Oroszország áttörte az ukrán védelmet Donyeckben, Ukrajna védtelen az orosz drónokkal szemben
2024. május 09. 05:08
Olvasási idő: 1 perc
Események
Fotó: MTI/AP/Francisco Seco
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 806. napjáról.
183 robbanást jelentettek a területről, anyagi károkról vagy áldozatokról egyelőre nincs információ.
Oroszország már nem használja a krími hidat arra, hogy fegyvereket szállítson a frontra, a műholdfelvételek elemzése azt mutatja, hogy az itt áthaladó katonai tehervonatok mennyisége jelentősen csökkent az elmúlt három hónapban.
Ehelyett Moszkva átállt arra, hogy szárazföldi útvonalakat használjon az Ukrajna ellenőrzött keleti és déli részén a fronton lévő csapatainak ellátására - írja Kyiv Independent.
Magyarország területére tegnap az ukrán-magyar határszakaszon 5217 fő lépett be, a román-magyar határszakaszon belépők közül 5499 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett - közölte a legfrissebb adatokat az Országos Rendőr-főkapitányság.
A beléptetettek közül a rendőrség 43 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében. (MTI)
Az ukrán légvédelem megsemmisített 17-et abból a 20 Shahed típusú drónból, amelyet Oroszország az éjszaka folyamán indított - jelentette az ukrán légierő. A drónokat a Krímről indították, és odesszai terület felett lőtték ki őket. Károkról, áldozatokról nem érkezett jelentés.
Az Egyesült Államok újabb segélycsomagokat készít elő Ukrajnának. "Újabb csomagokon dolgozunk. Azt hiszem, várható, hogy visszatérünk abba a tempóba, amelyben a finanszírozás a szünet előtt volt" - mondta Matthew Miller.
UAV-támadás veszélyét jelentették be Voronyezs és Kurszk régiójában – jelentették be a regionális kormányzók a Telegram csatornán.
Robbanások hallatszottak Harkov külvárosában – számolt be a Hét tükre című kiadvány a Telegram csatornán.
Szemtanúk szerint a közelben felderítő drónokat észleltek. Egyéb részleteket nem közöltek.
Néhány órával később két újabb robbanást jelentettek Harkovban.
Orosz ejtőernyősök áttörték az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) védelmét a Donyecki Népköztársaságban, (DPR) Szeverszk város közelében – számolt be a Telegram csatorna a DS portál elemzőire hivatkozva.
„Az oroszok a légideszant hadosztály egységeit koncentrálták, és az utóbbi időben aktívan előrenyomultak Vesely térségében, a vasút mentén haladva, a falutól keletre. Ott áttörés történt az egyik egységben, amely elég hosszú védekezés után kimerítette erőforrásait” – áll a kiadványban.
Korábban az orosz fegyveres erők átvették Novokalinovo irányítását a DPR-ben.
Az Ukrán Fegyveres Erők (AFU) drónokkal próbáltak megtámadni egy orosz olajraktárt az Anapa melletti Yurovka faluban. Körülbelül hat drónt sikerült semlegesíteni, de néhány az olajraktár területére esett, amely során a tartályok egy része megrongálódott, és tűz keletkezett a komplexum területén – közölte a Krasznodari Terület hadműveleti parancsnoksága a Telegramban.
A légvédelmi rendszerek megsemmisítettek két pilóta nélküli légijárművet (UAV) Brjanszk régiójában Klincovszkij körzete felett – számolt be a régió kormányzója, Alekszandr Bogomaz a Telegramon.
A kormányzó szerint az eset következtében senki nem sérült meg. Azt is hozzátette, hogy nem történt pusztítás. Az operatív és a segélyszolgálat jelenleg is a helyszínen van.
Bogomaz korábban azt mondta, hogy az ukrán fegyveres erők csapást mértek a Brjanszki kerület Szevszkij körzetében lévő Lemeshovka falura. Az ottani lakóépületek megrongálódtak.
