartam mondani, hogy védjük meg ezt, és gondoljunk a jövő filmes generációira.

- mondta a The Guardian-nek.

A rendezőnőnek a francia döntés ellenére is maradtak reményei az idei Oscar-díj vonatkozásában. Az alkotás észak-amerikai filmjogait birtokló Neon sikeresen pozicionálta a filmet több kategóriában, így lehetséges, hogy a jelöltek vagy akár a nyertesek közé kerül a film alkotói csapata a Legjobb színésznőnek járó díj vagy a Legjobb forgatókönyvért járó elismerés kategóriájában.

A kulturális kivétel

A kulturális kivétel fogalma Franciaországban született meg, és az 1990-es évektől, a globalizált kereskedelem kiteljesedésével vált közismertté. Eszerint a kultúra nem olyan árucikk mint a többi és nem irányíthatják kizárólagosan a piaci erők. A kulturális kivétel elvei szerint a nemzetek kulturális egyediségét a globalizáció folyamatában is őrizni és védeni kell. Így a kultúra mint áru, nem képezheti részét az egyéb piacokról szóló tárgyalásoknak. Ennek a politikának a franciaországi hatását jelzi, hogy 2005 és 2011 között a franciaországi filmtermékek 45-55 százaléka volt csak amerikai import volt, szemben a többi európai filmpiacéval, ahol ez az arány a 60-90 százalékot is elérte.