Napról napra egyre közelebb kerülünk a harmadik világháborúhoz Oroszország és sövetségesei, valamint a NATO között. Az orosz ukrán háború kitörése óta folyamatosan nyomon követhető az akkor kialakult, egyre mélyülő eszkalációs spirál. A nyugati országok a sisakok és az egyszerű katonai felszerelések szállításától eljutottak odáig, hogy már nehézfegyvereket küldenek, továbbá az őrült háborús pszichózisban szenvedő Emmanuel Macron francia elnök már atomfegyverek bevetéséről is beszélt. Nemrég engedélyezték a nyugati fegyverek bevetését az orosz területek ellen, melynek elképesztő eszkalációs kockázata van.
Ukrajnának a nemzetközi jog szerint joga van ahhoz, hogy önmaga védelmében törvényes oroszországi katonai célpontokat támadjon
– jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár pénteken Svédországban tett látogatása során – számol be minderről a Reuters hírügynökség.
„Ukrajnának joga van az önvédelemhez” - mondta Stoltenberg Ulf Kristersson svéd miniszterelnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján egy Stockholm melletti katonai bázison.
Az önvédelemhez való jog magában foglalja azt a jogot is, hogy a támadó fél, jelen esetben Oroszország területén lévő törvényes, katonai célpontokat támadjon. Nem kérdés, hogy Ukrajnának joga van célpontokat támadni orosz területen"
– jelentette ki a NATO-szövetség főtitkára.
A hírügynökség beszámolója szerint Oroszország a héten közölte, hogy az Ukrajnát orosz területre csapást mérő fegyverekkel ellátó nyugati országoknak számolniuk kell Oroszországgal, miután Vlagyimir Putyin elnök azt mondta, hogy megtorlásként a Nyugat ellenségeinek felfegyverzését fontolgatja. Vlagyimir Putyin orosz elnök ekkor arról is szólt több nemzetközi hírügynökségnek és újságnak adott interjújában, hogy
a Nyugat téved, amikor azt feltételezi, hogy Oroszország soha nem vetne be nukleáris fegyvereket, és kijelentette, hogy a Kreml nukleáris doktrínáját nem szabad félvállról venni.
Amikor Jens Stoltenberg NATO-vezér azon felhívásáról kérdezték, hogy engedjék meg Ukrajnának, hogy nyugati fegyverekkel csapást mérjen orosz területre, Putyin különbséget tett a különböző rakéták között, de figyelmeztetett, hogy ha Kijevnek engedélyezik, hogy egyre erősebb fegyverekkel csapjon le Oroszországra, az komoly eszkaláció, amely a Nyugatot egy Oroszországgal vívott háború felé tereli.
Az orosz elnök arról is szólt, hogy Oroszország válasza a nyugati rakéták lelövése lesz, és külön említette az amerikai ATACMS, valamint a brit és francia rakétarendszereket. Putyin azt is elmondta, hogy Moszkva fontolgatja hasonló csúcstechnológiájú, nagy hatótávolságú rakéták telepítését elég közel ahhoz, hogy csapást mérjen azokra az államokra, amelyek lehetővé tették Ukrajnának, hogy ilyen rakétákkal orosz területet támadjon.
Mint ismert, május 26-án és 27-én Franciaország és Németország közölte, hogy engedélyezi Ukrajnának, hogy fegyvereit oroszországi célpontok ellen használja, miután Oroszország május 10-én újabb offenzívát indított Harkovv ellen. Joe Biden elnök nemrég engedélyezte Kijevnek, hogy egyes, az Egyesült Államok által szállított fegyvereket Oroszországon belüli célpontokra használjon. David Cameron brit külügyminiszter május 3-i kijevi látogatása során a Reutersnek azt mondta, hogy Ukrajnának joga van a Nagy-Britannia által biztosított fegyverekkel Oroszországon belüli célpontokat támadni.
Mint ahogy arról egy hete beszámoltunk, Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára nemrég a NATO "Parlamenti Közgyűlés" szófiai ülése alkalmából interjút adott a Capital című lapnak.
A háborús retorika és a pszichózis egyre csak fokozódik, valójában ez derül ki Stoltenberg minden szavából. Már bevetésre alkalmas erőket szerveznek.
