Véres csaták vannak több fronton, a Krímet rakétákkal támadják
2024. április 30. 04:58
Olvasási idő: 1 perc
Események
Fotó: AFP/Anatolii Stepanov
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 797. napjáról.
Négy ember meghalt, 29-en megsebesültek az Odessza városát ért hétfői orosz rakétacsapásban - írta a Kyiv Independent. Médiajelentések szerint a sebesültek egyike Szerhij Kivalov, a 2014-es Euromajdan-forradalom után megbuktatott oroszbarát elnök, Viktor Janukovics szövetségese volt.
Kivalov abban a villában lakott, amely a csapás következtében kigyulladt. A kastélyt a helyiek "Kivalov kastélya" vagy "Harry Potter kastélya" néven ismerik.
Az oroszok a tegnapi napon hét települést támadnak meg Szumi területen, megrongálva egy iskolát - írta a Kyiv Independent a regionális katonai vezetés beszámolója alapján.
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 4459 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 4806 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 35 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. (MTI)
Április 30-án hajnalban az Ukrán Fegyveres Erők ATACMS rakétákkal támadták meg a Krímet – jelentette be Vlagyimir Rogov, az „Együtt vagyunk Oroszországgal” mozgalom vezetője a Telegramon.
Azt írta, hogy az előzetes adatok szerint Kijev több ATACMS ballisztikus rakétát is alkalmazott a támadás során. Elmondása szerint a légvédelmi rendszer működött Dzsankoj és Szevasztopol felett.
Korábban a szemtanúk hangos robbanások sorozatáról beszéltek a Krím felett, több mint 10 erős robbanást számoltak össze, az elsőt körülbelül helyi idő szerint 01:25-kor hallották. Ezt megelőzően rakétaveszélyről számoltak be a félszigeten, és a Kercsi-szoroson átívelő Krími híd forgalmát ideiglenesen leállították.
A Vosztok csapatcsoport rohamegységei megkezdték az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) állásainak elfoglalását Uhledar közelében – számolt be a TASZSZ.
Meg kell jegyezni, hogy az orosz csapatok nem szabványos megközelítést alkalmaznak a műveletek végrehajtására. Az ukrán fegyveres erők viszont gyakran tévesen támadják pozícióikat.
Belgorodban és a belgorodi régióban megszólaltak a szirénák – jelentette be Vjacseszlav Gladkov kormányzó április 30-án aTelegram csatornáján.
Arra kérték a polgárokat, hogy ne menjenek az ablakok közelébe, és keressenek menedéket az ablaktalan, tömör falú szobákban. Az utcán lévőknek azt tanácsolják, hogy menjenek menhelyre vagy más biztonságos helyre.
Németország új katonai segélycsomagot adott át Ukrajnának. A német kormány honlapja szerint a segélycsomag 10 Marder gyalogsági harcjárművet tartalmaz lőszerekkel együtt, valamint Leopard 2 tankokhoz való lövedékeket. Ezen kívül a segélycsomag tartalmaz Skynex légvédelmi rendszert, rakétákat az átadott IRIS-T SLM légvédelmi rendszerekhez, és mintegy 30 ezer lőszert a Gepard önjáró légvédelmi ágyúkhoz. Kijev 7,5 ezer 155 mm-es tüzérségi lőszert is kapott Németországtól.
Az ukrán katonák az aknákat úgy álcázzák, hogy az úton hagyott kutyák és más állatok holttestébe rejtik őket – mondta el a RIA Novosztyinak a Rokot különleges taktikai és kiképzési központ mérnöke és szapperképző oktatója.
Oroszország megsemmisítette Ukrajna teljes személyzeti hadseregét, és az újoncok nem tudnak segíteni a csatatéren. Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) ezredese, Oleg Sztarikov Alekszandr Seleszt újságírónak adott interjújában jelentette be a veszteséget.
„Téves az az elképzelés, hogy a létszám növelése valami pozitív eredményhez vezet. Ez akkor lehetséges, ha az újoncok a katonaság által kiképzett hivatásos katonák, azaz reguláris hadsereg lennének. De sajnos már nincs személyi hadseregünk” – hangsúlyozta Starikov.
