A Külgazdasági és Külügyminisztérium közleménye szerint a tárcavezető a városban rendezett lakossági fórumon az Ukrajnában pusztító háborúval kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ilyen helyzetben a kormánynak nem lehet más az első számú feladata és célja, mint hogy ellenállván minden nyomásnak ne hagyja belesodródni Magyarországot a fegyveres konfliktusba, és ne tegyen eszkaláció veszélyével járó lépéseket.
Majd kifejtette, hogy az Európai Unió minden más tagállama valahogyan belesodródott a háborúpárti táborba, s az, hogy hazánk ebből ki tudott maradni, csakis a kontinensen egyedülálló politikai stabilitás miatt volt lehetséges, amely a kétharmados parlamenti többségből következik. Kocsis Máté szerint a baloldal továbbra is háborúpárti állásponton van.
A NATO-ban egy olyan ország van, amely nem szállít és soha nem is szállított fegyvereket Ukrajnába, azok mi vagyunk. Most már a szlovákok a másodikak, de ők a múltban szállítottak fegyvert
- tudatta. Ennek kapcsán pedig rendkívül veszélyesnek nevezte azokat a nyilatkozatokat, amelyek már szárazföldi erők küldéséről szólnak. És szavai szerint egy-egy félresiklott, félreértelmezett megszólalás ilyen feszült helyzetben drámai következményekkel járhat, ezért fontos a kommunikációs csatornák nyitva tartása, ahogy annak Magyarország jó példáját adja. Szijjártó Péter a pódiumbeszélgetésen leszögezte, hogy a csatatéren Oroszországot nem lehet legyőzni, ez egy atomhatalom esetén nem elképzelhető, ugyanakkor a nyugati katonai támogatás miatt Ukrajna térdre kényszerítése sem várható, így előbb-utóbb mindenképp diplomáciai rendezésre fog sor kerülni.
A kérdés, hogy mikor zárul tárgyalásokkal a háború. És minden egyes nap, ami a háborúval telik, újabb halottakat, újabb pusztítást hoz, újabb veszélyét hozza a háború továbbterjedésének
- fogalmazott. Ennek kapcsán pedig azon reményét fejezte ki, hogy Donald Trump nyer az amerikai elnökválasztáson, és hivatalba lépését követően kellő erővel tud majd fellépni a béketárgyalások megindítása érdekében. Az eddigi EU-s stratégiát kudarcosnak minősítette ez ügyben, mondván, hogy a szankciók jobban fájnak Európának, mint Oroszországnak, a konfliktust pedig az izolálás helyett globalizálni sikerült, miközben a kontinens versenyképessége és biztonsága folyamatosan romlik, ezért éles fordulatra lenne szükség. Elmondta, hogy több EU-s kollégája is hasonló álláspontot képvisel, ugyanakkor a liberális mainstream nyomása és az instabil, törékeny politikai konstrukciók, a koalíciós kényszer miatt nem mondhatják azt, amit gondolnak.
Nálunk ezek nem szempontok, egy kétharmados többséggel ezek nem létező megközelítések
- húzta alá, hozzátéve, ezért van az, hogy egyes partnerei nyíltan nem, de sms-ben támogatásukról biztosítják.
A politikus arról vélekedett, hogy ez a képmutatás jellemzi sajnos az egész európai politikát ma, főleg a háborús politikát. A miniszter ezzel kapcsolatban az Oroszországgal folytatott energiaügyi együttműködésre külön kitért. Kijelentette, hogy van egy elképesztő képmutatás, hogy mindenki rázza az öklét az oroszokra, s amikor pedig hátat fordítunk, akkor hopp, gyorsan a biznisz megvan, aztán megint rázzák az öklüket.
A kis államoknak nem adatott meg az a luxus, hogy mást mondjanak, mint amit csinálnak. Nekünk azt kell csinálnunk, amit mondunk, meg azt kell mondanunk, amit csinálunk. A nagyoknak nem. Elég erősek ahhoz, hogy másként cselekedjenek és másként beszéljenek
- közölte.
A miniszter kihangsúlyozta, hogy attól, hogy kicsik vagyunk, és nem a miénk a világ legnagyobb hadserege, attól még a nemzeti érdek képviseletét feladni nem szabad.