Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Így jutott el Brüsszel a felszólítástól a végtelen pénzcsapig
Vlagyimir Putyin orosz elnök 2022. február 21-én elrendelte, hogy az orosz csapatok vonuljanak be Ukrajnába és Oroszország hivatalosan is elismeri a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságok függetlenségét. Ezzel elkezdődött az orosz-ukrán háború, ami most már lassan két éve tart.
Február 23-án az Európai Unió egy szankciós csomagot fogadott el a két nappal korábbi események után.
A csomagban célzott intézkedések voltak az orosz Állami Duma 351 tagjával és 27 másik személlyel szemben. Korlátozták például Oroszországnak az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz és a kapcsolódó szolgáltatásokhoz való hozzáférését is. Másnap pedig további szankciókról állapodtak meg.
Emellett február 24-én az Európai Tanács Ukrajnával foglalkozó rendkívüli ülését megelőzően az uniós vezetők együttes nyilatkozatot adtak ki.
A lehető leghatározottabban elítélték az Oroszország által Ukrajnával szemben végrehajtott példa nélküli katonai agressziót, és kijelentették, hogy Oroszország ezekkel a provokáció nélkül indított, indokolatlan katonai lépésekkel súlyosan megsérti a nemzetközi jogot, valamint aláássa az európai és globális biztonságot és stabilitást.
A vezetők felszólították Oroszországot, hogy haladéktalanul szüntesse be a katonai műveleteket, feltétel nélkül vonjon vissza minden fegyveres erőt és katonai felszerelést Ukrajna teljes területéről, és teljes mértékben tartsa tiszteletben Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét.
Elítélték továbbá Fehéroroszország részvételét ebben az Ukrajna elleni agresszióban, és felszólították Fehéroroszországot, hogy tartsa be nemzetközi kötelezettségeit. Februárban történt az is, hogy a tagállamok védelmi miniszterei úgy döntöttek, fokozzák az Ukrajnának adandó támogatást.
Márciusba léptünk, amikor az EU úgy döntött, hogy további 500 millió eurónyi támogatást hagy jóvá az ukrán fegyveres erők számára.
Azóta egy sor olyan döntés hoztak Brüsszelben, amelyek eredményeképp összességében már 84,7 milliárd euróra, átszámítva nagyjából 32 ezer milliárd forintra dagadt a támogatások összege – a most elfogadott 50 milliárd eurós támogatáson kívül.
Kezdetben a brüsszeli politikusok is azon az állásponton voltak, miszerint a fegyverek és katonai eszközök Ukrajnába szállítsa csak tovább fokozná a feszültséget, mellesleg az Európai Unió is belesodorná magát az orosz-ukrán háborúba.
A hónapok alatt azonban - vélhetően amerikai nyomásra – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és holdudvara fokozatosan elkezdték azt a retorikát csepegtetni, miszerint az még nem okozhat gondot, ha katonai eszközöket, például sisakokat küldenek Ukrajnába.
Ezután következtek az egyéb katonai felszerelések, majd a folyamat végén már lőfegyverek, lőszerek és rakéták küldését szorgalmazták. Ma már egyes vezetők nyíltan arról beszélnek, hogy közösen kell megnyerni a háborút Oroszország ellen.
Háborúpárti politikusok háborúpárti megszólalásai
Ahogy arról a Magyar Nemzet is beszámolt, az uniós döntéshozók megnyilvánulásai is azt mutatják, hogy Brüsszel egyre inkább kiáll a háború mellett. Frans Timmermans, az Európai Bizottság 2023 őszéig hivatalban volt ügyvezető alelnöke a háború kitörését követően úgy nyilatkozott, hogy határozottan fel kell lépni Oroszországgal szemben, és olyan döntéseket kell hozni, amelyek fájdalmat okoznak az orosz félnek, még akkor is, ha azok az Európai Uniónak is ártanak.
Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is mindvégig következetesen kiállt a szankciók mellett, és már 2022 szeptemberében azt nyilatkozta, hogy a szankciókból nem engednek, katonai támogatásokat helyeznek kilátásba és hosszú távra terveznek, még akkor is, ha ez az Európai Unió gazdaságának is fájni fog.
Egy másik uniós vezető tisztségviselő, Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője még tovább ment, amikor azt mondta, hogy a szankciók önmagukban nem érnek semmit, ezért a gazdasági és katonai támogatáson kívül uniós katonai kiképző misszió telepítésén is dolgoznak.
