Világháborús fenyegetést küldött Kínának a NATO

Jens Stoltenberg szerint Kína következményekkel nézhet szembe, ha továbbra is támogatja Oroszország ukrajnai háborúját, miközben kétértelmű viselkedéssel megpróbálja fenntartani a kapcsolatokat az európai szövetségesekkel.

A NATO-főtitkár a washingtoni látogatásán a a BBC Newsnak közölte: 

Ez hosszú távon nem működhet.

Jens Stoltenberg az interjúban kitért még a nukleáris fegyverekre és a védelmi kiadásokra is. Arra a kérdésre, hogy a NATO-tagországok mit tehetnének Kína Oroszországnak nyújtott támogatásával kapcsolatban, Stoltenberg úgy fogalmazott, hogy már „folyamatban van egy megbeszélés” a lehetséges szankciókról.

Szerinte Kína „sok olyan technológiát oszt meg, amely kulcsfontosságú Oroszország számára rakéták és fegyverek gyártásához, amelyeket Ukrajna ellen használ”. Hozzátette, hogy 

hamarosan fontolóra kell venni valamilyen gazdasági válaszlépést, ha Kína nem változtat ebbéli magatartásán."

A Magyar Nemzet emlékeztet, Pekinget már most is szankciókkal sújtják Moszkva és közvetetten az ukrajnai háború támogatása miatt. A múlt hónapban az Egyesült Államok olyan korlátozásokat jelentett be, amelyek mintegy húsz, Kínában és Hongkongban működő céget érintenének.

Kína megvédte a Moszkvával folytatott üzleteit, mondván, hogy nem ad el halálos fegyvereket, és „a kettős felhasználású termékek exportját a törvényeknek és előírásoknak megfelelően kezeli”.

Mint ahogyan azt megírtuk, május 16-án Hszi Csin-ping kínai elnök invitálására Pekingbe látogatott Vlagyimir Putyin orosz elnök, aki kétnapos találkozót tartott a világ második számú vezetőjével. A Reuters összeszedte, mik voltak a látogatás első napjának főbb pontjai, eredményei – és ebből is úgy tűnik, többről van szó, mint puszta formalitásról. A két vezető a partnerség „új éráját” hirdette meg a rivális Egyesült Államok ellen, amely állításuk szerint egy agresszív hidegháborús hegemóniát tartott fenn, káoszt hozva a világra. 

Az aláírt 7 ezer oldalas dokumentumban akadt más is.

Például deklarálták, hogy ugyanazt gondolják Tajvan, Ukrajna és Észak-Korea kapcsán – előbbi Kína „része”, ahogy Pekingben szeretnék látni. Ukrajna kapcsán Kína igyekezett mindeddig semlegesnek tűnni, de most úgy látszik, ez borult. Észak-Korea pedig elsősorban Kína proxyállama, bár némi orosz befolyás is érvényesül, szóval ez önmagában nem akkora dolog.