Atomtörténelmet írt Üzbegisztánban az orosz SMR

Üzbegisztán az első olyan ország, ahol az orosz kis teljesítményű moduláris atomerőművi technológiának szavaztak bizalmat. Rögtön hatra szerződtek az innovatív orosz RITM-200N reaktorból 330 MW összteljesítménnyel. A közép-ázsiai áttörés után Afrika lehet a következő állomás, ahol megjelenhet a piacérett orosz SMR-technológia, miután ott is egyre több ország tervezi, hogy atomenergiával csillapítja a növekvő lélekszám és az iparosodás miatt hatványozottan jelentkező energiaéhséget. A szárazföldi mellett akár úszó atomerőművekről is szó lehet, miután utóbbiból már négy éve van működő referenciája a Paks II. Atomerőművet is építő Roszatomnak, ráadásul olyan zord helyen, az Északi-sarkkörön túl, aminél meggyőzőbb referencia aligha kell.

Vlagyimir Putyin orosz elnök és Savkat Mirzijojev üzbég államfő

Üzbegisztán egyelőre kicsiben gondolkozik 

Korábban Üzbegisztán és Oroszország már aláírt egy kormányközi megállapodást az atomenergia békés célú felhasználásával kapcsolatos együttműködésről. Vlagyimir Putyin orosz elnök hét eleji üzbegisztáni hivatalos látogatása során a két ország képviselői egy olyan jegyzőkönyvet írtak alá, amely módosítja az eddigi megállapodást, kiterjesztve az együttműködést az orosz technológián alapuló kis moduláris atomerőmű építésére is.  

Az előrejelzések szerint ugyanis a közép-ázsiai országban 2050-ig a jelenlegi energiaigény megduplázódhat. Üzbegisztán a biztonságos energiaellátást a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentésével és a klímavédelmi célok teljesítésével egyidejűleg szeretné megoldani. 

A jelentős uránkinccsel is rendelkező közép-ázsiai ország jelenleg döntően a földgázra, szénre és az olajra támaszkodik az áramtermelésben, de arra törekszik, hogy diverzifikálja a forrásokat. A célok elérése érdekében az energiahatékonyság növelése, az energiaveszteségek csökkentése és a villamosenergia-hálózat fejlesztése mellett kulcsfontosságú, hogy a megújuló energiaforrások, különösen a jó adottságoknak köszönhetően a nap- és szélerőművek mellett az atomenergiában rejlő lehetőségeket is kiaknázzák. Ezért is született 2018-ban a kormányközi megállapodás arról, hogy két orosz, 3+ generációs, az új paksi blokkokhoz hasonló VVER-1200 típusú egységet építenek. 

A mostani megállapodás szerint az üzbegisztáni Jizzax tartományban hat RITM-200N típusú, egyenként 55 MW villamos teljesítményű, összességében 330 MW kapacitású kis moduláris egységből álló atomerőmű épül, amelyek tervezett üzemideje akár 60 év is lehet. Ez a kapacitás ugyan töredéke az eredetileg tervezett 2400 MW-nak, de nincs szó arról, hogy a 37 millió lakosú ország lemondott volna a nagyobb blokkokról. 

Nyáron már épül az első üzbég atomerőmű

Alekszej Lihacsov, a Roszatom orosz állami atomenergetikai vállalat vezérigazgatója a megállapodás jelentőségét orosz szempontból azzal érzékeltette, hogy a versenytársaitól eltérően nemcsak papíron létező tervek alapján született előzetes megállapodásról van szó, hanem már konkrét építkezésről, hiszen, mint közölte, idén nyáron megkezdik az építkezést. A gyorsaságot részben az teszi lehetővé, hogy a kiválasztott helyszínen már elvégezték a szükséges vizsgálatokat, amelyek igazolták a telephely alkalmasságát és biztonságos voltát. Másrészt, és ez is nagyon lényeges, a RITM-200N olyan típus, amely a „polcról levehető”, azaz sorozatban gyártható, amint tapasztalható ez az eredetileg az új generációs orosz atomjégtörők számára készült RITM-200-as típus esetében, hiszen 2012 óta 10 darab készült a gőzfejlesztővel integrált reaktorból. 

Az üzbég projekt fővállalkozója a Roszatom lesz, de a kivitelezésébe a többi orosz projektekhez hasonlóan helyi cégek is bekapcsolódhatnak. 