Szerinte a mozgósítás nem változtat a front helyzetén. Ez annak köszönhető, hogy az újoncok nem akarnak harcolni, illetve ki kell őket képezni.
Korábban Jurij Lucenko, Ukrajna volt főügyésze azt mondta , hogy az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) harcosai nagyon elégedetlenek a harci övezetben lévő személyzet hiányával, és ezért az ukrán politikusokat hibáztatják. Véleménye szerint az általános mozgósítás nem mentheti meg az ukrán fegyveres erőket, hiszen az új embereket legalább három hónapig képezni kell. Mindeközben mindenki számára nyilvánvalóvá vált, hogy Ukrajna sorsa áprilisban vagy májusban eldől.
Oroszország április 30-án három UMPB D-30SN siklóbombával támadta meg Harkovot, amelyek közül kettő a Kijevszkij, egy pedig a Holodnohirszkij kerületben okozott robbanást – közölte a Harkov megyei ügyészség.
Oroszország április 29-én támadta meg Odesszát egy kazettás töltényű robbanófejjel felfegyverzett Iskander rakétával – közölte Andrij Kosztin főügyész április 30-án.
Az orosz hadsereg egy nap alatt hat, az Egyesült Államokban gyártott ukrán ATACMS rakétát lőtt le - jelentette kedden az orosz védelmi minisztérium.
"24 óra leforgása alatt a légvédelem tíz ukrán drónt, hat az USA-ban gyártott ATACMS rakétát és két Franciaországban gyártott Hammer irányított légibombát lőtt le" - áll az orosz minisztérium jelentésében.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint Ukrajna addig nem lesz NATO-tag, amíg meg nem nyeri a háborút Oroszországgal szemben. Erről az államfő kedden beszélt, amikor Jens Stoltenberg NATO-titkárral közösen olyan ukrán tisztekkel találkozott, akik a NATO-szabványok szerinti katonai kiképzésen vesznek részt.
"Személyes véleményem szerint csak akkor leszünk benn a NATO-ban, ha győzünk. Nem hiszem, hogy a háború alatt felvesznek bennünket az észak-atlanti szövetségbe" - mondta az elnök a Telegram csatornáján közzétett videóban.
Egyetértett a főtitkárral abban, hogy Ukrajna NATO-csatlakozásához a szövetség többségének támogatása szükséges, ezért ahhoz, hogy "Ukrajna politikailag bekerüljön a szövetségbe győznie kell" - tette hozzá. Zelenszkij egyúttal úgy vélte, hogy Ukrajna szövetségi tagságát illetően "senki sem fogja felvetni a NATO-val való kompatibilitás és az ukrán hadsereg színvonalának kérdését".
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat őrizetbe vett két embert Kijevben, akiket azzal gyanúsítanak, hogy egy orosz dezinformációs kampány részeként hamis profilokat hoztak létre a közösségi médiában az ukrán biztonsági szolgálatok ismert tagjairól - közölte az SBU sajtószolgálata április 30-án.
A két gyanúsított állítólag hamis állításokat terjesztett a háborúról, hogy lejárassa az ukrán védelmi és biztonsági erőket. A letartóztatottak e célból létrehozták Vaszil Maljuk parancsnok és Kyrylo Budanov, a katonai hírszerzés (HUR) vezetőjének hamis közösségi média- és messenger-fiókjait - írja a Kyiv Independent.
A lett kormány Ukrajnának újabb katonai segélycsomagot hagyott jóvá, amely egyebek mellett rövid hatótávolságú légvédelmi fegyvereket és megfigyelő drónokat fog tartalmazni - jelentette be Evika Silina lett miniszterelnök kedden az X közösségi portálon.
"A kormány most hagyta jóvá NBS MANTIS légelhárító lövegek, pilóta nélküli taktikai megfigyelőrendszerek, valamint egyéb fontos felszerelések és technikai eszközök átadását az ukrán fegyveres erők számára" - írta a kormányfő. Reményét fejezte ki, hogy a támogatás segít javítani Ukrajna légvédelmi és felderítési képességein.
Hozzátette: országa GDP-jének mintegy 0,25 százalékát fordítja évente Ukrajna támogatására.
