Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 747. napjáról.
Ferenc pápa az ukrajnai békés rendezésről szólva a Nyugathoz fordult, amely Ukrajnát eszközként használja fel céljai eléréséhez - jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő az ANSA olasz hírügynökségnek nyilatkozva.
Én ezt így látom: a pápa arra kéri a Nyugatot, hogy adja fel ambícióit és lássa be a hibáját
- mondta Zaharova a TASZSZ által ismertetett nyilatkozatban. Rámutatott, hogy Oroszország soha nem blokkolta a tárgyalásokat Ukrajnával. Véleménye szerint Ferenc pápa nem Kijevhez, hanem a Nyugathoz fordult a tárgyalások megkezdésére való felhívással.
A katolikus egyházfő RSI svájci televíziónak adott interjújában az ukrajnai rendezésről szóló tárgyalási folyamat megkezdésére szólított fel, nemzetközi közvetítők bevonásával.
Úgy gondolom azonban, hogy az az erősebb, aki átlátja a helyzetet, a népre gondol, él benne a fehér zászló bátorsága és tárgyal
- jelentette ki a pápa, aki szerint a tárgyalásokat a nagyhatalmak segítségével kell lefolytatni. Ez volt az első alkalom, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban a pápa a "fehér zászló", illetve a "vereséget szenved" kifejezést használta, igaz, a múltban is hangoztatta a tárgyalások szükségességét. A pápa szavainak nyilvánosságra kerülését követően Matteo Bruni szentszéki szóvivő aláhúzta:
az egyházfő nem megadásról, hanem tárgyalásról beszélt, a "fehér zászlót" pedig szimbolikusan használta.
Volodimir Zelenszkij elnök elutasította Ferenc pápa azon megjegyzéseit, amelyekben "a fehér zászló bátorságára" szólította fel az ukránokat, mondván március 10-én, hogy Európa biztonságát jelenleg az Ukrajna zászlaja alatt harcoló csapatok garantálják - írta a Kyiv Independent. "Úgy gondolom, hogy az a legerősebb, aki ránéz a helyzetre, aki gondol az emberekre, akiben megvan a fehér zászló bátorsága, hogy tárgyaljon" - mondta egy nappal korábban a pápa.
Zelenszkij az esti beszédében úgy reagált, hogy nem említette közvetlenül a pápát.
Az orosz gyilkosok és kínzók, csak azért nem vonulnak tovább Európába, mert az ukránok fegyverrel a kezükben és kék-sárga zászló alatt visszatartják őket
- mondta.
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4925 fő, a román-magyar határszakaszon belépők közül 4954 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett. A beléptetettek közül a rendőrség 31 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. (ORFK)
Az orosz támadás az eddigi információk szerint egy odesszai infrastrukturális létesítményt ért, emellett közigazgatási épületeket rongált meg, és több ház ablakát is betörte.
Az ukrán fegyveres erők a Kurszk megyei Szudzsanszkij járásban lévő Goncsarovka községet ágyúzták, ketten megsérültek – jelentette a régió kormányzója, Roman Starovoit a Telegram-csatornáján.
Starovoit szerint a ház, ahol az áldozatok laktak, erősen megrongálódott, és az autójukat is megrongálta a repesz. A hatóságok segítséget nyújtanak a tulajdonosoknak az ingatlan helyreállításában és javításában.
Március 11-én éjjel két ukrán pilóta nélküli légijárművet (UAV) fogtak el Orjol felett - jelentette Andrej Klicskov a Telegramon.
Klicskov tájékoztatása szerint a drónt a Shablykinsky kerület felett lőtték le.
Alexander Bogomaz kormányzó bejelentette, hogy az ukrán fegyveres erők két drónját lelőtték Brjanszk régiója felett.
Bogomaz tisztázta, hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) drónjait a Brjanszki régió Klincovszkij és Pocsepszkij körzetei felett lőtték le. A kormányzó kifejtette, hogy az incidensnek nem volt áldozata és károk sem keletkeztek. Az operatív és a segélyszolgálat jelenleg is a helyszínen van.
Az orosz légiközlekedés csapást mért az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) megerősített állására a Donyecki Népköztársaságban (DPR) Krasznogorovkában – írja a RIA Novosztyi egy forrásra hivatkozva.
Az ügynökség beszélgetőpartnere szerint Donyeck ágyúzását gyakran erről a helyről hajtják végre. Az ukrán hadsereg jelzett állása egy téglagyárnál volt.
Az ukrán fegyveres erők kivonták a megmaradt nyugati felszereléseket Avdijivka térségéből - közölte a TASZSZ-szal Igor Kimakovszkij, a Donyecki Népköztársaság (DNR) vezetőjének tanácsadója.
