Az amerikai tisztviselők azt remélik, hogy ezen hírszerzési adatok nyilvánosságra hozatala - ami még az iráni dróntámadás előtt történt, de akkor, amikor már pontosan ismert volt a fokozódó feszültség a térségben - arra ösztönzi majd az európai szövetségeseket, hogy gyakoroljanak nyomást Kínára.
Kína segítsége kulcsfontosságú tényező volt Oroszország védelmi iparának újjáélesztésében, "amely egyébként jelentős visszaesést szenvedett" Oroszország ukrajnai inváziója óta - mondta egy magas rangú amerikai tisztviselő névtelenséget kérve.
Amerikai tisztviselők szerint Kína biztosította az Oroszország által 2023 utolsó negyedévében importált 900 millió dollár értékű - valószínűleg ballisztikus rakéták gyártásához használt - szerszámgépek több mint 70%-át.
A tisztviselők azt is hozzátették, hogy Oroszország mikroelektronikai importjának 90%-a - amelyet rakéták, tankok és repülőgépek gyártásához használnak - tavaly Kínából származott.
Az Egyesült Államok többször figyelmeztette Kínát, hogy ne támogassa Oroszországot, és mind kínai, mind amerikai tisztviselők szerint Peking ezután elállt attól, hogy közvetlenül fegyvereket szállítson Oroszországnak, amely ezután a súlyosan szankcionált Észak-Koreához és Iránhoz fordult, hogy feltöltse fegyverkészletét.
Az USA szerint Kína aggódik az oroszok harctéri kudarcai után, inkább olyan "segítség" küldésére összpontosít, amelyek látszólag nem katonai célúak - írja a The Guardian.
Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium sajtószolgálatának 2024. április 12-én közreadott felvételén az orosz légierő egyik Ka-52-es helikoptere rakétákat lő ki ukrán célpontokra.