Ismét kitörhet egy szunnyadó székelyföldi vulkán

A szén-dioxid kiáramlását vizsgálták a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja, a Csomád területén az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársai. Méréseik szerint évente minimum 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, ez hasonló a hosszan szunnyadó vulkánok kibocsátásához.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport munkatársainak legújabb tanulmánya megjelent a Journal of Volcanology and Geothermal Research című folyóiratban

 - olvasható az Eötvös Lóránd Tudományegyetem honlapján. A kutatók a szén-dioxid kiáramlását vizsgálták a Kárpát-medence legfiatalabb vulkánja, a Csomád területén. Méréseik szerint 

évente minimum 8700 tonna szén-dioxid jön a talajon keresztül a felszínre, ez hasonló a hosszan szunnyadó vulkánok kibocsátásához. 

Mint írták, Csomádnál és környezetében rengeteg helyen megtalálhatók a vulkáni területekre jellemző mofetták, azaz olyan helyszínek, ahol erős a szén-dioxid-kiáramlás. A legismertebb ilyen hely az Apor lányok feredője, a Büdös-barlang és a Buffogó-láp. Megjegyzik, hogy 

a színtelen és szagtalan szén-dioxid veszélyes, sőt bizonyos körülmények között halálos balesetet okozhat.

Sűrűsége miatt felhalmozódhat a felszíni mélyedésekben vagy barlangokban, és kiszorítva belőlük a levegőt, olyan koncentrációt ér el, ami gyors halálhoz vezet. Erre utalnak a térségben az olyan elnevezések, mint Gyilkos-barlang vagy Madártemető.

A Csomád vulkán 32 ezer éve tört ki utoljára, azonban számos megfigyelés utal arra, hogy nem tekinthető inaktív tűzhányónak.

Az MTA-ELTE Vulkanológiai Kutatócsoport korábbi kutatási eredményei szerint alatta, a földkéregben van még olvadéktartalmú magma. Ez azt jelenti, hogy a jövőben a vulkán ismét működésbe léphet. Voltak már hosszú, több tízezer éves nyugalmi időszakok a tűzhányó életében. Ezért is fontos minél jobban megérteni a hosszan szunnyadó vulkán természetét, működési mechanizmusát.

A kutatócsoport két, vulkáni gázokra specializált munkatársa, Kis Boglárka-Mercédesz és Artur Ionescu a népszerű turistacélpontnál, az Apor lányok feredőjénél és Lázárfalva mellett mérte a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét.

Méréseik alapján térképen is ábrázolható volt a kiáramlás mennyiségi eloszlása.

További 22 helyen mérték a gázkiáramlást, amiből meg lehetett becsülni a mélyből feljövő és felszínre jutó szén-dioxid éves mennyiségét. A szén-dioxid-gázok izotóp-összetétele arra utal, hogy részben magmás eredetűek, és feltételezhető, hogy a földkéreg alsó részén lévő magmás testből származnak.

A kutatásokat folytatják, céljuk, hogy a szén-dioxid-gázok kémiai összetétele alapján pontosítsák a mélybeli magmával való kapcsolatot, továbbá információt szerezzenek a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról és a földrengésekkel való esetleges kapcsolatáról.

Kitört a Fülöp-szigeteki Kanlaon vulkán hétfőn. A tűzhányó erős földrengést okozott 5 kilométeres hamufelhőt hagyva maga után. Evakuálták a környéken élőket, a hatóságok további kitörésekre figyelmeztetnek. Ugyanezen a napon a világ egyik legaktívabb vulkánja is működésbe lépett - videó. Egy olyan területen, amelyen a tűzhányó utoljára fél évszázaddal ezelőtt tört ki. Tavaly is kitört a Kilauea, lenyűgöző képek készültek róla. Akárcsak a néhány napja kitört izlandi tűzhányóról is, mutatjuk!