Orbán Viktor a Le Pointnak öt pontban foglalta össze a közelgő uniós magyar elnökség programját. Az első a migráció :„Mi nem értünk egyet a jelenlegi paktummal, és több migránst szeretnénk megállítani, mint amennyit az lehetővé tesz” – jelentette ki a magyar miniszterelnök. Mint mondta másodszor is, szeretnénk egy észszerű vitát látni az Ukrajna és Oroszország közötti háborúhoz való viszonyunkról. „Az, hogy azt mondjuk, ’Vlagyimir Putyin nem győzhet’, nem elég” – emelte ki, és hozzátette, hogy tisztázni kell, hogy mennyibe kerül Európának a háború, és tisztázni kell a célokat.
„Harmadszor, az Európai Unió sokáig azt állította, hogy a zöld átállás nem ellentétes az európai versenyképességgel, sőt, növeli azt. Ennek egyértelműen az ellenkezője igaz. Újra kell gondolnunk ezt a zöld átmenetet, mielőtt megöli az iparunkat” – folytatta Orbán Viktor. Negyedik pontként arról beszélt, hogy fejleszteni kell Európa védelmi képességeit.
Ha a biztonságunkat alapvetően az amerikaiak biztosítják, akkor nem lesz soha valódi stratégiai autonómiánk
– jelentette ki. És végül, az európai országoknak meg kell osztaniuk egymással a legjobb gyakorlatokat a demográfiai válság kezelésében – a bevándorlás kivételével.
Nem szabad elfelejtenünk, hogy a demográfiai problémáink fő oka a háború, de korántsem az egyetlen. A két világháború nélkül, a fiatal európai és keresztény életekkel, amelyekbe a háborúk kerültek, nem lenne demográfiai válság Európában
– fogalmazott a miniszterelnök.
Az európai parlamenti választásokról szólva, Orbán Viktor kijelentette, hogy történelmi jelentőségű választás jön. „Tíz év múlva valószínűleg úgy fognak tekinteni rájuk, mint azokra a választásokra, amelyek eldöntötték a békét vagy a háborút Európában” – jelentette ki Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök emlékeztetett, sem az első, sem a második világháborút nem tekintették azonnal globálisnak. Az 1914-1918-as háborút kezdetben harmadik balkáni háborúnak, az 1939-1945-ös háborút pedig német-lengyel háborúnak tekintették.
Az egyik vagy másik párt által megnyert mandátumok száma mellett véleményem szerint a legfontosabb az lesz, hogy hány képviselő támogatja majd az ukrajnai háború befejezését. Miközben remélem, hogy a békepárti EP-képviselők győzni fognak, remélem azt is, hogy több szuverenista EP-képviselő lesz a nemzetek Európája mellett
– tette hozzá Orbán Viktor. Mint mondta:
Az európai szuverenista tábor és általában a jobboldal jövője most két nő kezében van. Minden azon múlik majd, hogy Marine Le Pen Franciaországban és Giorgia Meloni Olaszországban képes lesz-e együttműködni.
Orbán Viktor szerint ha sikerül együtt dolgozniuk, akár egy csoportban, akár egy koalícióban, akkor Európa erejét fogják jelenteni. „Az együttműködésük vonzereje nagyon erős lesz. Ez elég lehet ahhoz, hogy átrajzolja az európai jobboldal konfigurációját, vagy akár ki is szoríthatja az Európai Néppártot, amelynek vezetését teljes egészében a németek vették át; valójában egy német frakcióról van szó” – fogalmazott.
Annak kapcsán, hogy a Fidesz csatlakozik-e az ECR, vagy az ID frakcióhoz az EP-ben, Orbán Viktor azt mondta, hogy a Fidesz megválasztott képviselőinek erejét, energiáját és dinamizmusát természetesen arra fogják használni, hogy megtalálják az együttműködés megfelelő eszközeit. Mint mondta, a Fidesszel csatlakoznának az ECR-hez, de előbb rendezni kell a viszonyát a francia RN-nel, másrészt az EPP-vel.
Arra van szükségünk, hogy a jobboldali szavazók véleményét tükrözze és gyűjtse össze a jobboldal. Nem pedig arra, hogy az EPP továbbra is összegyűjtse a jobboldali szavazókat, hogy megtévessze őket és együttműködjön a baloldallal. Ezeket a kérdéseket az európai választások után kell tisztázni.
Az olasz miniszterelnökről, Giorgia Meloniról szólva Orbán Viktor úgy fogalmazott, hogy nagyon nehéz dolga van, mert amint megválasztották, egyből azzal vádolták, hogy szélsőséges, és nem tiszteli ez EU értékeit. „Kicsit olyan, mint mi Magyarországon vagy az előző kormány Lengyelországban” – jegyezte meg. Politikai támadások sorozatának volt kitéve, amivel meg akarták buktatni, de ő ezeket átvészelte, és tisztázta az olasz álláspontot.
