Orbán Viktor: Magyarország terve Európa versenyképességének visszaszerzése

Orbán Viktor miniszterelnök a soros uniós magyar elnökség kapcsán írt a Financial Timesba egy cikket, amelynek fókuszában a magyar elnökség prioritásai, kiemelten a versenyképesség visszaállítása áll.

Magyarország másodszor tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, tizenhárom évvel az első ciklus után. Miniszterelnökségem alatt – mely pozíciót a két elnökség között betöltöttem – különleges helyzetből kísérhettem figyelemmel Európa versenyképességének erózióját.

Szerencsés vagyok, hogy ismerhettem az 1990-es évek európai integrációjának vezető személyiségeit. Közéjük tartozott Helmuth Kohl, aki gyakran emlegette, hogy Európa politikai túlélése a gazdasági versenyképesség fenntartásán áll vagy bukik. Egy alkalommal kijelentette: „Mindannyiunknak szüksége van Európára, hogy versenyképesek maradhassunk a világpiacokon.” Szavai még sohasem voltak annyira relevánsak, mint ma.

Az EU versenyképességének romlása az elmúlt évtizedekben növekvő tendenciát mutat. Ez a hanyatlás elsősorban az elhibázott brüsszeli döntéseknek köszönhető, amelyek ellentmondanak a világgazdaság realitásainak.

Ennek ékes példája a zöld átmenet, amellyel az EU úgy erőlteti saját, ideológiai indíttatású céljait, hogy arról nem egyeztet megfelelő mértékben az iparági szereplőkkel. Azzal, hogy az energiaárak háromszor-ötször magasabbak, mint az Egyesült Államokban, az európai cégek elveszítik versenyképességi előnyüket, és kénytelenek rezsiszámlákra költeni a forrásaikat ahelyett, hogy az innovációba fektetnének.

Kétségtelen tény, hogy Európának vezető szerepet kell vállalnia a zöldiparban, különös hangsúlyt fektetve az elektromos járművek fejlesztésére és gyártására. Az iparági szereplőket hátráltató és a polgárokat terhelő szabályozások azonban már nem fenntarthatók. A gazdák szintén jelentős kihívásokkal kénytelenek megbirkózni: termelési költségeik jelentősen megemelkedtek, és egyre összetettebb környezetvédelmi kötelezettségeknek kell eleget tenniük.

A vállalkozásokat is egyre súlyosabb adóterhek érik. Az OECD globális társasági minimumadójának januári bevezetése, amelyet az Európai Unió legnagyobb adóreformjának szántak, katasztrofális kudarcnak bizonyult. Annak ellenére, hogy világszerte 140 ország, köztük az EU valamennyi tagállama csatlakozott az egyezményhez, olyan kulcsszereplők, mint az Egyesült Államok, Kína és India a mai napig nem fogadták el azt.

Európa egyre kevésbé vonzó befektetési célpont, aminek következtében az európai vállalatok még azt is fontolóra vették, hogy más piacokra költözzenek. Miközben a fő európai gazdaságok alig érik el az 1 százalékos növekedést, az Egyesült Államok gazdasága közel 3 százalékkal, Kínáé közel 5 százalékkal, Indiáé pedig közel 7 százalékkal nő. Idővel még nagyobb leszakadással kell számolnunk. Azonnali korrekcióra van tehát szükség.

Magyarországi tapasztalataink azt mutatják, hogy a gazdasági sikerhez versenyre és vállalkozásbarát környezetre van szükség. Egykulcsos személyi jövedelemadót vezettünk be, eltöröltük a közeli hozzátartozók örökösödési adóját és az EU országai között nálunk az egyik legalacsonyabb a társasági adó mértéke. Emellett diverzifikáltuk a kereskedelmi és befektetési kapcsolatainkat, és a technológiai és innovációs kulcságazatokban az ázsiai és csendes-óceáni térség ipari partnereivel való együttműködésre összpontosítunk. Ennek következtében a tavalyi év rekordmagas közvetlen külföldi tőkebeáramlást (FDI) eredményezett Magyarországon.

Célunk, hogy meggyőzzük európai partnereinket, hogy az egészséges verseny a legjobb technológiák alkalmazásával karöltve nagyobb növekedéshez vezet. Ehhez elsősorban egy új, zöldipari stratégiát javaslunk a főbb ipari szereplőkkel együttműködve. Tudjuk, hogy az európai gazdaság főszereplői nem kívánnak kereskedelmi háborúval védekezni a verseny ellen. Márpedig, ha ők nem akarják, akkor nekünk sincs rá szükségünk. Célunk egy vállalkozásbarát környezet kialakítása, amely biztosítja, hogy a vállalatok megfizethető és biztonságos energiához jussanak, és minimális adminisztratív terhekkel vehessenek részt a versenyben.

Célunk, hogy új versenyképességi alkut kössünk, újraindítsuk az európai gazdasági expanziót, miközben gazdasági nyitottságot és nemzetközi együttműködést hirdetünk. Gátat akarunk szabni az illegális migrációnak, amihez szorosan együttműködünk a származási- és tranzitországokkal, hangsúlyozva a külső határok védelmét és az erre a célra fordítandó EU-finanszírozás szükségességét. Továbbá a kohéziós politika jövőjét is igyekszünk úgy alakítani, hogy minél nagyobb konvergenciát érjünk el a régiók között. Végezetül pedig törekszünk a gazdákra összpontosító uniós agrárpolitika alapjainak megteremtésére.

Nem titok, hogy Magyarország versenyképességi stratégiája sokat merít a német-francia növekedési és versenyképességi programból. Ezért nem meglepő, hogy Berlin és Párizs Rómával egyetemben támogatja a magyar elnökség kezdeményezéseit. Szilárd meggyőződésünk, hogy egy versenyképes Európa valamennyi tagállamnak érdekében áll. Magyarország kivételesen aktív EU-elnökségre készül. Itt az ideje, hogy félretegyük az ideológiai vitákat és berúgjuk Európa motorját. Tegyük újra versenyképessé Európát.

A cikk ITT olvasható el!

KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK