Ismét támadásba lendültek az oroszok, fejvesztve menekülnek az ukrán katonák
2024. február 27. 04:35
Olvasási idő: 1 perc
Események
Fotó: Anadolu via AFP
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 734. napjáról.
Robbanásokról számoltak be ma reggel a terület lakosai, károkról, áldozatokról egyelőre nincs információ. Az ukrán légierő korábban orosz rakéta- és dróntámadásokra figyelmeztetett.
Az ukrán hadsereg kivonult az Avdijivka melletti Lastocskijne faluból - közölte az ukrán Tavria csoport szóvivője. Közben Olaf Scholz német kancellár ismét kizárta, hogy Németország nagy hatótávolságú Taurus rakétákat szállítson Ukrajnának.
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 3905 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 3528 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság. A beléptetettek közül 20 embernek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. (MTI)
Az Egyesült Államok hadserege kénytelen volt saját forrásból támogatni az ukrán csapatok kiképzését, mivel a Kongresszus eddig nem fogadta el a kiegészítő segélyeket – jelentette február 27-én a VoA.
Franciaország, Hollandia és Csehország azt tervezi, hogy az EU-n kívülről szerezne be lőszert Ukrajnának – mondta Emmanuel Macron francia elnök és Mark Rutte holland miniszterelnök február 26-án újságíróknak.
Az ukrán erők lelőttek az Oroszország által fellőtt 13 kamikaze drónból 11-et és a négy Kh-59-es cirkálórakétából kettőt - jelentette a légierő február 27-én.
"Az orosz erők visszaszerezték az egész hadszíntérre kiterjedő kezdeményezést, és képesek lesznek támadó műveleteket folytatni, amikor és ahol csak akarnak" - közölte a Háborús Tanulmányok Intézete.
Franciaország és Ukrajna más szövetségesei "koalíciót hoznak létre, és közepes, illetve nagy hatótávolságú rakétákat és bombákat küldenek Kijevnek" - jelentette be Emmanuel Macron francia elnök február 26-án.
Az ukrán erők lelőttek egy orosz Szu-34-es sugárhajtású repülőgépet a keleti fronton - jelentette Mykola Olescsuk, a légierő parancsnoka február 27-én.
Egy orosz Shahed típusú támadó drón az éjszaka folyamán átlépte a moldovai határt, és több tíz kilométeren át repült moldovai terület felett - jelentette az ukrán Déli Védelmi Erők február 27-én.
"Nincs ugyan konszenzus csapatok Ukrajnába küldéséről, de a kérdést mindazonáltal nem lehet kizárni" - jelentette ki hétfőn este a francia elnök.
Mindemellett úgy fogalmazott, hogy Franciaország fenntartja a stratégiai bizonytalanságot a kérdésben.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) a Kurszk régiójában található Guevo falut ágyúzták – számolt be az orosz régió kormányzója, Roman Starovoyt a Telegramon.
Elmondása szerint személyi sérülés nem történt, de a település részben áram nélkül maradt.
Kiűzték az Ukrán Fegyveres Erőket (AFU) a Donyecki Népköztársaságban (DPR) található Szevernoje faluból – jelentette be Szergej Sojgu, a Honvédelmi Minisztérium (HM) vezetője a Telegramon.
Az Európai Parlament keddi strasbourgi plenáris ülésén jóváhagyta a hétéves uniós költségvetés félidős felülvizsgálatát, benne az Ukrajnának szánt, 50 milliárd eurós, hosszú távú pénzügyi támogatást.
Az uniós parlament közleménye szerint a 2021 és 2027 közötti uniós pénzügyi keret (MFF) 499 szavazattal, 67 ellenszavazattal és 31 tartózkodás mellett elfogadott módosítása révén az uniós költségvetés hatékonyabban tud majd válaszolni a felvetődő igényekre és az előre nem látható körülményekre, különösen a migrációs és külpolitikai kihívások kezelése, valamint az EU válsághelyzetekre való felkészítése terén.
