Ferenc pápa kijelentette, minden népnek meg kell őriznie saját gazdagságát, kultúráját, filozófiáját, a különbségek közötti összhangra törekedve.
Erről beszéltem Budapesten, és remélem, hogy szavaim meghallgatásra találtak egyrészt Orbán Viktor miniszterelnök részéről, aki megérti, hogy mindig nagy szükség van az egységre, másrészt Brüsszel részéről, amely úgy tűnik, mindent egyformává akar tenni, hogy tartsa tiszteletben Magyarország sajátosságait
- idézte a lap Ferenc pápát.
Az egyházfő legújabb, Life. Történetem a történelemben című önéletrajzi interjúkötete március 19-én jelenik meg, Fabio Marchese Ragona vatikáni tudósító, a pápa barátja szerkesztésében. A könyv Jorge Mario Bergoglio életét kíséri végig az utóbbi 87 év nagy történelmi eseményeinek tükrében a hirosimai atombombától egészen a koronavírus-járványig.
Ferenc pápa leszögezi, hogy a katolikus egyházfői szolgálatot életre szólónak tekinti: "nem látom a lemondás feltételeit".
Kijelentette, hogy soha nem gondolt a lemondásra. Hozzátette, hogy pápasága kezdetén aláírt egy lemondási levelet, amelyet a Szentszéki Államtitkárság őriz, és olyan esetre vonatkozik, amikor súlyos testi akadályoztatás tenné lehetetlenné szolgálata végzését.
"Ha ez bekövetkezne, nem szólíttatnám magam nyugalmazott pápának, hanem egyszerűen Róma nyugalmazott püspökének, és átköltöznék a Santa Maria Maggiore-bazilikába, ott gyóntatnék, és a betegeket részesíteném áldozásban. De ez távoli feltételezés, mivel tényleg nincsen semmilyen komolyabb indok, amiért a lemondáson kellene gondolkodnom" - fejtette ki Ferenc pápa.
Megjegyezte: az utóbbi években voltak, akik abban reménykedtek, hogy kórházi kezelései után bejelenti lemondását.
Ilyen veszély nem áll fenn: az Úrnak hála, jó egészségnek örvendek, és ha Isten is úgy akarja, még sok projekt vár megvalósításra
- mondta az egyházfő.
Úgy vélte, hogy azok, akik lemondása hírét terjesztik "saját érdekből teszik, vagy keresni akarnak rajta a sajtón keresztül". Kifejtette, ha állandóan azt nézné, mit mondanak és írnak róla, hetente kellene pszichológushoz járnia.
A pápa önéletrajzi kötete
A Ferenc pápa élete összes szakaszát érintő kötetből kiderül, hogy első anyanyelve az észak-olaszországi Piemont tájszólása volt. Gyerekkora kedvenc mozija Federico Fellini Az országút című filmje volt. Családja 1929 februárjában vándorolt ki Argentínába, ahol a "mostaniakhoz hasonló" migránsközpontban helyezték el őket. Fiatal papként Japánba készült misszionáriusnak, és ha gyenge egészsége ezt nem akadályozta volna meg, nem is lett volna pápa, és "a Vatikánban egyesek számára az jobb is lett volna".
Ferenc pápa kijelentette, kommunistának és marxistának tartják, mert a szegényekről beszél: "a szegények az evangélium zászlósai, és Jézus szívében hordja őket (...) a keresztény közösségekben megosztották a tulajdont, ez nem kommunizmus, hanem színtiszta kereszténység!".
Könyvében említi az 1976-ban az argentin diktatúra börtöneibe került két jezsuita szerzetestársát Jálics Ferencet és Orlando Yoriót. "Küzdöttem értük" - hangoztatta Ferenc pápa. Elmondta, hogy többször beszélt az akkori katonai és politikai vezetőség képviselőivel, és segített jezsuita társainak elmenekülni az országból.
Elutasította azt a vádat, miszerint nem tett eleget: "ez valamelyik kis baloldali bosszúja volt, aki valójában tudta, mennyire szembeszálltam azokkal a borzalmakkal". Hangoztatta, hogy 2010-ben is kihallgatták: "hurkot akartak tenni a nyakamra, de nem találtak bizonyítékot, mert tiszta voltam".
Ferenc pápa a könyvben többször a fegyvergyártás ellen emeli fel szavát. Gyilkosságnak, bűncselekménynek nevezi az "életet selejtező" abortuszt, és gyilkosoknak az abortuszban résztvevőket. A béranyaságot embertelen gyakorlatnak tartja. Úgy véli, a bolygónkon zajló természeti pusztítás miatt az emberiség a határidő küszöbéhez érkezett. Arra kérte a fiatalokat, keltsenek zajt, de anélkül, hogy a műalkotásokat tönkretennék - utalt az öko-aktivisták rongálásaira.