Fotó:  Roszatom

A jakutföldi Uszty-Janszki járásban már épül Oroszország – és egyben a világ – első szárazföldi SMR-alapú atomerőműve, amelynek „szíve” az orosz atomjégtörőkön jól bevált 3+ generációs, RITM-200 típusú reaktor lesz.

 Ezeket a modern orosz atomjégtörő hajókon zord sarkvidéki körülmények között alaposan tesztelték és az üzemeltetési tapasztalatok kiválóak. Az Arktika, a Szibir, az Ural, a Jakutia és a Csukotka univerzális atomjégtörők közül az első három atomjégtörő az Északi-sarkvidék nyugati részén már szolgálatban áll, a másik két hajó pedig az idei évben, illetve 2026-ban készül el. 

Magas szintű a biztonság 

Az üzbég kis teljesítményű atomerőmű a fent említett orosz szárazföldi atomerőműhöz lesz hasonló. Az egyes egységek teljesítménye 55 MW, az üzemideje pedig akár hatvan év is lehet hatéves üzemanyagciklus mellett. Miután moduláris reaktorról van szó, a jakutföldi blokk teljesítménye még egy blokk építésével 110 MW-ra bővíthető. A létesítmény Oroszország egyik legnagyobb ásványkincs-feldolgozó központját látja majd el villamos energiával, köztük a Kjucsusz, Gyeputatszkoje és Tyiretjak nemes- és színesfémbányáit és az ércfeldolgozókat. Emellett fontos szerepet játszik majd a terület fejlesztésében és az ottani lakosság életkörülményeinek javításában is.  A jakutföldi atomerőművet a tervek szerint 2027-ben, 2028-ban helyezik majd üzembe.

A kis teljesítményű orosz atomerőmű teljesen integrált kialakítással rendelkezik, amely lehetővé teszi a legmagasabb szintű biztonságot és a gazdasági hatékonyságot.

A nukleáris biztonság garantálása érdekében számos innovatív biztonságvédelmi rendszert építenek be. Az aktív és a passzív rendszerek (utóbbiak emberi beavatkozás és villamos energia betáplálás nélkül is képesek ellátni a biztonsági funkciójukat) és a rendszerek optimális kombinációja képes biztosítani a maximális biztonságot. 

Versenyelőnyben az orosz SMR 

A kis moduláris egységek előnye, hogy kisebb a beruházási költségigényük és rövidebb az építési idejük. Ugyanakkor, ha több kis moduláris egységből kell ugyanakkora teljesítményt rendszerbe állítani, mint amekkorával egy nagy teljesítményű atomerőmű rendelkezik, akkor már egyértelműen drágább az SMR-technológia, tehát nagy teljesítményigény esetén kifizetődőbb a nagy teljesítményű atomerőmű, arról nem is beszélve, hogy minél nagyobb egy atomerőművi egység, annál olcsóbb az egy megawattórára jutó termelési költség.

Egy új, nagy teljesítményű atomerőmű megépítése és kereskedelmi üzembe állítása a biztonság elsőrendűsége mellett kétségtelenül hosszabb folyamat, de ezt követően a legmodernebb atomerőművek szintén legalább 60 éven keresztül állnak a villamosenergia-termelés szolgálatában. A Paks II. projekt keretében megépülő, vagy az Üzbegisztánban is eredetileg tervezett két VVER-1200 típusú egység akár 100 évig is működhet. 

A kis teljesítményű moduláris reaktorokkal szerelt erőművek jelentősége abban áll, hogy tovább növelheti és bizonyos területeken „testre szabhatóvá”, azaz az energiaigényhez igazíthatóvá teszi az atomerőművi kapacitásokat. Az orosz technológia, mint látható az üzbég példa alapján, immár exportképes. A NAÜ nyilvántartása szerint a világon létező félszáz SMR-típus döntő többsége viszont még csak „tervasztalon” létezik, azaz még sehol sem üzemelnek. Oroszországban, az Északi-sarkkörön túl, már négy éve termel a világ első úszó atomerőműve és a jakutföldi szárazföldi erőmű, illetve az üzbég kis teljesítményű atomerőmű megépítése nyilvánvaló versenyelőnyt biztosít az orosz technológiának, amit aligha lehet figyelmen kívül hagyni azokban az országokban, ahol ilyen erőművet terveznek. 

A Szerző: Hárfás Zsolt. atomenergetikai szakértő. az atombiztos.blogstar.hu oldal szerzője