Oroszország megtámadta Nyugat-Ukrajnát, a szövetségesek légvédelmet biztosítanak Kijevnek
2024. július 12. 06:52
Olvasási idő: 1 perc
Élő közvetítésünk az orosz-ukrán háború 870. napjáról.
Magyarország területére 2024. július 11-én 0 óra és 24 óra között az ukrán-magyar határszakaszon 6724 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 6317 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 65 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
A régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov Telegram-csatornáján jelentette be:
„Tegnap 30 civil sérült meg, 1 ember megsérült a játszótéren Sebekinben az ukrán fegyveres erők támadása után.”A kormányzó szerint két gyermek állapota súlyos. Egy gyermeket Moszkvába küldenek kezelésre.
Az ENSZ Közgyűlése július 11-én határozatot fogadott el, amelyben azt követeli, hogy Oroszország vonuljon ki a Zaporizzsja-i atomerőműből, és adja vissza Ukrajnának a nukleáris létesítmény teljes irányítását.
Az ausztrál védelmi minisztérium július 11-én 250 millió ausztrál dollár katonai segítséget jelentett be Ukrajnának, ami az ország legnagyobb segélycsomagja volt, amit a háború kezdete óta az ország nyújtott Kijev számára.
Hollandia 20 millió eurót különít el FPV drónok vásárlására Ukrajnának a drónkoalíción belül – jelentette be a holland védelmi minisztérium július 10-én.
Oroszország úgy döntött, honorálja azokat az indiai családokat, akiknek férfi tagjai az orosz seregben teljesítettek szolgálatot és elestek az ukrán harctéren – jelentette július 11-én a BBC indiai szolgálata két olyan családra hivatkozva, akiknek rokonait Ukrajnában öltek meg.
Franciaország, Németország, Olaszország és Lengyelország július 11-én bejelentette, hogy megállapodtak 500 kilométert meghaladó, nagy hatótávolságú, földről indítható cirkálórakéták kifejlesztésében – írja a Reuters.
Norvégia csaknem 93 millió dollárt különít el Ukrajna légvédelmének megerősítésére – mondta Jonas Gahr Stoere norvég miniszterelnök a NATO washingtoni csúcstalálkozóján.
Lengyelország az első önkéntesekből összeállt ukrán légiót készíti elő, amelybe már több ezer ember regisztrált - mondta Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter.
Joe Biden amerikai elnök július 11-én új biztonsági támogatási csomagot jelentett be a Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tartott közös sajtótájékoztatón Washingtonban - írja a Kyiv Independent.
Az Ukrán Fegyveres Erők katonáinak egy csoportját Kremencsuk irányába küldték, hogy dróncsapásokat hajtsanak végre civilek és az infrastruktúra ellen – számolt be Andrej Marocsko, a Luhanszki Népköztársaság Népi Milíciájának nyugalmazott alezredese.
Hozzátette, hogy a csoport megjelenésének célja az orosz frontterületen élő lakosság megfélemlítése.
Dróntámadás érte Sebekino városát – jelentette Vjacseszlav Gladkov régió kormányzója.
A kormányzó pontosította, hogy a drónról leejtett robbanóanyag megsebesített öt gyereket egy lakóház udvarán.
Az Ukrán Fegyveres Erők drónjai megtámadták a Tula régióban található Uzlovaya különleges gazdasági övezetet (SEZ) – közölte a Mash Telegram csatorna.
Tájékoztatásuk szerint a légvédelmi rendszerek működésbe léptek, de az egyik lezuhant drón becsapódott az üzem falába.
Ukrajnát egyik napról a másikra ismét rakéták és drónok zápora támadta meg. Az ukrán légierő közölte, hogy lelőtt öt cirkálórakétát és 19 drónból 11-et.
Moszkva fő célpontja Sztarokosztyantinyiv városa volt, amely fontos ukrán légitámaszpont és gyakori célpontja Moszkva csapásainak.
A légierő közölte, hogy nem tudták felderíteni a támadás során indított maradék nyolc drón helyét.
Valószínű, hogy az ellenség támadórepülőgépeket használ az ukrán légvédelem leterhelésére. Áldozatokról vagy károkról nem érkezett információ.
Roman Mrocsko, a déli Herszon katonai közigazgatásának vezetője a Telegramon arról tájékoztatott, hogy az orosz erők pénteken mintegy félórán át ágyúzták a megyeszékhelyű város egyik lakott kerületét, aminek következtében
lakóházak, adminisztratív épületek és autók rongálódtak meg, egy bolt pedig teljesen romba dőlt.