"Az intenzitás, amellyel Oroszország a nyugati országok által szállított felszereléseket pusztítják a front avdijivkai szakaszán, arra kényszerítette az ukrán fegyveres alakulatokat, hogy kivonják a megmaradt fegyvereket. Az objektív ellenőrzési adatok szerint átcsoportosításuk Pokrovszk közelében történt" - mondta a tanácsadó.
Kimakovszkij pontosította, hogy többféle páncélozott járműről és tüzérségi lövegről van szó.
Oroszország 25 Shahed drónt indított Ukrajna ellen, ebből 15-öt az ukrán légvédelem lelőtt – közölte a vezérkar Facebookon közzétett bejegyzésében.
Dimitrij Peszkov válaszolva a kérdésre, hogy mit gondol Ferenc pápa hétvégi nyilatkozatáról, azt mondta, Oroszország nyitott a béketárgyalásokra.
A katolikus egyházfő korábban úgy nyilatkozott, hogy Ukrajnának "ki kellene tűznie a fehér zászlót” és tárgyalásokat kellene kezdenie Oroszországgal a háború befejezése érdekében. A pápa ezzel a kijelentésével kiváltotta Kijev felháborodását.
Peszkov szerint Vlagyimir Putyin többször is elmondta, hogy hajlandó béketárgyalásokat folytatni.
Egy ukrán szabotázs- és felderítőcsoport (DRG) megpróbálta áttörni a határt a belgorodi Novaya Tavolzhanka térségében- jelentette a Mash Telegram csatorna.
A kiadvány szerint a csoport körülbelül 15 emberből állt, akik M4-es gépkarabélyokkal, gránátokkal és robbanóanyagokkal voltak felfegyverkezve. A szabotőröket az orosz határőrök tüze fogadta, és visszahajtották őket Ukrajna területére.
Lelőtték az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) drónját Belgorod régiója felett – számolt be a Honvédelmi Minisztérium a Telegramon.
A készülék moszkvai idő szerint 10 óra 15 perckor próbált megtámadni egy orosz területen lévő objektumot.
A drónt az ügyeletes légvédelmi rendszerek semmisítették meg – tisztázta a katonai osztály.
A kurszki Goncsarovka faluban történt ágyúzás során a település egyik lakója súlyosan megsérült, majd a kórházban meghalt – közölte Roman Starovoit kormányzó a Telegram csatornáján.
Légiriadót hirdettek nyolc ukrán régióban; Vinnica, Kirovograd, Poltava, Sumy, Cherkassy és Harkov régiókban megszólaltak a szirénák.
Később további két területen is légiriadót hirdettek: Dnyipropetrovszk és Odessza régiókban -írja a TASZSZ.
A moszkvai régióban lévő Rodniki faluban kigyulladt egy raktár amelyben építőanyagokat tároltak - számolt be a TASZSZ az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumára hivatkozva.
Az osztály tájékoztatása szerint a tűz 700 négyzetméteren égett. Az épület teteje beomlott. Az előzetes információk szerint személyi sérülés nem történt.
Annalena Baerbock német külügyminiszter kijelentette, hogy nyitott egy olyan alkura, amelynek keretében London további Storm Shadow rakétákat szállít Ukrajnának, cserébe Németország feltölti a brit nagy hatótávolságú rakétakészleteket a német Taurus rakétákkal - írja a Kyiv Independent.
A donyecki, az avgyijivkai és a herszoni frontszakaszról számolt be orosz előretörésről hétfőn a moszkvai védelmi tárca.
A hadijelentés szerint az ukrán fél az elmúlt nap folyamán 17 rohamot és ellenrohamot kísérelt meg sikertelenül, közülük 11-et Avgyijivka környékén. Az ukrán hadsereg a harci érintkezési vonal mentén több mint nyolcszáz katonát veszített, közülük a legtöbben, több mint 430-an az Avgyijivka körzetében vívott összecsapásokban estek el vagy sebesültek meg súlyosan.
Oroszország nem győzhet Ukrajnában, mivel az orosz imperializmus egész Európát veszélyezteti - jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök hétfőn, Ferenc pápa minap közzétett, az ukrajnai háború kapcsán "a fehér zászló bátorságát" említő nyilatkozatát kommentálva.
"Oroszország nem győzhet Ukrajnában, meg kell állítani az orosz imperializmust, amely ma egész Európát, különösen Közép- és Kelet-Európát (...) de az egész világot is fenyegeti" - válaszolt Duda a varsói repülőtéren a washingtoni útja előtt tartott sajtóértekezleten egy, a katolikus egyházfőnek az orosz-ukrán béketárgyalásokról szóló szavaira vonatkozó újságírói kérdésre válaszolva.