A Nikopol elleni orosz támadásban 2 ember meghalt, 2 megsebesült – jelentette Szerhij Liszak kormányzó május 9-én.
A szlovák állampolgárok több mint 2500 lövedék megvásárlására gyűjtenek pénzt Ukrajna számára. A cseh lőszer-kezdeményezésre irányuló szlovák adománygyűjtő kampányban annyi pénzt gyűjtöttek össze, hogy 2692 lövedéket vásároljanak Ukrajnának – jelentette a cseh hírügynökség május 8-án.
Az orosz hadsereg sokkal több drónt kezdett használni a harci műveletek során – nyilatkozta az ukrán fegyveres erők Léva nevű parancsnoka az N-TV csatornának adott interjújában.
„Ők (Oroszország) sokkal több harci drónt kezdtek használni. Ez korábban nem fordult elő. Illetve voltak támadások, de nem ilyen mértékű. Ez most már tényleg ijesztő” – mondta.
Az ukrán fegyveres erők parancsnoka a drónok sokszínűségét is hangsúlyozta. A Lancet már önmagában több módosításban is használható, különböző típusú robbanófejekkel vannak felszerelve – jegyezte meg.
Andrey Stavnichy tüzér szerint az orosz fegyveres erőknek „nagyszámú zalan és orlan drónjuk van”.
Korábban arról számoltak be, hogy az orosz felderítő drónok megtanulták legyőzni az ukrán elektronikus hadviselési rendszereket. A felderítő drónok a frontvonaltól 100 kilométerre is képesek repülni. Ezt bizonyítja a Dnyeper melletti katonai repülőtér elleni rakétatámadás is.
Nyolc ember megsebesült május 9-én a Belgorod elleni ukrán légicsapásban – állította Vjacseszlav Gladkov, Belgorod megye kormányzója. Az ukrán hatóságok nem kommentálták a támadást.
A kurszki régió Glushkovszkij járásában, Tetkino községben egy ukrán drón robbanószerkezetet dobott egy benzinkútra – jelentette be a régió kormányzója, Roman Starovoit a Telegramon.
A támadás következtében a benzinkút közelében lévő elektromos alállomáson tűz keletkezett.
Megközelítőleg 11 ezerre tehető azoknak az ukrán állampolgároknak a száma, akik az ukrajnai háború miatt illegálisan lépték át Románia északi határát - közölte csütörtöki sajtóértekezletén Florin Coman, a román határrendészet máramarosszigeti (Sighetu Marmatiei) regionális felügyelőségének vezetője.
Az Agerpres hírügynökség által idézett regionális parancsnok szerint az idei év első négy hónapjában több mint 1200 határsértést regisztráltak, amelyek során 2373 ukrán állampolgár érkezett illegálisan Romániába: 1028 Máramaros, 1066 Szucsáva és 279 Szatmár megye területén, túlnyomó többségük pedig ideiglenes védelmet kért Romániától.
Kiemelte: 2023-ban enyhén csökkent a zöldhatáron észlelt ukrán állampolgárok száma a háború első évéhez képest, de idén ismét megnőtt a határsértések száma. Az Ukrajnával közös határszakasz 367 kilométeres északi részéért felelős máramarosszigeti határrendészet vezetője elmondta: a hatáskörébe tartozó három megyében a tavalyi év azonos időszakához képest az első négy hónapban megduplázódott (1062-ről 2373-ra emelkedett) a határsértők száma.
Ukrajna leállította két vízerőművének működését - számolt be csütörtökön az Ukrhidroenerho állami vállalat.
A tájékoztatás szerint május 8-án jelentős károkat tapasztaltak a vízerőművekben, emiatt kivonták őket a termelésből - írta a vállalat a Telegramon.
