Holnap hajnalban csap össze Donald Trump és Joe Biden

Az Egyesült Államokban rendkívüli módon, a szokástól eltérően június 27-én amerikai keleti parti idő szerint este kilenckor tartják meg az első vitát a republikánus Donald Trump és az inkumbens Joe Biden között. A magyar idő szerint péntek hajnal háromkor zajló vitát hatalmas figyelem övezi, ugyanis az Egyesült Államokban hosszú hagyománya van az elnökaspiránsok közötti vitának. Különösen nagy súlya van a vitának, hiszen feszült geopolitikai és gazdasági helyzet uralkodik a világban, továbbá hatalmas a társadalmi feszültség az Egyesült Államokban. A Magyar Nemzetnek Magyarics Tamás szakértő beszélt a viták hagyományáról.

Magyarics Tamás, az ELTE professzor emeritusa, volt nagykövet, Amerika-szakértő a Magyar Nemzet megkeresésére elmondta, hogy az első elnöki televíziós vita 1960-ban volt John Fitzgerald Kennedy és Richard Nixon között. Mint ismertette a szakértő, ez a vita nagyon érdekes eredményt mutatott.

Érdekes módon, akik nézték a műsort, azok Kennedyt hozták ki győztesnek, akik viszont hallgatták a vitát, azok Nixont hozták ki győztesnek. Ez többek között annak köszönhető, hogy nagyon nagy jelentőségű lett a látvány maga, tehát az, hogy milyen pozícióban voltak a jelöltek, egy kicsit magabiztosabbnak tűnhettek képernyőn

 – világított rá Magyarics.

Donald Trump.
Fotó: Getty Images via AFP / Getty Images via AFP

A szakértő ismertette, hogy Kennedy a vita előtt néhány napot Floridában töltött és kipihenten, lebarnulva érkezett a vitára. Richard Nixon azonban a vita előtt beteg volt, és eléggé nyúzott volt az arca. Kennedy-n volt smink, Richard Nixonon nem. Magyarics szerint jól látható, megnőtt annak a jelentősége, hogy a külsőségek milyenek a tartalommal szemben, és ennek megfelelően a későbbiekben is nagyon sokat számított az, hogy az egyes elnökjelöltek milyen háttérrel jelentek meg, illetve fizikailag mennyire voltak úgymond fittek, vagy mennyire tűntek annak a választók előtt. 

Visszautalva erre az 1960-as ominózus első vitára, az igazság az, hogy Kennedy valójában nagyon súlyos beteg volt, és sok gyógyszerrel tartották jó kondícióban. Nixon viszont, eltekintve az influenzától egészséges volt. Az, hogy Biden mennyire tűnik fittnek, az nem biztos, hogy valóban ténylegesen fizikailag annyira fitt, mint amilyennek adott esetben látszani fog. Többek között az úgynevezett unió helyzetéről szóló beszédét nagyon jó kondícióban és lendületesen mondta el. Elképzelhető, hogy másfél-két órára valóban olyan állapotba tudják hozni, hogy abszolút dinamikusnak tűnhet. Ez sajnos nem a valóságot tükrözi

– vélekedett Magyarics.

A vita történelmi hagyományairól szólva a szakértő elmondta, hogy az első 150 évben a rádió megszületéséig az elnökjelöltek külön-külön kampányoltak. Az újságok voltak azok, amelyek elsősorban a kampánytémákat, illetve a politikusok kampányait közvetítették. A rádió megjelenésével a rádió vált egy nagyon hatékony eszközzé. Ennek a legjobb kihasználója Franklin Delano Roosevelt volt, aki nagyon hatásosan tudott beszélni. 

"Visszatérve a Kennedy-féle dologra, az emberek közül nagyon kevesen tudták, hogy Roosevelt gyakorlatilag paralízises, és deréktől lefele megbénult egy betegség következtében. Nyilvánvalóan a rádióban ez nem tűnt föl. Roosevelt autóban ülve kampányolt, vagy pedig olyan helyeken, ahol speciális fékkel vagy támasztóval megtámasztották a hátát. Ekkor megint csak nem egymásra közvetve vitáztak a jelöltek, és a televíziónak az elterjedése az 50-es években tette lehetővé azt, hogy először közvetlenül tudjanak vitázni, de korábban a rádióban nem volt olyan eset, amikor közvetlenül vitáztak volna a jelöltek, tehát a 60-as elnökválasztási vita volt az első, amikor a két jelölt egy légtérben egyszerre volt jelen és vitázott egymással politikai kérdésekről – ismertette Magyarics.

Így befolyásolja az elnöki vita a közvéleményt

"Az általános vélekedés az, hogy minél közelebb van egy vita az elnökválasztáshoz, annál nagyobb mértékben befolyásolja. Úgymond az utolsó benyomások az emberekben élesebbek. Általában különben a vitákat, a hivatalos kampány megindulása után, tehát szeptemberben szokták megrendezni, de most eléggé szokatlan módon előre hozták az első vitát június végére" – ismertette a professzor. 

A második vitára állítólag szeptemberben kerül sor, de általában szeptember végén, októberben szoktak vitákat rendezni. Kettőt vagy hármat, attól függ, hogy miben egyeznek meg a felek. A vitáknak a helyszínétől kezdve a kérdésekig nagyon fontos és alapos előkészítés zajlik meg mindkét párt részéről. Most úgy tűnik, hogy elsősorban a gazdaság lesz a vita célkeresztjében

– tette hozzá.

