Köszönöm a felkérést Szánthó Miklósnak és az Alapjogokért Központnak, hogy felszólaljak a CPAC Hungaryn áprilisban. Büszke vagyok, hogy ott lehetek és felszólalhatok
– írta az X-en a holland jobboldali politikus, a tavalyi hollandiai választások győztese, Hollandia leendő miniszterelnöke.
Geert Wilders konzervatív-liberális színekben 1998-ban jutott be először a holland parlamentbe. Ezekben az időkben Pim Fortuyn volt a holland jobboldal meghatározó alakja. A népszerű bevándorlásellenes politikust 2002-ben meggyilkolta egy szélsőbaloldali környezetvédelmi aktivista. Fortuyn halála után Wilders próbálta felvenni a bevándorlásellenes, iszlámkritikus vonalat.
2006-ban Wilders megalapította a Szabadságpártot miután kilépett korábbi mozgalmából. Ekkor már Wilders rendőrségi védelem alatt élt, mivel két évvel korábban elkaptak két iszlamistát, akik a meggyilkolását tervezték. Ugyanebben az évben Wilders pártja kilenc képviselőt küldhetett a 150 fős holland parlamentbe. 2007-ben a politikus sokaknál kiütötte a biztosítékot, miután a Korán betiltását követelte – írta korábban a Mandiner.
Wilders hosszú éveken át ugyanazt hirdette: csökkenteni kell a nem-európai bevándorlást, és fel kell venni a kesztyűt a radikális iszlámmal. Újra és újra az iszlamista iskolák betiltását követelte, és azt, hogy, aki már Hollandiában él, integrálódjon a társadalomba.
A 2000-es évek európai terrorhulláma ellenére nem sikerült a bevándorlást központi kérdéssé tenni az európai politikában. A fordulatot 2015 hozta el, amikor is több százezer szíriai migráns érkezett Európába. A nyugati kormányok kitárták az ajtókat, de ezt sokan nem támogatták. A migrációs válság megerősítette ugyan Wilders pártját, de még nem hozta el a győzelmet. A 2017-es voksolásokon az előzetes felméréseknél rosszabb eredményt ért el a Szabadságpárt.
Az utóbbi időben Wilders leginkább azért került a nyugati lapok hasábjaira, mert a holland bíróság elítélte őt marokkóiak elleni diszkriminációért.
Wilders kifejezetten jó kapcsolatot ápol Orbán Viktorral, aki tavaly az ünnepek alatt nem egyeztetésre érkezett Magyarországra.
A politikus felesége ugyanis magyar származású, az elmúlt években rengetegszer járt Magyarországon, pár hónapja pedig itt tartotta 60. születésnapját is, szűk körben.
A CPAC annak a szellemi hátországnak a tartópillére, amelyen a jóérzésű emberek és képviselőik egymás kezébe csaphatnak, hogy aztán júniusban Európában, majd novemberben az Egyesült Államokban közösen vegyék fel a harcot a nyugati világ visszavételéért
– Szánthó Miklós az Alapjogokért Központ főigazgatója ezt határozta meg a CPAC aktuálisan legkiemelkedőbb üzeneteként. A Magyar Nemzet szemléje szerint Szánthó úgy fogalmazott,
a Lajtán túl tort ül az elmebaj, az eleink által kivívott szabadság eltiprása felett egy új gúnyába öltözött bolsevik szekta dáridózik.
Hangsúlyozta: amit akár csak pár éve, évtizede kinevettünk vagy lehetetlenségnek gondoltunk – ilyen a férfi és női nemi szerepek felcserélése, a migránsok érzékenységének mindenek felé helyezése vagy a háború eszkalálása a béketörekvésekkel szemben –, az ma már a fősodor része.
Az idei CPAC Hungary küldetéséről ITT olvashat bővebben!