Ahogy a venezuelai börtönök 80%-ában, a 2013-ban bezárt Sabaneta börtönben is a fegyverrel rendelkező rabok hatalmat gyakoroltak a többiek felett.
Még az olyan alapszükségletek, mint az orvosi ellátás, étel vagy ivóvíz is csak a szerencsés kiváltságosokat illette meg. Ebben a börtönben nem a legelvetemültebb, hanem a legszegényebb raboknak kellett a legdurvább kínokat kiállniuk.
A raboknak még azért is fizetniük kellett, hogy fekvőhely nélkül alhassanak egy piszkos sarokban, vagy rozsdás vizet ihassanak. A rivális bandák tagjai gyakran megverték, vagy akár ki is végezték egymást, a lefejezések és csonkítások mindennaposak voltak. A Sabaneta börtönben 700 férőhely volt, 2013-ban azonban 3700-an raboskodtak benne. A körülmények miatt ez volt az a börtön, ahol a legtöbben követtek el öngyilkosságot.
A börtön bezárása után fegyverek, gránátok, és veszélyeztetett állatok őrizték az egykori embertelen körülmények emlékét.
A tavaly megépült és átadott börtönkomplexumba félmeztelenül, hátra kötött kézzel érkeznek a rabok. A megabörtönben Közép-Amerika legveszélyesebb bűnözőit, többek között sorozatgyilkosokat, drogbandák tagjait tartják fogva. 8 épülete van, mindegyikben 32 darab, 100 négyzetméteres cella található. Mindegyik részlegben körülbelül 5 ezer ember tartózkodhat egyszerre, így akár 40 ezer rab is lehet egy időben a börtönben. Egy cellában 100 embert tartanak fogva, akik mindössze két mosdókagylón és két vécén osztozhatnak. Nemcsak a helyhiány miatt embertelenek a körülmények: a fogvatartottak még alvómatracot sem kapnak, ehelyett fémlemezeken kell tölteniük az éjszakát.
A börtönben több, mint 800 börtönőr tartja szemmel a rabokat napi szinten. Az épületkomplexumot egy 11 méter magas és 2 kilométer hosszú kerítés veszi körül, minimálisra csökkentve a szökés esélyét.
A szigorú óvintézkedésekkel azt is próbálják elkerülni, hogy a hírhedt bűnbandák tagjai egymásra támadjanak a börtönben.
Hogy a börtönőrök el tudják látni feladataikat, rendelkezniük kell a megfelelő felszereléssel.
Bár az emberi jogi szervezetek rendszeresen tüntetnek a börtön ellen, a tapasztalatok szerint mégis van létjogosultsága, mert egy ideje jelentősen csökkent a kegyetlen bűncselekmények, többek között a gyilkosságok száma Salvadorban.
A La Paz-i San Pedro
Bár nem tartozik a legkegyetlenebb börtönök közé, egyedi működése alapján a La Paz-i San Pedro börtön is helyet kapott a listán.
A bolíviai fővárosban található büntetés-végrehajtási intézmény ugyanis egyben idegenforgalmi látványosság is.
A börtönben mindössze 26 euróért - azaz 7600 forintért - cserébe bárki benevezhet egy börtönlátogatásra, sőt, eltölthet egy éjszakát egy cellában, beszélgethet a rabokkal, és akár még a helyi készítésű kokaint is kipróbálhatja.
A börtönben 1500 elítélt lakik igen szokatlan körülmények között, ugyanis a rabok együtt élhetnek feleségeikkel és gyerekeikkel, legalább kétszáz nő és gyerek bármikor szabadon ki- és bejárhat az épületbe. A börtön további érdekessége, hogy társadalmi kategóriák szerint nyolc részre osztották. A leggazdagabb raboknak külön konyha, fürdőszoba és kábeltévé jár, míg a szegényeknek mindenen osztozniuk kell, még a cellájuk is közös.
Ezt azért tartják fontosnak, hogy a börtönben se felejtsék el a gazdasági és társadalmi különbségeket. A börtönt egy tanzániai születésű, angol bűnöző, Thomas McFadden tette híressé, akit dílerkedés miatt ítélték el, és három évet raboskodott a San Pedróban. A férfi még rabként alapított egy börtönlátogatásokra specializálódott turistairodát, emellett egy kávéházat és egy kisebb szupermarketet a börtön területén.
Sorozatunk korábbi részeibe a legszigorúbb észak-amerikai és afrikai börtönöket mutattuk be.