Joe Biden.
Fotó: Drew ANGERER / AFP

A szakértő elmondta, az eddigi felmérések szerint a viták nem nagyon változtatták meg az addigi trendeket. Egy-két esetre azonban volt példa, úgy, mint 1976-ban Jimmy Carter és Gerald Ford között: Ford megjegyezte, hogy a Szovjetunió már nem dominálja Közép-Kelet Európát. Nyilvánvalóan a demokraták kihasználták azt, hogy a republikánus jelölt véleménye nem teljesen egyezik a valósággal.

Voltak olyan viták, ami elképzelhetően befolyásolta a végeredményt, de erről pontos adatok nincsenek. Az egyik ilyen, amikor az idősebb Bush vitázott Clintonnal 1992-ben, akkor egy adott ponton az órájára nézett, amit csak úgy értelmeztek, hogy unja az egész vitát, és már csak a végét várja. 2000-ben, amikor az ifjabb Bush vitázott Al Gore-val. Gore általában felkészültebbnek tűnt, viszont látványosan sóhajtozott, miközben George Bush válaszolt kérdésekre. Ezt arroganciának vélték sokan

 – vélekedett.

A szakértő szerint az embereknek a többsége nem fogja végignézni a vitát, hanem közösségi médiából, innen-onnan szerez később információkat a vitáról, és a tévedések, baklövések lesznek azok, amelyek inkább el fognak terjedni a közösségi médiában és nem pedig infláció okainak az elemzése, amit sokan nem is nagyon értenek, vagy nem foglalkoznak ezzel - írja a Magyar Nemzet.

Az egyik leghíresebb ilyen pillanat akkor volt, amikor Ronald Reagan Walter Mondale-el vitázott 1984-ben, és a demokraták korábban sokat emlegették Reagan életkorát. Reagan az egész ügyet azzal lőtte le, hogy amikor bejelentette, nem akarja politikai fegyverként felhasználni az ellenfele fiatalságát és tapasztalatlanságát. Erre a demokrata Mondale is elnevette magát és az ügy le volt zárva.  Erre nagyon sokan emlékeznek, hogy a későbbi republikánus elnök milyen frappánsan intézte el ezt a számára potenciálisan a kényelmetlen kérdést

– vélekedett Magyarics Tamás.

A viták közmegítélése

"Hozzá kell tenni azt, hogy nagyon sokan úgy vélik, hogy nem teljesen egyenlő pályán fognak játszani a felek, ugyanis a vitát a CNN rendezi, és nem csak a CNN maga, amelyik közismerten egy demokratákhoz húzó tévécsatorna, hanem azon belül is a két műsorvezető és moderátor abszolút közismerten Trump-ellenes. Rengeteg olyan megnyilvánulásuk volt az utóbbi időben, hogy egyértelműen Trumpot szeretnék az amerikai politikai életen kívül tudni"– mondta.

Sokan úgy gondolják, hogy körülbelül 10 százalék lesz a fair play a vita során, a többi az  Joe Bidennek fog kedvezni. Tehát ilyen szempontból is nézni fogják adott esetben az emberek, hogy a két műsorvezető mennyire lesz elfogult Biden javára. 

– tette hozzá Magyarics.

Ezért más a mostani vita

A szakértő ismertetése szerint e két jelölt közötti vita gyakorlatilag elnökök között zajlik. Emiatt pedig kicsit más a pozíció.

Nagyon megoszlanak a vélemények, hogy ez a vita kinek használ. Sokan úgy gondolják, hogy Bidennek használ elsősorban, mert ő a csatatér államok közül egy vagy kettő kivétel hátrányban van. Ilyenkor azt szokták mondani, hogy annak van kevesebb vesztenivalója, aki hátrányban van, és nyerhet azzal, hogy adott esetben jól szerepel, és feltehetően a Biden-csapat abba az irányba szeretné tolni ezt az egész vitát, hogy Trumpot felidegesítsék, személyeskedésre bírják. Tehát, hogy a nagyközönség előtt úgy tűnjön, hogy nem igazán elnöki a magatartása, illetve az egész személyisége

– mondta az Amerika-szakértő.

– Trumpnak fókuszáltnak kell lenni, és az ügyekre kellene fókuszálnia, hogy úgymond elnökinek tűnjön, tehát a gazdaságra, az inflációra, a bevándorlás kérdésére, a biztonság kérdésére, a közbiztonságra, vagy akár a woke kérdésre, külpolitikai gyengeségekre, és ez eléggé sok támadási felület különben a Biden-adminisztrációnál – tette hozzá. 

Hogyha ezekre a kérdésekre tud koncentrálni, szemben mondjuk azzal, hogy Biden, mondjuk az abortuszt fogja feltétlenül felhozni kampánytémának, ami a demokratáknak bevált 2022-ben

– tette hozzá.

"Elképzelhető, hogy Biden megint megpróbálja eladni azt a gondolatot, hogy ő a demokrácia letéteményese az Egyesült Államokban, és nemcsak ott, hanem az egész világon. A másik oldalon viszont Trump megpróbálhat stratégiailag arra fókuszálni, hogy Biden annak ellenére, hogy azt ígérte, egyesíteni fogja az Egyesült Államokat. Ez nem sikerül, ugyanúgy rendkívül megosztott társadalom, mint 2020-ban volt. Tehát, hogy a Biden-i, úgymond nagy stratégia ebben sem valósult meg, nem is szólva a gazdaság és egyéb kérdésekről, amelyekről korábban szó volt" – zárta szavait Magyarics Tamás, az ELTE professzor emeritusa, volt nagykövet, Amerika-szakértő.