A félidős felülvizsgálattal létrejön egy olyan mechanizmus, amely az egyre növekvő kamatlábakra való tekintettel segít megbirkózni a koronavírus-járvány okozta válság utáni helyreállítást segítő unió eszköz keretében felvett hitelek törlesztésének nehézségeivel.
Az oroszországi Belgorod régióban a légvédelem megsemmisített két ukrán drónt – számolt be az orosz védelmi minisztérium.
A NATO nem tervezi csapatok küldését Ukrajnába, az egyes országok egyedi döntéseihez azonban nem szükséges minden tagország egyhangú támogatása - jelentette ki Jens Stoltenberg, az észak-atlanti szövetség főtitkára kedden az AP amerikai hírügynökségnek adott interjúban.
"A NATO-szövetségesek példátlan támogatást nyújtanak Ukrajnának. 2014 óta tesszük ezt, és a teljes körű invázió óta növeljük a támogatást. Nincs arra vonatkozó terv, hogy harcoló csapatokat küldjünk a háború sújtotta országba" - szögezte le Stoltenberg.
Hozzáfűzte egyúttal, hogy "ez Oroszország agressziós háborúja Ukrajna ellen, és súlyosan sérti a nemzetközi jogot". "A nemzetközi jog szerint Ukrajnának joga van az önvédelemhez, nekünk pedig jogunk van támogatni őket e joguk érvényesítésében" - fejtette ki a főtitkár.
Közvetlen katonai összecsapáshoz vezet Oroszország és a NATO között, ha nyugati kontingenseket vezényelnek Ukrajnába - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kedden újságíróknak.
Peszkov Emmanuel Macron francia elnök szavait kommentálta így, aki egy Ukrajna támogatása ügyében megtartott hétfői párizsi konferencia után azt mondta, hogy nyugati vezetők megvitatták annak lehetőségét, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, de nem jutottak konszenzusra.
"Ez esetben már nem a valószínűségről, hanem az elkerülhetetlenségről kell beszélnünk. Így fogjuk értékelni a dolgot. És ezeknek az országoknak is így kellene értékelniük, és tudatában kell lenniük a felelősségnek. És fel kellene tenniük maguknak a kérdést, hogy ez megfelel-e az érdekeiknek, és főleg országuk polgárai érdekeinek" - fogalmazott az orosz elnöki szóvivő.
Az ukrán erők megsemmisítettek kedden két orosz Szu-34-es nagy hatótávolságú nehéz vadászbombázó repülőgépet az ország keleti részében - jelentette be Mikola Olescsuk, az ukrán légierő parancsnoka a Telegramon.
Az ukrán vezérkar adatai szerint a két éve tartó orosz invázió alatt Oroszország a most lelőtteken kívül 340 katonai repülőgépet veszített.
Jurij Ihnat, a légierő szóvivője egy tévéműsorban arról beszélt, hogy amióta az ukrán erők néhány nap alatt a második orosz A-50-es nagy hatótávolságú radarfelderítő repülőgépet lőtték le, nem figyelhető meg ilyen típusú gépek bevetése Ukrajna ellen. A légierő a Telegramon közölte, hogy az orosz hadsereg az éjjel hat rakétával és 13 Sahid típusú csapásmérő drónnal támadta meg Ukrajnát, a légvédelemnek két rakétát és 11 drónt sikerült megsemmisítenie.
Az ukrán fegyveres erők vesztesége több mint 444 ezer fő a háború két éve folyamán - jelentette ki Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter az általa vezetett tárca keddi parancsnoki tanácskozásán.
"Az ukrán fegyveres erők összesen több mint 444 ezer katonát veszítettek a különleges hadművelet során" - mondta Sojgu.
A miniszter szerint az ukrán fél az év eleje óta naponta több mint 800 katonát és 120 harci eszközt veszít. Az orosz hadijelentésekben a veszteségadatok az elesett és a súlyosan megsebesült katonákra vonatkoznak.
