Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Emmanuel Macron azzal, hogy bejelentette, nem zárja ki a nyugati csapatok küldését Ukrajnába, gyakorlatilag közvetlen háborúra szólított fel Európa és az oroszok között. Miért veszélyes ez a terv?
Ukrajna nyugati támogatói már most is a közvetlen háborús részvételt kockáztatják, ami azért veszélyes, mert ha Oroszország vezetői úgy látják, hogy a nyugati támogatók Oroszország létezését fenyegetik, akkor
szükség esetén atomfegyverhez nyúlhatnak. Abból kifolyólag, hogy nemcsak Oroszország, hanem a NATO is rendelkezik atomfegyverekkel, egy háború kirobbanása valószínűleg a ma ismert életet eltüntetné a bolygónkról.
Úgy tűnik, hogy ezzel a veszéllyel Macron vagy nincs teljesen tisztában, vagy a kockázatok ellenére sokkal fontosabb neki az, hogy a leginkább ukránbarát politikus képét mutassa a nyugati médiában, minthogy egy mindenki számára végzetes háborút elkerüljön. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a világ egyes vezető nagyhatalmait jelen pillanatban nem a józan ész vezérli, még a legkomolyabb kérdésekben sem.
Németország, Olaszország és Spanyolország is elhatárolódott a francia államfő kijelentésétől. Ez várható lépés volt?
Nem kell hírszerzőnek lenni ahhoz, hogy az ember lássa, hogy a német haderő jelenleg egy operetthadsereg, ami még a NATO-n belül is sok elégedetlenséget szül. Jelentések születtek arról, hogy az orosz-ukrán háború kirobbanása után a német katonák elkezdtek leszerelni, mert nem számítottak arra, hogy szolgálati idejük alatt háborúzniuk kell. Ebből kifolyólag érthető, hogy
Németország különösképpen, de a NATO-tagállamok többsége sem rajong Macron elképzeléséért. Egész egyszerűen az európai hadseregek többsége nem lenne képes az orosz-ukrán konfliktushoz hasonlítható ipari méretű háborút megvívni.
A francia Le Monde arról ír, hogy Emmanuel Macron csütörtökön kijelentette, hogy Franciaország nem zár ki egyetlen lehetőséget sem, hogy támogassa Ukrajnát. Miért ragaszkodik ennyire Macron a háborús tervéhez?
Ha a nemzetközi összehasonlításokat vesszük alapul, akkor kijelenthetjük, hogy Franciaország saját gazdasági erejéhez képest közel sem támogatja olyan lelkesen az ukránokat, mint ahogy Macron kijelentéseiből gondolnánk.
A francia elnök saját háborúpárti nyilatkozataival egyrészt nagyobb támogatónak tud feltűnni, mint amekkora valójában, másrészt egy háborúra készülő Európa a francia hadiipari megrendeléseket is meglendítené. Ennek az ára természetesen az, hogy naponta ezrek halnak meg, de úgy tűnik, hogy ez Párizsból nézve egy vállalható költség.
Macron március eleji prágai látogatásán gyávasággal vádolta az európai országokat, amiért nem küldenek katonákat Ukrajnába. Ön mit gondol erről?
Amennyiben egy ország vezetése úgy dönt, hogy az atomnagyhatalom Oroszországgal nem akar háborúzni, akkor annak az országnak a vezetői nem gyávák, hanem józanul gondolkodnak, szemben Macron elnökkel.
Oroszországot, vagy bármely más atomnagyhatalmat valójában katonai eszközökkel nem lehet legyőzni.
A józan ész mindenkinek azt diktálja, hogy az atomfegyvereket nem szabad bevetni, de ha egy atomnagyhatalom azt látja, hogy már nincs mit veszítenie, akkor el fogja indítani az atomtölteteket. A hidegháború alatt ebből kifolyólag mindenkibe szorult annyi bölcsesség, hogy ne támadja meg a másik felet. Jó lenne, ha ezt a bölcsességet megőriznénk a földi élettel egyetemben.
Nincs olyan európai ország, ahol a többség katonák küldésével támogatná Ukrajnát – állapítható meg a Századvég Európa Projekt kutatásából. Miért mennek szembe a baloldali politikusok az emberek akaratával?
A globalista, háborúpárti politikai erők már nagyon régen elvesztették a kapcsolatot a társadalommal. Döntéseiket a baloldali média, a Soros-féle spekulánsok és az ideológia-vezérelt külpolitika határozza meg. A szankciós infláció, az energiaválság, az európai mezőgazdaság tönkretétele már nem érdekli őket.
A háború köde teljesen elvakította a vezetőket, és már csak az jár a fejükben, hogy miként lehetne a másik felet elpusztítani, felmorzsolni, vagy likvidálni bármi áron. Ezért van szükség olyan józan, a háború kockázatát helyén kezelő, békepárti kormányokra, mint az Orbán-kormány, és ezért van szükség arra, hogy a háború legfőbb támogatója, az Amerikai Egyesült Államok elnöki pozícióját az a Donald Trump foglalja el, aki a háború mihamarabbi lezárását hirdette meg.
Vlagyimir Putyin orosz elnök nukleáris fegyverek bevetését helyezte kilátásba azon országok ellen, amelyek harci alakulatok küldésével segítenék Kijevet. Végső soron előidézheti Macron terve a harmadik világháborút?
A háború már több mint két éve tart, és jól láthatóan mind Oroszország, mind Ukrajna mögött egyre többen szállnak be. Ahogy nő a szereplők száma, és ahogy nő a feláldozott erőforrások mértéke, úgy mind a két fél egyre feszültebben figyeli, hogy a másik mit mond, vagy mit csinál. Jelen pillanatig az orosz vezetés továbbra is „csak” lebegteti az atomfegyverek esetleges bevetésének következményét, amolyan figyelmeztető jelleggel, de ennél tovább még nem jutottak. Ugyanakkor nincs arra garancia, hogy egy ponton az orosz vezetés a rendelkezésre álló valós, vagy akár téves információkból olyan következtetést von le, ami akár a nukleáris fegyverek bevetését is előidézheti. Szerencsére itt még nem tartunk, de Macron kijelentése biztos, hogy nem segített abban, hogy elinduljunk a deeszkaláció irányába.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
