Így hajszolják a pusztulásba Európát a háborúpárti politikusok

Miközben Vlagyimir Putyin arra figyelmeztetett, hogy „súlyos következményei" lesznek annak, ha Oroszország területén nyugati fegyvereket vetnek be, Ukrajna európai szövetségeseinek vezető politikusai egymásnak hol ellentmondva, egymást hol túllicitálva akarják támogatni Ukrajnát, akár a legvégsőkig is.

A „Le Figaro” részletes beszámolót készített erről a május 28-i állapotnak megfelelően, mutatjuk, hogy mennyire veszélyes helyzet alakult ki.

Belgium

Belgium kedden (május 28.) kötelezettséget vállalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknél arra, hogy 2028-ig 30 db F-16-os vadászrepülőgépet szállít Kijevnek. Egyértelmű tehát, hogy Belgium hosszútávon gondolkodik a háborúban. A hét elején néhány órát Brüsszelben tartózkodó Zelenszkijt délelőtt fogadta Alexander De Croo belga miniszterelnök, hogy aláírja a kötelezettségvállalást tartalmazó kétoldalú megállapodást. Zelenszkij kifejtette, hogy a megállapodás már az idei évre vonatkozóan 977 millió eurós katonai támogatást tartalmaz, valamint Belgium „példátlan" kötelezettségvállalást tett 30 F-16-os vadászrepülőgép átadására is. Zelenszkij 10 nappal ezelőtt az AFP-nek adott interjújában úgy becsülte, hogy Ukrajnának négyszer annyi légvédelmi rendszerre és „120-130" F-16-os vadászrepülőgépre van szüksége, ha a légi hadviselésben kihívást akar támasztani Oroszország uralmával szemben.

HAWK légvédelmi rendszer

Franciaország

Emmanuel Macron már korábban is úgy vélte, hogy Ukrajnát fegyverekkel és katonákkal is segíteni kell. Február végén óriási vitát váltott ki, amikor azt mondta, hogy a jövőben „nem zárható ki" nyugati csapatok Ukrajnába küldése. A legtöbb európai ország, valamint az Egyesült Államok akkor egyértelműen nem értettek egyet a francia elnökkel, de néhány ország, például Csehország azóta már tett egy lépést ebbe az irányába. A francia államfő nemrég ismét felvetette ezt a lehetőséget, mondván, hogy lehetséges lenne csapatokat küldeni, ha Moszkva áttörné „a frontvonalakat", és ha Kijev ezt kérné. Sok európai ország pedig a konfliktus eszkalálódásától és attól tart, hogy szükségessé válik a NATO bevonása.

A francia elnök már ezen az állásponton is túllépve május 28-án azt mondta, hogy „lehetővé kell tenni Kijev számára, hogy „semlegesítse" azokat a katonai bázisokat, amelyekről Oroszország rakétákat lő ki ukrán területre.” Azaz lényegében meg kell támadni Oroszországot, de legalább is orosz területen levő célpontokra kell lőni… Május 27-én Kijev bejelentette, hogy francia kiképző tisztek érkeznek „rövidesen" Ukrajnába, majd még aznap korrigált és jelezte, hogy még mindig csak a tárgyalások fázisában van ebben a kérdésben Franciaországgal és más országokkal is." Az AFP megkeresésére a francia védelmi minisztérium „folyamatban lévő munkálatokról" beszélt, anélkül, hogy megerősítette volna, hogy francia kiképzőtiszteket küldenének Ukrajnába. Május 28-án a megkérdezték erről Putyin orosz elnököt is, aki mindenkit biztosított arról, hogy ezek a kiképzőtisztek már 

Ukrajnában vannak… zsoldos katonának álcázva. Mi tudjuk ezt, nincs ebben semmi újdonság

 – mondta Putyin újságíróknak. Az 1944-es normandiai partraszállás 80. évfordulóján, június 6-án nagyszabású megemlékezést tartanak Franciaországban. Erre Oroszország nem kapott meghívót, viszont Ukrajna képviseletében Zelenszkij elnök részt vesz az ünnepségeken. 

Az ukrán 141. különleges gyalogsági dandár 53. zászlóaljának harcosai Zaporizzsjánál, május 20-án

Amikor Zelenszkij elnök úr a jövő héten Franciaországba érkezik a D-nap alkalmából, fogadom őt és nagyon konkrét bejelentéseket teszek a terveinkről

- mondta Macron egy Olaf Scholz német kancellárral közösen tartott sajtótájékoztatón Németországban.

Egyesült Államok

Az Egyesült Államok, Kijev legfőbb katonai szövetségese és támogatója jelenleg „nem akarja, hogy Ukrajna amerikai fegyverekkel mérjen csapást „orosz földön" - közölte kedden a Fehér Ház szóvivője. 

