Javában dúl a vámvita – heti összefoglaló

A német autógyártók, Kína, de még a francia konyagyártók érdekeit is sértik a kínai elektromos járművekre kivetendő védővámok, mégis számolni kell velük, ráadásul az egyes gyártókra eltérő díjtételek vonatkoznak. Legalább ugyanilyen fontos, hogy a magyar kormány nem blokkolja a NATO ukrajnai műveletét, cserében viszont a katonai szövetség tudomásul veszi, hogy Magyarország semmilyen formában nem vesz részt az ukrán háborúban.

Az EU a jövő hónaptól 38,1 százalékos további tarifákat vet ki a Kínából származó elektromos járművekre, ami fokozza a globális kereskedelmi háborút – közölte a Bloomberg.  A BYD 17,4 százalék, a Geely 20 százalék, a SAIC pedig 38,1 százalék fizetésére kötelezett. 

Az adókulcs hozzáadódik a járművekre érvényes tízszázalékos importvámhoz július 4-től. 

Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a tervezettel kapcsolatosan kijelentette, hogy a kormány nem ért egyet a büntetővámokkal, hiszen a protekcionizmus nem megoldás. Ehelyett együttműködésre és szabad piaci versenyre van szükség. Ahelyett, hogy büntetővámokon keresztül korlátozzuk a gyártók közötti versenyt, támogatni és segíteni kell, hogy az európai elektromos járműipar versenyképessége globális szinten megerősödjön. Erős verseny nélkül nincs erős Európai Unió sem. A kivetni tervezett büntetővámok nem egységesek, hanem gyártónként eltérő mértékűek. 

Az EU a jövő hónaptól 38,1 százalékos további tarifákat vet ki a Kínából származó elektromos járművekre. Fotó: BYD

A miniszter szerint ez azt jelenti, hogy az Európai Bizottság egy kettős diszkriminációs rendszert alakítana ki, ugyanis a büntetővámok nemcsak Kínával, hanem az egyes gyártókkal szemben is diszkriminatívak. Az ilyen differenciált és további nagyfokú diszkriminációt okozó büntetővámrendszer szinte példa nélküli a történelemben. 

Aggódnak a francia konyakgyártók is az EU kínai elektromosautó-vámja miatt, az ok pedig igen egyszerű. Ezek a döntések erős hatással lehetnek a francia konyakgyártók importjára, amivel jelentős bevételre tesznek szert az ázsiai piacon. Kína már januárban dömpingellenes vizsgálatot indított az Európai Unióból importált brandyvel kapcsolatban. A Reuters szerint szinte az összes Kínába exportált európai brandy Franciaországban készül – a Pernod Ricard és a Remy Cointreau is tetemes bevételre tesz szert az ázsiai piacon. Azaz lényegében egy kereskedelmi adok-kapokról van szó, amellyen szemben újabb érintett kör fejezte ki nemtetszését. 

Német autógyártók is bírálták a kínai e-járművekre vonatkozó uniós vámtervét  

Több német autógyártó bírálta az Európai Bizottságnak azt a szerdán közölt tervét, hogy ideiglenes kiegyenlítő vámokat vezetnének be a kínai elektromos járművekre. A tervet rossz iránynak és az európai vállalatokra nézve ártalmasnak nevezte Oliver Zipse, a BMW német autógyártó vezérigazgatója.  

Szerinte elindíthat egy spirált: egyik vám követi a másikat, és a felek végül teljesen elszigetelődnek, ahelyett, hogy együttműködnének. Németországnak – exportőr országként – nincs szüksége olyan intézkedésekre, amelyek még inkább korlátozzák a kereskedelmet. Éppen azon kellene dolgoznunk, hogy leépítsük a kereskedelmi korlátokat a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) szellemiségével összhangban. 

Ukrán háború: sorsfordító pillanat – a NATO-főtitkár és Orbán Viktor megállapodott egymással 

Szerdán Budapestre érkezett Jens Stoltenberg, akit Orbán Viktor és a kormány több tagja fogadott a Karmelita kolostorban. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter – aki jelen volt az egyeztetésen – arról írt, hogy a NATO most egy ukrajnai koordinációjú misszió megindítására készül. Magyarország ezt veszélyesnek és feleslegesnek tartja, mivel azonban 31 NATO-tagállam ezt másként gondolja, "ezt megakadályozni nem tudja”. De garanciát kér, hogy magyar katonáknak ne kelljen ebben részt venniük. 