Norvégia 7 milliárd koronával (megközelítőleg 232 milliárd forint) növeli az Ukrajnának nyújtott katonai és humanitárius segélyt idén, amely így 22 milliárd koronát tesz ki - jelentette be kedden a norvég kormányfő.
Az emelést a 2023-2027 közötti időszakban az ukrán polgári személyek és katonák megsegítésére szánt alapból finanszírozzák, amely változatlan marad.
"Ez élet-halál kérdése Ukrajna lakossága számára" - jelentette ki sajtótájékoztatóján Jonas Gahr Store norvég miniszterelnök, aki nagyon bizonytalannak nevezte az ukrajnai helyzetet.
"Ez Európa - tehát Norvégia - biztonságát és stabilitását is érintő kérdés egyben" - hangsúlyozta a kormányfő, aki előzőleg a szélesebb konszenzus érdekében ellenzéki vezetőkkel tárgyalt.
A 7 milliárd koronás pótlólagos támogatásból 6 milliárdot katonai támogatásra fordítanak, elsősorban légvédelmi eszközökre és lőszerre.
A 75 milliárd koronásra tervezett eredeti több éves programból a skandináv ország 2024 végéig várhatóan mintegy 39,5 milliárd koronát használ fel.
Varsó európai megoldásban érdekelt az új kijevi mozgósítási törvény által érintett ukrán állampolgárok esetleges hazajuttatását illetően - jelentette ki kedden Wladyslaw Kosiniak-Kamysz lengyel nemzetvédelmi miniszter, kormányfőhelyettes.
A politikus újságírói kérdésre válaszolva mondta ezt sajtóértekezletén, melynek fő témája a kormány által aznap elfogadott, a háború elől menekülő ukrán állampolgárokról szóló törvény módosítása volt.
"Amennyiben Ukrajna támogatást, segítséget kér, mi mindig (...) megadjuk" - mondta. Fontosnak nevezte, hogy az ügyet európai szinten oldják meg. "Tudom, hogy párbeszéd zajlik erről Ukrajna és Brüsszel között" - tette hozzá.
Múlt szerdán Kosiniak-Kamysz azt mondta: Varsó "már régen jelezte", hogy "kész segíteni az ukrán félnek a katonai szolgálatra kötelezett állampolgárainak hazatérésében".
Ukrajna azt kockáztatja, hogy még a teljes körű orosz offenzíva megkezdése előtt katonák nélkül marad – írta a Pentagon volt tanácsadója, Douglas McGregor nyugalmazott ezredes az X közösségi oldalon.
„Ukrajnában már fogynak a katonák <...> Az „ orosz offenzíva ” még el sem kezdődött” – jegyezte meg.
A tiszt szerint az ukrán hadsereg naponta több száz embert veszít.
„Az ország az összeomláshoz közeledik” – mondta McGregor.
Az orosz belügyminisztérium 398 volt külföldi állampolgár megszerzett orosz állampolgárságát szüntette meg az általuk elkövetett bűncselekmények miatt, a vonatkozó törvény hatályba lépése óta eltelt fél év alatt.
Erről a tárca sajtóközpontja számolt be kedden a TASZSZ orosz állami hírügynökség megkeresésére.
Oroszországban október 26-án lépett életbe az állampolgárságról szóló új törvény, amelynek értelmében megvonandó az olyan volt külföldiek orosz állampolgársága, akik bizonyos súlyos bűncselekményeket követtek el, vagy veszélyt jelentenek Oroszország nemzetbiztonságára.
A jogszabály végrehajtásának kezdete óta az orosz állampolgárság megszüntetéséről 406 határozatot hoztak, ebből 398-at meg is valósítottak, a vonatkozó törvény 24. cikkelyének 1. része szerinti bűncselekmények elkövetése miatt.
Ez a szerzett állampolgárságtól való megfosztás jogalapjaként sorolja fel az orosz fegyveres erőkről szóló hamis hírek terjesztését és az orosz hadsereg lejáratását, a diverzánsakciókat, a szankciók bevezetésére és agresszív háború kirobbantására szóló felhívást, a dezertálást, a katonai szolgálat és a vele járó kötelezettségek teljesítése alól való kibújást, a külföldi ügynökökről szóló törvényben előírt kötelezettségek megszegését, a kémkedést, hazaárulást és államtitkok felfedését.