Ma mindenki tiszteli a keresztény értékeken alapuló, jobboldali kormányát, amely a demokrácia mellett és az európai értékekért küzd. Nagy kihívás a baloldal számára az az új jobboldal, amit Olaszországban és az Európai Unióban létrehozott. Nagyon tisztelem
– fogalmazott Orbán Viktor. Az Európára leselkedő veszélyekkel kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, a NATO nagyon erős, Európa nincs katonailag veszélyben.
A legveszélyesebb továbbra is az Európai Unió ideológiai vezetése.
Mint mondta, Brüsszelben, ahogyan sok tagállamban is, elterjedt az az elképzelés, hogy fontosabb bizonyos fő elveket vagy bizonyos politikai értékeket szolgálni, mint az embereket.
Ez furcsa. Számomra az elsődleges feladatunk a nemzetek érdekeinek szolgálata. Más európai vezetők azonban ezt populizmusnak tekintik. Ők inkább a „nyitott társadalmat” védik, egy olyan koncepciót, amely szerint elfogadhatatlanok a nemzeti értékek vagy identitások, a hagyományos családi értékek, nem is beszélve a keresztény értékekről... Ez Soros György ideológiája
– fogalmazott, és hozzátette, hogy remélem, hogy a közelgő európai választások lehetővé teszik számunkra, hogy kijöjjünk ebből a csapdából, különösen az európai parlamenti képviselők közötti koalíciónak – az olaszok dominálta ECR és az franciák dominálta ID koalíciójának – köszönhetően. A francia Le Point Emmanuel Macronról is kérdezte a magyar miniszterelnököt. Mint monda, szerinte a francia elnök „egy besorolhatatlan politikus”.
„Próbálok kapcsolatot teremteni vele nagyon mélyreható beszélgetéseken keresztül, különösen filozófiai kérdésekben. Ő Európa progresszív és liberális jövőjében hisz, ami nem az én esetem. Éppen ellenkezőleg, én fenyegetésnek látom. Úgy gondolom, hogy Európa jövőjének egyetlen stabil alapja az, ha visszatalálunk a keresztény értékekhez. Emmanuel Macron és én tehát szöges ellentétben állunk. Ő azonban olyan mértékben érti a dolgok történelmi dimenzióit, mint nagyon kevés európai vezető. Ez lehetővé teszi, hogy megvitassuk a nézeteltéréseinket, majd meghatározzunk néhány közös pontot. Például az atomenergiáról, Európa versenyképességéről, stratégiai autonómiánkról... Csak ez kétszer annyi időt vesz igénybe, mint más európai vezetőkkel” – tette hozzá Orbán Viktor.
Az európai védelmi képességek fejlesztése kapcsán a magyar miniszterelnök kiemelte, hogy támogatja azok növelésének gondolatát.
Azonban reálisnak kell lennünk, és fokozatosan kell haladnunk. Ha túl ambiciózus célokat tűzünk ki, az azzal a kockázattal jár, hogy ez a jó ötlet veszélybe kerül
– mondta. Kifejtette, az első lépés a védelmi ipar szintjén történő együttműködés. Aztán el kell döntenünk, hogy akarunk-e külön európai pillért a NATO-n belül. E védelmi képességek finanszírozása szintén kulcsfontosságú, de a nemzeti költségvetések az Európai Bizottság nyomása alatt állnak. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta Orbán Viktor, hogy elutasítja a közös adósság gondolatát.
Mi Magyarországon készek vagyunk arra, hogy ezt a katonai erőfeszítést a saját pénzügyi hozzájárulásunkkal fizessük. Az adósság veszélyes függőség. Az európai politikával az a baj, hogy sok vezető a közös adósság rabja. Ha eladósodsz, az azt jelenti, hogy több pénzt költesz, mint amennyit megkeresel. Ez egy szocialista elképzelés. Sokan azt gondolják, hogy az európai adósság semmi, hogy az még messze van, hogy majd a jövő generációi fogják viselni... De a pénz nem a fán terem. Nem vagyok szocialista, nem vagyok kommunista: amikor pénzről beszélek, akkor tényleg pénzt teszek az asztalra
– fogalmazott. Annak kapcsán, hogy kit látna szívesen az Európai Bizottság élén, Orbán Viktor azt mondta, még korai neveket mondani - írta a Magyar Nemzet.
Mint mondta:
Amit tennünk kell, az az, hogy megszabaduljunk a jelenlegi vezetéstől, amely a legrosszabb Bizottság, amit valaha láttam!
„Egyetlen ígéretüket sem tartották be a versenyképességgel, a szankciókkal, a bevándorlással, a bővítéssel kapcsolatban. Egy demokratikus rendszerben, ha nem tartod be az ígéreteidet, akkor távozol. Korai még neveket mondani, de a következő elnöknek szilárd tapasztalatot adna, ha korábban több évig miniszterelnök lett volna, amely lehetővé tenné számára, hogy olyan fontos kérdéseket kezeljen, mint a háború, a versenyképesség és a bevándorlás.