Képünk illusztráció Fotó: Genya SAVILOV - AFP

Be kell látni, hogy Magyarországnak nincs elég ereje, hogy a véleményeket megváltoztassa. Ezért világossá tettük, hogy nem kívánunk blokkolni olyan döntéseket, amelyek bár eltérnek a mi helyzetértékelésünktől, de a többiek szorgalmaznak

 – közölte Orbán Viktor. Ugyanakkor azt kérte – és ezt megerősítette a főtitkár –, hogy csak önkéntes lépésekről lehet szó NATO-területen kívül. A felek tárgyalásán döntés született arról, hogy a magyar kormány nem blokkolja a NATO ukrajnai műveletét, cserében viszont a katonai szövetség tudomásul veszi, hogy Magyarország semmilyen formában nem vesz részt az ukrán háborúban. 

India lehet az új Kína? 

A világgazdaság idén 2,6 százalékkal, míg jövőre 2,7 százalékkal bővülhet – derül ki a Világbank legfrissebb jelentéséből. Az átlagot meghaladó bővülés várható Indiában: a világ legnépesebb országa az előrejelzések szerint 2024-ben 6,6 százalékkal gyorsulhat, míg 2025-ben 6,7 százalékos növekedés várható. India – Vietnám, Thaiföld és Malajzia mellett – az amerikai–kínai kereskedelmi háború egyik haszonélvezője: a növekvő geopolitikai feszültségek miatt a nyugati cégek egyre több termékük gyártását helyezik át részben Indiába, amit a Modi-kormány adókedvezményekkel támogat. Ennek eredményeként az ország egyre több elektronikai terméket exportál. 

Újdelhi még az orosz–ukrán háborúból is profitál: India nem ítélte el Moszkvát a háború miatt, hanem a békére és párbeszédre szólított fel, valamint Kína mellett nagy mennyiségben importálja az olcsó orosz energiahordozókat. A nyugati vállalatok indiai nyomulásának vannak kockázatai, például magasak az importvámok, valamint az ország a szabályok és előírások gyors változásairól ismert.  Ráadásul India az egyetlen olyan ország, amelynek lakossága elég nagy ahhoz, hogy ellensúlyozza a fejlett gazdaságokban és Kínában nyugdíjba vonuló gyári munkások számát. A feldolgozóipari dolgozók többségét a következő évtizedekben Indiában kell majd keresnünk.  

Vámvita: Kína bekeményít, válaszlépésekkel fenyeget 

Robert Habeck német gazdasági miniszter a jövő héten Kínába utazik, hogy próbálja eloltani, vagy legalábbis lokalizálni a kínai elektromos autókra kivetett, 38,1 százalékban maximált büntetővámokkal keltett tüzet. A németek az Európai Bizottság által a héten bejelentett vámintézkedés céljával – az állami támogatásban részesülő kínai villanyautók versenyelőnyének lenullázásával – egyetértenek, annak felvázolt módszerével viszont nem.  

Robert Habeck német gazdasági miniszter. Fotó: Bernd von Jutrczenka/dpa - AFP

Habeck már áprilisban jelezte, hogy a Kínával szembeni vámokról szóló döntés nem lehet automatikus, hanem azt végső soron a politikusoknak kell meghozniuk. Ezt a célt szolgálják Habeck kínai miniszterekkel folytatandó tárgyalásai is. A kínai vezetés egyértelmű protekcionista magatartásként értékelte a kínai elektromos járművekre kivetett uniós vámokat, és azokat a szükséges mértékben megtorolja – ezt a kereskedelmi minisztérium tette világossá szóvivője útján.

Hozzátették, hogy a törvénytelen eljárást a WTO elé viszik. 

Válaszlépésként rögtön adódik a nagy lökettérfogatú benzines és dízeljárművek 25 százalékos büntetővámjának bevezetése, amit környezetvédelmi okokkal is magyarázhatnak, ha szükséges.