Ami különösen érdekes (vagy riasztó) az interjúban: riasztó mennyiségű, különböző nemzetiségű katonából akarnak Ukrajnába szervezni úgynevezett gyorsreagálású hadtestet, azaz, egészen szélsőségesen agresszív fokozatra kapcsolták a világháborús készülődést - és közben a NATO-főtitkár eufémisztikusan, mintegy becézve, kicsinyítve a tervezett akciót, megelőzésnek nevezi.
Így még inkább érthető (pontosabban: félelmetes), hogy az európai uniós, NATO-országok egymást túllicitálva jelentik be, hogy bevezetik a sorozást, a sorkatonaságot - és következő lépésként fiúkat, fiatalembereket, férfiakat és nőket fognak a frontra küldeni.
Ukrajna eddig is sorozatosan támadta az Oroszországi Föderációt, mindezt annak ellenére, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök többször meghúzta a vörös vonalat ezzel kapcsolatosan. Minden ukrán támadás után az oroszok brutális, mindent elsöprő támadásokkal válaszoltak mindannyiszor. Így fordulhatott elő, hogy most télen már óriási gondokkal néznek szembe az ukránok, ugyanis Oroszország sok régióban gyakorlatilag lenullázta az infrastruktúrát.
A sorozatos orosz támadások révén Ukrajna elveszítette az energetikai infrastruktúrájának közel 50 százalékát.
Az orosz-ukrán háború kezdete óta elmondható, hogy Ukrajna több alkalommal hajtott végre támadásokat Oroszország területén. Ezek közé tartoznak a dróntámadások különböző infrastrukturális létesítmények, például olajfinomítók, valamint katonai bázisok és üzemanyag depók ellen.
2023 elején Ukrajna drónokkal több mint tizenöt orosz finomítót és számos olajdepót támadott meg. Az egyik legismertebb ilyen támadás a Kreml elleni dróntámadás volt. Ezen kívül ukrán partizánok is aktív szerepet játszanak az orosz területeken, több tucat támadást hajtva végre orosz katonai célpontok ellen. Mindezek mellett a kezdeti nyugati tiltás ellen sorozatosan támadásokat hajtott végre Ukrajna különböző rakétákkal támadta Oroszország magterületét. Több rakétatámadás is érte Oroszország területét, főként a határ menti régiókban, mint például Belgorod, Kurszk és Brjanszk.
Összességében a háború alatt Ukrajna több fronton is támadta Oroszországot, különböző módszerekkel, beleértve a dróntámadásokat és a partizán műveleteket is. Ezen támadások célpontjai közé tartoznak katonai létesítmények és logisztikai központok.
Ukrán források szerint azután, hogy az Egyesült Államok engedélyt adott Ukrajnának arra, hogy amerikai fegyvereket használjon Oroszország területei ellen, Ukrajna egy amerikai gyártmányú tüzérségi rendszerrel csapást mért egy orosz katonai létesítményre. A források szerint az ukrán erők egy csapással megsemmisítették az orosz rakétaindító berendezéseket az oroszországi Belgorod térségében Az ukrán erők egy amerikai nagy mozgékonyságú tüzérségi rakétarendszert, vagyis HIMARS-t használtak.
Négy orosz hajó, köztük egy nukleáris meghajtású tengeralattjáró érkezik Havannába a jövő héten - közölték kubai tisztviselők csütörtökön, írja az amerikai Associated Press hírügynökség A kubai külügyminisztérium sajtóközleményben közölte, hogy a hajók június 12. és június 17. között tartózkodnak Havannában.
A bejelentés egy nappal azután történt, hogy amerikai tisztviselők közölték, hogy Washington nyomon követi az orosz hadihajókat és repülőgépeket, amelyek várhatóan katonai gyakorlatra érkeznek a Karib-tengerre.
Azt mondták, hogy a gyakorlat része lenne egy szélesebb körű orosz válasznak az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatásra.
A tisztviselők szerint az orosz katonai jelenlét figyelemre méltó. Ugyanakkor azért kerül rá sor, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök azt sugallta, hogy Oroszország „aszimmetrikus lépéseket” tehet a világ más részein,
válaszul Joe Biden elnök döntésére, amely szerint engedélyezi, hogy az Egyesült Államok által biztosított fegyverekkel csapást mérjenek Oroszországon belül. A kubai külügyminisztérium közölte, hogy a Kubába érkező négy orosz hajó a „Gorskov” fregatt, a „Kazany” nukleáris meghajtású tengeralattjáró, a „Pasin” flotta olajszállító tartályhajó és a „Nyikolaj Csiker” mentőhajó.