A tárcavezető bejelentésével kapcsolatban a TASZSZ orosz hírügynökség emlékeztetett rá, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 31 ezerben nevezte meg a háború eleje óta elesett ukrán katonák számát.
A nyugati csapatok ukrajnai jelenléte nem jelentené "a hadviselés küszöbének" átlépését - mondta kedden a francia külügyminiszter, pontosítva ezzel Emmanuel Macron államfő heves vitát kiváltó kijelentését arról, hogy lehetséges-e csapatokat küldeni egy hadban álló országba.
Oroszország agressziójával szemben a Nyugatnak "új lépéseket kell fontolóra vennie Ukrajna támogatására" - erősítette meg Stéphane Séjourné külügyminiszter a francia elnök előző esti javaslatát, példaként említve olyan műveleteket, mint az aknamentesítés, a kibertér védelme vagy "fegyverek előállítására ukrán területen".
"Ezek közül néhány akció megköveteli az ukrán területen való jelenlétet anélkül, hogy átlépnénk a hadviselés küszöbét" - hangsúlyozta a francia diplomácia vezetője.
A lett kormány további egy évvel, 2025. március 4-ig meghosszabbította az orosz állampolgárok beutazására vonatkozó korlátozás hatályát - közölte kedden a balti ország kormánya.
A rendelkezés, amelyre annak indoklása szerint az ukrajnai háború, illetve a Lettország belbiztonságát is fenyegető orosz agresszió miatt volt szükség, kimondja, hogy az orosz állampolgárok turisztikai és szabadidős céllal továbbra sem léphetnek a balti ország területére.
Továbbra is kivételt képeznek a korlátozás alól a Lettországban vagy más EU-tagállamban érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkező, valamint a humanitárius okból érkező orosz állampolgárok, például a politikai disszidensek - áll a lett kormány közleményében.
Helyhiány miatt átmenetileg bezárnak egy, az ukrajnai menekültek számára fenntartott befogadóhelyet a hollandiai Utrechtben - közölte kedden a közrendért és biztonságért felelős regionális hatóság, a Veiligheidsregio Utrecht.
A szervezet sajtóközleményében az áll, hogy a létesítmény, amely az ukrajnai menekültek regisztrációs központjaként is szolgál, túlzsúfolttá vált, nem áll rendelkezésre elegendő ellátási kapacitás, élhetetlen körülmények alakultak ki.
A Veiligheidsregio szerint a szállásra naponta átlagosan 50-70 ukrajnai menedékkérő érkezik, akiket 24 belül tovább kell irányítani stabilabb körülményeket kínáló létesítménybe, azonban az ország többi befogadóközpontja is helyhiánnyal küzd, és nincs kilátás arra, hogy új férőhelyeket alakítsanak ki a menedékkérők számára.
Az elmúlt hetek rémületkeltő nyilatkozataival és szenzációhajhász szalagcímeivel ellentétben a Nyugat nem áll a háború küszöbén Oroszországgal - hangsúlyozta keddi beszédében a brit fegyveres erők vezérkari főnöke.
Sir Tony Radakin tengernagy a londoni Királyi Külügyi Intézet - székháza után közkeletű nevén a Chatham House - biztonsági és védelmi konferenciáján felszólalva kijelentette: nincs jele annak, hogy rövid távon számítani lehetne az ukrajnai háború befejeződésére, és a Közel-Keleten dúló háborúhoz is kapcsolódnak kockázatok, mindenekelőtt az, hogy a térség egésze lángba borulhat.
A vezérkari főnök hozzátette ugyanakkor: őt az a kockázat tölti el aggodalommal, hogy a közbeszéd az elmúlt hetekben felvett irány alapján zavarossá válhat, különös tekintettel arra, hogy egyes esetekben rémületkeltő célú kijelentések is elhangzottak.