Az Ukrhidroenerho hozzátette, hogy "ma Ukrajna teljes vízerőművi generációja pusztító károkat szenvedett, a megsemmisült berendezések helyreállítása jelentős erőfeszítéseket és pénzügyi forrásokat igényel". A vállalat nem közölte a vízerőművek nevét, és azt sem, hogy mennyi időre szüntették meg a működésüket.
Egy nappal korábban Vlagyimir Rogov, az "Együtt vagyunk Oroszországgal" nevű zaporizzsjai székhelyű mozgalom elnöke a TASZSZ orosz hírügynökségnek elmondta, hogy az orosz erők május 8-án reggel rakétacsapásokat mértek a Kijev által ellenőrzött Zaporizzsjában lévő Dnyiprói (Dnyeperi) vízerőműre és egy ipari telephelyre.
Korábban Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter azt mondta, hogy az ország az utóbbi időben gigantikus mennyiségű energiatermelési kapacitást veszített.
Dróncsapás érte a Gazprom egyik baskíriai üzemét – jelentette a régió vezetője, Radij Habirov a Telegram csatornán .
„Ma 13 óra körül dróntámadás érte Salavat város ipari övezetét, a csapás következtében füst keletkezett a Gazprom Neftekhim Salavat vállalat egyik létesítményének környékén.
Az orosz rendkívüli helyzetek minisztériumának előzetes adatai szerint a szivattyútelep szerkezete megsérült.
Az ukrán parlament csütörtökön támogatta azt a határozatot, amelynek értelmében menesztik Mikola Szolszkij mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, akit állami földek illegális megszerzésével vádolnak. Erről Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő számolt be.
Április 23-án az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal azzal gyanúsította meg Szolszkijt, hogy ő irányított egy olyan szervezetet, amely 2493 hektár állami földet szerzett meg illegálisan.
Három nappal később, április 26-án egy bíróság úgy döntött, hogy a tisztviselőt letartóztatják, lehetőséget biztosítva azonban számára, hogy több mint 75 millió hrivnya (több mint 680 millió forint) összegű óvadék ellenében szabadlábon védekezzen. Néhány órával később kiderült, hogy befizette ezt az összeget, és kiszabadult az előzetes letartóztatásból.
Szolszkij ártatlannak tartja magát és visszautasítja a vádakat.
A cseh vezetésű lőszerbeszerzési kezdeményezés keretében vásárolt lőszerek első tétele várhatóan júniusban érkezik Ukrajnába - közölte Petr Pavel cseh elnök május 8-án az ARD német televízióban.
Orosz hackerek feltörték több ukrán és lett tévécsatorna műholdjelét csütörtökön, amelyek így a moszkvai győzelem napi katonai díszszemlét közvetítették - közölte Ivars Abolins, a lett médiafelügyelet vezetője.
A tisztségviselő szerint Lettországban a Balticom internet- és televíziós műsorszolgáltatót érte támadás. Ukrajnában a StarLightMedia és az Inter csoport csatornáinak műholdas adását törték fel - erősítette meg az ukrán országos televízió- és rádióműsor-tanács. Az ukrán szolgáltatók egy alternatív jelvételi módra, IPTV-re váltottak át, hogy helyreállítsák adásukat.
Később oroszországi régiókból jelentették tévécsatornák feltörését. A Meduza és a Szirena című, orosz nyelvű internetes oldalak szerint a moszkvai katonai díszszemle közvetítése megszakadt Baskírföldön, az Orenburgi, az Omszki és az Irkutszki területeken, és helyette az Ufanet orosz műsorszolgáltató előfizetőinek az ukrajnai háborúval kapcsolatos felvételeket mutattak. Ezenkívül Oleg Krjucskov, az Oroszország által 2014-ben annektált Krím félsziget vezetőjének tanácsadója is arról tett bejelentést a Telegramon, hogy "az ellenség" feltörte egy helyi tévéadó adásait.
