Békemisszió: megérkezett Moszkvába Orbán Viktor

Orbán Viktor miniszterelnök békemissziója keretében Moszkvában, 2024. július 5-én

Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher

Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.

A kormányfő Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével találkozik - olvasható a közleményben.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, a magyar miniszterelnök békemissziója keretében elsőként Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozott Kijevben, ahol határidőhöz kötött tűzszünet megfontolását kérte az ukrán elnöktől.

Orbán Viktor péntek reggel a Kossuth Rádiónak adott interjúban arról beszélt, hogy a béke magától nem jön el, béke akkor lesz, ha valaki megcsinálja. Orbán Viktor hangsúlyozta, Magyarországnak soros elnökként nincs arra mandátuma, hogy az Európai Unió nevében tárgyaljon, "eszembe se jut". A kormányfő azt mondta: 

fel tudja viszont tárni a helyzetet, hogy melyik fél meddig tud elmenni, és ha ezt feltárta, akkor utána a 27 európai uniós tagállam vezetője döntést hozhat, azt követően pedig az arra feljogosítottak fognak majd tárgyalni. De ez még nagyon messze van, a békéhez vezető útnak csak az első lépéseit tudjuk megtenni 

- fogalmazott.

Európának többet kellene tennie a békéért

Orbán Viktor elmondta: Európának a béke és az emberiesség, az emberséges gondolkodás, emberséges külpolitika iránytűjét kellene a kezében tartania, és valószínűleg többet is tudna tenni azért, hogy a béke felé mozduljanak el. A miniszterelnök kifejtette: mindenfajta felmérést lehet olvasni, miután Európa úgy döntött, hogy "bevonódik" Ukrajna oldalán a háborúba. A háborúról való beszéd és felmérés is a háború részei, tehát manipuláltak, vagy legalábbis nehezen tud hinni nekik - mutatott rá.

Felidézte berlini, római és párizsi látogatását, amelyek a magyar uniós elnökség előkészítését célozták, majd a kijevi útját, amelyeken nemcsak politikusokkal, döntéshozókkal beszélt, hanem átlagemberekkel is. 

Kifejtette, hogy két dolgot lát: egyrészt van egy morális nyomás, az emberek úgy érzik, Európa a békéről szólt eddig. Ezért Európának, ha a szomszédságában kitör egy háború, aminek meg sem kellett volna történnie, akkor többet kellene tennie, hogy a háborús feszültség enyhüljön. A másik, amit tapasztalt, hogy az emberek aggódnak a háború európai gazdaságra gyakorolt hatása miatt - közölte a kormányfő.