Hasonló állásponton volt Guy Verhofstadt európai parlamenti képviselő is: „Fegyverek, kiképzés, szankciók, energia, Európának mindent meg kell tennie, hogy támogassa őket... megvívni a mi harcunkat és az övékét is!"
Verhofstadt álláspontját kritika nélkül képviselte a Gyurcsány Ferenc vezette magyar baloldal is. A magyar baloldal háborúpártiság megkérdőjelezhetetlen.
Több százezer halott
A lassan két éve tartó háborúnak még nincs vége, és a becslések szerint több százezerre tehető az ukrajnai orosz invázióban meghalt vagy megsebesült emberek száma – ez az adat katonákat és civileket is egyaránt tartalmaz. Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma a héten közölte, hogy 2022 februárja és 2023 novembere között az orosz hadsereg 50 ezer hivatásos katonák veszített el.
Egy ukrán civil csoport közölte, hogy összesen 24 500 ukrán halt meg a harcok kezdete óta, de ha az eltűntként nyilvántartott 15 000 katona közül sokan szintén halottak, akkor a szám sokkal magasabb lehet - olvasható a Tyzhden című ukrán folyóiratban megjelent jelentésben. Jóval 100 ezer felett van az ukrán halottak száma.
Az ENSZ a múlt hónapban azt közölte, hogy több mint 10 000 civil halt meg a háborúban a harcok kirobbanása óta.
Ami biztos: több százezer halott és legalább ennyi sérült ember a háború mérlege - eddig.
Gazdaságilag is megpróbálta az EU ellehetetleníteni Oroszországot
Másfél hónappal ezelőtt, 2023 decemberében az Európai Unió jóváhagyta az Oroszországgal szembeni legutóbbi, 12. szankciós csomagot, de idáig is hosszú út vezetett. Már a háború kitörése előtt, 2022. január 13-án úgy határozott az Európai Tanács, hogy 2022. július 31-ig megújítják a gazdasági szankciókat.
Bő egy hónappal később, február 23-án a tanács megalkotta az első szankciós csomagot, amely az orosz Állami Duma 351 tagja és további 27 személlyel szembeni célzott szankciókat, a Donyeck és Luhanszk régióval való gazdasági kapcsolatok, illetve Oroszországnak az EU tőke- és pénzügyi piacaihoz való hozzáférésének korlátozását tartalmazta. Ezt követték az újabb csomagok.
Ahogy azt már említettük a Magyar Nemzet korábbi cikkeiben, mára látható, hogy a szankciós intézkedések érdemi eredményt nem hoztak a háború kimenetelében, hiszen Oroszország talált más piacot a termékeinek, így továbbra is tudja finanszírozni a háborúját. Az Európai Unió a szankciók kivetése miatt viszont még inkább belecsúszott a háborúba, egyúttal veszélybe sodorta saját gazdaságát, energiaellátását és biztonságát.
Már az amerikaiak sem tudják támogatni Ukrajnát
Az ukrajnai háború kezdete óta az Egyesült Államok 110 milliárd dollárt jóval meghaladó katonai, gazdasági és humanitárius támogatást küldött Ukrajnába.
Időközben azonban a Kongresszusban többségbe kerültek a republikánus törvényhozók, akik hosszú idő óta blokkolják az újabb segélyszállítmányok jóváhagyását.
A republikánusok azt mondták, hogy addig nem támogatják az ukránok pénzelését az orosz–ukrán háborúban, amíg Joe Biden kormánya nem változtat az amerikai határ védelmével kapcsolatos megközelítéseken, és nem kezd valamit a migrációs krízissel.
Emlékezetes, Antony Blinken külügyminiszter még december végén bejelentette, hogy 2023-ban egy utolsó, 250 millió dolláros katonai segélycsomagot utalnak át Ukrajnának. Ahogy a Fehér Ház figyelmeztetett, ez kimeríti Ukrajna támogatására rendelkezésre álló forrásokat. Addig nem lesz új fegyver- és lőszerszállítmány, amíg a kongresszus el nem fogadja a kiegészítő finanszírozást.
Ahogy az előzőket, úgy az utolsó csomagot is az amerikai készletekből juttatták el az ukrán hadszíntérre.
A szállítmányban a többi között szerepelnek alkatrészek légvédelmi rendszerekhez, rakéták egyéb mobil kilövőrendszerekbe, páncéltörő lőszerek, a legnagyobb mennyiségben használt 105 és 155 milliméteres lövedékek, küldenek továbbá 15 millió lőszert kisebb fegyverekhez.
Donald Trump bejelentette, hogy megválasztása esetén 24 óra alatt befejezi a háborút.