Hozzátette: az Egyesült Államokban a biztonsági ügyekről fog tárgyalni. Alapvető jelentőségűnek nevezte ebben a tekintetben Varsó kapcsolatait Washingtonnal.
Megerősítette: Joe Biden elnök Lengyelország NATO-csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából fogadja őt és Donald Tusk kormányfőt. Előzőleg a lengyel elnök az amerikai kongresszusban is tárgyal, szintén biztonságpolitikai témákról.
Oroszország közel háromszor annyi tüzérségi lőszert tud gyártani idén, mint az Egyesült Államok és Európa összesen - közölte az egyik amerikai híroldal március 11-én a NATO hírszerzési becslésére és az ügyet ismerő, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva.
Közös tengeri hadgyakorlatot tart Kína, Oroszország és Irán március 11. és március 15. között az Ománi-öböl térségében - jelentette be hétfőn az orosz és a kínai védelmi minisztérium.
"A gyakorlat célja a regionális tengeri biztonság közös fenntartása" - áll a kínai védelmi tárca által kiadott közleményben.
A minisztériumi közlés szerint Kína két irányított rakéták kilövésére alkalmas hadihajót és egy szállítóhajót küld a "Tengeri Biztonsági Övezet-2024" fedőnevű gyakorlatra.
A közös hadgyakorlaton a haditengerészet és a légierő vesz részt - írta hétfőn kiadott közleményében a moszkvai védelmi minisztérium. Orosz részről a Csendes-óceáni Flotta hajói vannak jelen a flotta zászlóshajója, a Varjag rakétacirkáló vezetésével. Az orosz hajókhoz három iráni helikopter csatlakozik.
Oroszország által indított huszonöt drónból tizenötöt lelőtt az ukrán légierő a dél-ukrajnai Odessza megyében az éjszaka folyamán, és találat ért egy infrastrukturális létesítményt - közölte hétfőn az ukrán hadsereg és regionális vezetők.
A hadsereg közleménye szerint tíz Sahíd típusú rakétát az odesszai kikötő felett semmisítettek meg.
"Újabb tömeges éjszakai dróntámadást hajtottak végre az oroszok Odessza megyében. A harcok legalább másfél órán át tartottak" - közölte Oleh Kiper, Odessza megye állami közigazgatásának vezetője.
"A légierő egységei bonyolult művelet során számos Sahíd-hullámot vertek vissza, amelyek a Fekete-tenger felől érkeztek ipartelepek és lakónegyedek közé, ami miatt nagyon nehéz volt a védelem feladata" - mondta a megye kormányzója.
Oleh Kiper szerint egy infrastrukturális létesítmény és néhány kereskedelmi egység rongálódott meg. Áldozatokról egyelőre nem érkeztek értesülések.
Szítja a feszültséget, és nagyon veszélyes az a francia politika, amelynek célja idegen haderő Ukrajnába vezénylése - jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn újságíróknak.
"Franciaország irányvonala, mely azt célozza, hogy létrehozzon egy olyan koalíciót, amelynek országai készen állnak arra, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, nem más, mint a feszültség szítása" - mondta Peszkov.
"Ez veszélyes, nagyon veszélyes irányvonal" - tette hozzá.
Azokkal a bejelentésekkel kapcsolatban, amelyek szerint már vannak idegen katonák Ukrajnában, azt mondta, hogy az orosz biztonsági szolgálatok "már régóta rendelkeznek olyan információkkal", hogy tényleg tartózkodnak Ukrajna területén olyanok, akik valamilyen formában "közvetlen kapcsolatban állnak a NATO-val".
Amerikai nem kormányzati szervezeteket azzal bízott meg Joe Biden elnök adminisztrációja, hogy segítsék minél alacsonyabb részvételi arány elérését az orosz elnökválasztáson - közölte hétfőn az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) sajtóirodája.
"A terv amerikai módra nem bonyolult. Washington számításai szerint a részvételi arány így elért csökkenése okot ad majd a Nyugatnak arra, hogy megkérdőjelezze a választás eredményét" - áll a jelentésben.
Az SZVR szerint a részvételi arányt ellenzéki portálokon közzétett bojkottfelhívásokkal és kibertámadásokkal próbálják majd meg csökkenteni.
Az orosz hírszerzés sajtóirodája emlékeztetett arra, hogy Emmanuel Macron francia elnök a legutóbbi, 2022-es franciaországi elnökválasztáson az első fordulóban még a szavazatok 30 százalékát sem tudta megszerezni, Giorgia Meloni olasz miniszterelnök pártja pedig ugyanabban az évben a szavazatoknak csupán a 26 százalékát szerezte meg, és a rekordalacsony részvételnek köszönhetően aratott váratlan győzelmet.