Vlagyimir Zelenszkij államfő elbocsátotta a katonai szolgálatból Valerij Zaluzsnijt, az ukrán fegyveres erők korábbi főparancsnokát, egy másik rendelettel pedig Ukrajna londoni nagykövetévé nevezte ki - derült ki az elnöki honlapon csütörtökön közzétett rendeletekből.
Az elbocsájtó elnöki rendelet szerint Valerij Zaluzsnij tábornok egészségügyi okokból lemond a katonai szolgálatról, de megmarad számára a katonai egyenruha viselésének joga. Korábban az ukrán médiában olyan információk jelentek meg, amelyek szerint Zaluzsnij a télen, még nagy-britanniai nagyköveti kinevezése előtt átment egy katonai orvosi vizsgálaton, amelyen a bizottság alkalmatlannak találta a katonai szolgálatra - írta az Ukrajinszka Pravda hírportál.
2024 márciusában vált ismertté, hogy Zelenszkij egyetértett Zaluzsnij jelölésével a londoni nagyköveti posztra, az ukrán külügyminisztérium pedig elküldte a brit félnek az erről szóló megkeresést.
Az ukrán parlament csütörtökön végleges, azaz második olvasatban elfogadta a mozgósítás, illetve a katonai nyilvántartásba vétel elkerüléséért kiszabható pénzbírságokról szóló törvényjavaslatot - hozta nyilvánosságra Jaroszlav Zseleznyak ellenzéki parlamenti képviselő a Telegramon.
Az előterjesztést 256 képviselő támogatta az elfogadáshoz szükséges 226 helyett.
Az Ukrajinszka Pravda hírportál ismertetése szerint a törvény előírja, hogy a katonai nyilvántartásba vétel szabályainak megsértéséért békeidőben 3400-5100 hrivnya (egy hrivnya körülbelül kilenc forint) bírság szabható ki, amennyiben pedig a szabálysértő egy éven belül ismételten elköveti, akkor 5100-8500 hrivnya. Különleges - azaz háborús - időszakban a büntetési tétele ennek a szabálysértésnek 17 000 és 25 500 hrivnya között van.
A védekezésre és a mozgósításra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt kiszabható bírság békeidőben 5100-8500 hrivnya magányszemélyeknek, tisztégviselőknek és jogi személyeknek viszont 17 000-25 500 hrivnya. A szabálysértés egy éven belüli megismétlése esetén a bírság 8500-11900 hrivnyára emelkedik a magánszemélyek esetében, a tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 25 500-34 000 hrivnyára. Különleges időszakban a büntetési tétel magánszemélyeknek 17 000 és 25 500 hrivnya közötti, tisztségviselőknek és jogi személyeknek pedig 34 000 és 51 000 hrivnya közötti összeg.
Az orvosok és villanyszerelők legalább olyan fontosak Ukrajnában, mint a páncélosok - jelentette ki csütörtökön Svenja Schulze német fejlesztési miniszter, aki előre be nem jelentett látogatásra érkezett Kijevbe, hogy Berlin további segítségéről biztosítsa az ukrán vezetést az újjáépítésben.
A tárcavezető megbeszéléseinek központjában az ukrán áramhálózat kiépítéséhez nyújtott német segítség állt. A miniszter 45 millió euró összértékben írt alá támogatási szerződéseket.
Mindemellett Schulze nem tudott találkozni Olekszandr Kubrakov újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettessel, mivel az ukrán parlament éppen a nap folyamán mentette fel őt tisztségéből.
Schulze látogatása a június 11-én kezdődő kétnapos, nagyszabású újjáépítési konferencia előkészítésére szolgál. A Berlinben szervezett rendezvényre mintegy 1500 résztvevőt várnak, köztük állam- és kormányfőket. A konferencián egyebek között arról lesz szó, hogy miként tudják majd támogatni a kis- és középvállalkozásokat, illetve szakmunkásokat találni a helyreállítási munkálatokhoz.