Álláspontunk nem változott. Nem bátorítjuk és nem is engedélyezzük az Egyesült Államok által szállított fegyverek bevetését orosz földön történő csapásmérésre

- mondta John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője. Ukrajnában az is felháborodást okozott, hogy Biden nem vesz részt a svájci béketárgyalásokon.

Lengyelország

Lengyelország az orosz invázió kezdete óta Ukrajna rendíthetetlen szövetségesének számít, így nem meglepő, hogy nem zárja ki annak lehetőségét, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába - jelentette ki a lengyel külügyminiszter. Radoslaw Sikorski a lengyel katonák Ukrajnába küldésének lehetőségéről kérdezve azt mondta, hogy „nem szabad kizárnunk semmilyen lehetőséget". 

Hagyjuk, hogy (Vlagyimir) Putyin orosz elnök kitalálja, mit fogunk tenni

 - tette hozzá három európai napilapnak, köztük a lengyel Gazeta Wyborcza című lapnak adott interjújában. A lengyel miniszter egyébként már korábban is felvetette a NATO-katonák Ukrajnába küldésének lehetőségét. Márciusban kijelentette, hogy „a NATO-erők jelenléte Ukrajnában nem elképzelhetetlen", de azt is mondta az X közösségi médiában (korábban Twitter), hogy 

"nagyra értékelem Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezését, mert ez arról szól, hogy Putyin féljen, ne pedig mi féljünk Putyintól".

Európai Unió

Josep Borrell kül- és biztonságpolitikai főképviselője szerint Európában jelenleg nincs konszenzus abban, hogy kiképzőtiszteket kell küldeni Ukrajnába - erről nyilatkozott az európai diplomácia vezetője május 28-án Brüsszelben az uniós védelmi miniszterek tanácskozásának végén. Megkezdődött a vita erről a lehetőségről, „de egyelőre nincs egyértelmű közös álláspont a témában" - mondta Josep Borrell a találkozót követő sajtótájékoztatón.

Vlagyimir Putyin

Az orosz reakciók

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden óva intett az orosz területet célzó nyugati fegyverek bevetésétől. „Nagy a veszélye annak, hogy súlyos következményei" lesznek ennek. Európában, különösen a kisebb országokban, el kell gondolkodni azon, hogy mivel játszanak. Nem szabad elfelejteniük, hogy ezek nagyon gyakran kis területű és nagyon sűrűn lakott államok" - figyelmeztetett Vlagyimir Putyin az üzbegisztáni Taskentben tartott sajtótájékoztatón. „Komoly tényezőről van szó, amelyet szem előtt kell tartaniuk, mielőtt arról beszélnének, hogy Oroszország mélységi területére csapást mérjenek" - folytatta. 

Ez az állandó eszkaláció súlyos következményekkel járhat. 

Köztudott, hogy Ukrajna azt követeli, hogy engedélyezzék számára a Nyugat által szállított fegyverek bevetését orosz területen lévő katonai célpontok ellen is, de ez a kérdés mélyen megosztja Kijev támogatóit.

A svájci béketárgyalások

Zelenszkij ukrán elnök május 28-án felszólította Joe Biden amerikai elnököt, hogy vegyen részt a júniusra tervezett svájci békecsúcson, mondván, hogy távolmaradása egyenlő lenne Vlagyimir Putyin „megtapsolásával". „A békecsúcsnak szüksége van Biden elnökre" - jelentette ki Zelenszkij brüsszeli sajtótájékoztatóján. Washington egyelőre nem erősítette meg, hogy Joe Biden részt venne a tárgyalásokon, mivel ugyanezen időpontok környékén Olaszországba kell utaznia a G7-ek csúcstalálkozójára. A Kreml abszurdnak tartja, hogy a béketárgyalásokra nem akarják meghívni Oroszországot.

„A mi szempontunkból ez a konferencia teljesen fölösleges és értelmetlen, mert nem oldja meg  az ukrajnai konfliktust" - mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője az RT orosz közszolgálati műsorszolgáltatónak adott interjúban. 

Valóban abszurd, hogy a részvételünk nélkül akarják megvitatni ezeket a kérdéseket

 - hangsúlyozta. Az orosz-ukrán háborús élő közvetítésünk ide kattintva érhető el. Ahogy az Origo megírta, nyíltan világháborút provokál az uniós védelmi miniszter. Árampánik van Ukrajnában: nincs elég energia, emelik a rezsidíjakat. Orosz területet is támadhatnak az ukránok lengyel fegyverekkel.