A magyar kormány a 2022-ben kitört orosz-ukrán háború első percétől kezdve a nyugati világban kisebbségben lévő békepárti álláspontra helyezkedett különböző logikus és pragmatikus érvek mentén. A béketábor szinte egyedüli hangjaként a háború kitörése után országunk azonnal felajánlotta Magyarországot a béketárgyalások helyszínéül.
Mivel a brutális túlerőben lévő nyugati háborúpárti elit erről lebeszélte Ukrajnát, így erre nem kerülhetett sor, hanem félbeszakadtak a tárgyalások. Magyarország pragmatikusan, hűen az elveihez hangsúlyozza a béke és tűzszünet szükségességét az orosz-ukrán háború kapcsán. Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar kormány megszámlálhatatlan alkalommal kijelentette, hogy azonnali tűzszünetre és béketárgyalásokra van szükség a konfliktus megoldása érdekében.
Fontos megjegyezni, hogy egyes források szerint eddig legalább 1 millió ember vesztette életét. Egy átlagos katona élettartama a fronton mindössze 3-4 óra, tehát egy földi pokol zajlik, gyakorlatilag értelmetlenül.
Magyarország kormánya folyamatosan hangsúlyozza a béke iránti elkötelezettségét, hogy a konfliktus eszkalációjának megállítása és a béke helyreállítása a legfontosabb cél.
Orbán Viktor szerint a háború folytatása csak további szenvedést okoz mindkét fél számára, és a béke érdekében sürgős és azonnali diplomáciai megoldásra van szükség, hogy megállíthassuk az ajtónkon kopogtató pusztító harmadik világháborút.
Magyarország számára fontos a kárpátaljai magyar közösség védelme és honfitársaink biztonságának a szavatolása.. A békés megoldás elősegítheti a kisebbségi jogok jobb érvényesülését és az etnikai feszültségek enyhülését Ukrajnában.
Magyarország pedig a békepárti álláspontja és a kárpátaljai magyar kisebbség védelme érdekében tiltotta meg a fegyverszállításokat, sőt országunk területén keresztül sem lehet szállítani semmilyen lőszert és fegyvert sem.
Országunk álláspontja a béke és tűzszünet iránti elkötelezettségen alapul, amelyet gazdasági, politikai és kisebbségi érdekek is motiválnak. Orbán Viktor kormányfő folyamatosan szorgalmazza a diplomáciai megoldásokat a konfliktus eszkalációjának megakadályozása érdekében.
Európa ma háborúba készül. A háborúpárti vonaton nincsen fék és megőrült a masiniszta. Nem kevesebbre vállalkozunk az EP-választáson, hogy ezt megállítsuk. A magyar kormány tudja, hogy kell ezt csinálni. A nemzetek önfeladása felé robogó szerelvényről időben lekapcsoltuk a magyarok kocsiját és a magyar gyermekeket is kimentettük a genderaktivisták kezéből - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Európa legnagyobb Békemenetén.
Azt sem fogjuk hagyni, hogy a gyerekeinket és az unokáinkat a ukrán frontra vagonírozzák.
No migration, no gender, no war!
– emelte ki Orbán Viktor.
Leszögezte, hogy a magyar az egyetlen békepárti kormány. Jelezte, hogy a Fidesz-KDNP-re leadott szavazat ma életet ment.
Csak akkor maradhatunk ki a háborúból, ha a magyar választók megerősítik a kormányt. Csak akkor maradhat ki Magyarország a háborúból, ha miénk lesz Európa legnagyobb választási győzelme
– húzta alá. Kiemelte, hogy ha a baloldal győz, csak idő kérdése és a háború utolér bennünket.
A miniszterelnök szerint a háborúpártiaknak senki sem fontos, sem a gyermekeink jövője, sem a házunk, sem a jövőnk. Nem lehet meggyőzni őket, ezért nekünk nem meggyőzni, hanem legyőzni kell őket.
Az első világháború előtt Európa volt a világ ura, a második világháború után már nem maradt ura önmagának sem, idegen hatalmak szállták meg nyugaton és keleten. Most másodhegedűsök vagyunk. Még egy háború után Európa ott sem lesz a világ ritmusát adó zenekarban, ha lesz egyáltalán zenekar. Mi magyarok semmit nem nyerhetünk, de mindent elveszíthetünk
– jelentette ki.