Egyes NATO-államok közvetlenül Ukrajna segítségére sietnek az orosz hadsereggel szembeni védekezésben? A Bild információi szerint több országban is van elmozdulás ebben a kérdésben. Az Index szerint a lap azt írja, még semmi sem dőlt el, azonban szóba került
A fentiekre jó példa a litván külügyminiszter pénteki nyilatkozata: „Litvánia készen áll arra, hogy részese legyen egy olyan koalíciónak, amelyet Franciaország vagy egy másik ország vezet, és amely ukrán területen folytathatna kiképzést”.
Több NATO-állam – köztük Nagy-Britannia, Kanada és Észtország – kész arra, hogy a jövőben ne csak az ukrán határra, hanem azon túlra is szállítson segélyt, és felmerült Nyugat-Ukrajna NATO-területről történő légvédelmének kérdése is.
A Bildnek két forrás is elmondta: Lengyelország koalíción dolgozik Nyugat-Ukrajna „kiterjesztett légvédelmére”, azonban ezt még nem véglegesítették. A Bildnek adott interjújában a berlini ukrán nagykövet, Olekszij Makejev kiemelte, hogy a „kiterjesztett légvédelem (…) emberek millióit védené meg a NATO és az EU határai közelében”.
A lap hangsúlyozta, az összes NATO-tagállam Ukrajnával kapcsolatos tervével az a probléma, hogy engedélyt kell kapni Amerikától, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. Ráadásul szerintük Olaf Scholz német kancellár kritikusan viszonyul az Ukrajnának nyújtott közvetlen segítséghez. Az Ukrajna közös légvédelmére vonatkozó terveket a következő szavakkal utasította el: Nincs benne semmi észszerűség és értelmetlen.”
A kelet-európai politikusok ezért attól tartanak, hogy a kancellár nyomást gyakorol a Fehér Házra, hogy Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke ne járuljon hozzá a NATO közvetlenebb, nagyobb mértékű támogatásra vonatkozó javaslatokhoz.