Személyi sérülésről nem érkezett hír.
A kelet-ukrajnai Harkov megyei ügyészség arról tájékoztatott, hogy Csuhujiv közelében hat ember rálépett egy, az orosz erők által hátrahagyott botlódrótos aknára, amely felrobbant, és hárman közülük megsérültek.
A civilek a lakóhelyüknél zajló orosz támadások elől menekültek.
Az ATES ukrán partizánmozgalom Telegram-csatornáján arról számolt be, hogy hírszerzőjük négy nagy partraszálló hajót fedezett fel, amelyek az oroszországi Novorosszijszknál helyeznek el tengeri aknákat a kikötő bejáratánál.
A közlés szerint az oroszok attól tartanak, hogy az ukrán tengeri drónok ott is elérik az orosz Fekete-tengeri Flotta hajóit.
A Herszon megyei kormányzói hivatal közlése szerint Beriszlavban orosz dróncsapásban súlyosan megsérült egy 94 éves helybeli nő, akit életveszélyes állapotban szállítottak kórházba.
Az ukrán vezérkar reggeli helyzetjelentésében azt írta, hogy az orosz erők folytatják a támadó hadműveleteket, a teljes frontvonal mentén próbálják áttörni az ukrán csapatok védelmét, az elmúlt 24 órában 120 katonai összecsapás volt.
Továbbra is a Donyeck megyei Pokrovszk térségében dúlnak a leghevesebb harcok.
Románia is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával, amelyet a jubileumi NATO-csúcs helyszínén, Washingtonban írt alá csütörtökön Klaus Iohannis román és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A megállapodás tételesen említi az F-16-os harci gépeken repülő ukrán pilóták romániai kiképzését, a Fekete-tenger aknamentesítésére irányuló nemzetközi összefogást,
az ukrán élelmiszerexport számára román folyami és tengeri kikötőkön keresztül biztosított alternatív kereskedelmi útvonalat, a hadiipari együttműködést és a dróntámadásokkal és hibrid hadviseléssel kapcsolatban szerzett tapasztalatok megosztását.
A két ország közösen lép fel a határon átnyúló szervezett bűnözés visszaszorítása érdekében,
és a felek kiemelt jelentőségűnek minősítik azt is, hogy - az európai és euroatlanti integrációhoz szükséges reformok részeként - Ukrajna kitartó erőfeszítéseket tegyen az alapvető emberi szabadságjogok tiszteletben tartása érdekében, lehetővé téve a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak teljes körű, tartós gyakorlását.
Az ukrán elnök megértését fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy Ukrajna addig nem lesz tagja a NATO-nak, amíg területén háború zajlik. Volodimir Zelenszkij erről csütörtök este Washingtonban Jens Stoltenberg, NATO-főtitkárral közös sajtótájékoztatóján beszélt a NATO-Ukrajna Tanács ülése előtt.
Az ukrán államfő azt ígérte: Kijev mindent megtesz a jövőben is annak érdekében, hogy amikor annak eljön a napja és meghívást kap a NATO-tól, a taggá válás megtörténhessen.
Egyben erős megszövegezésnek nevezte a NATO-csúcstalálkozó szerdán elfogadott nyilatkozatában szereplő szavakat az ukrán taggá válási folyamat "visszafordíthatatlanságáról".
A NATO főtitkára szerint az az amerikai döntés, miszerint amerikai rakétákat telepítenek Németországba erősíti szövetség védelmi jellegét, valamint fokozza a NATO elrettentő erejét, ami a szervezet megalapításának célja is volt.
Jens Stoltenberg üdvözölte azt az amerikai elhatározást, amely arról szól, hogy egyes időszakokra nagy hatótávolságú hagyományos rakétákat állítanak hadrendbe Németországban.
Ez egyben jele az amerikai elkötelezettségnek a NATO iránt és Európa biztonsága felé - jegyezte meg a NATO-vezető.
A kijevi és kanyivi vízerőmű gátja felrobbantásának szándékával vádolta meg az ukrán vezetést pénteki sajtótájékoztatóján Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő, aki szerint a cél Oroszország megrágalmazása és felelőssé tétele.
Zaharova ismertette az arra vonatkozó lehetséges forgatókönyveket, hogy miként árasztaná el a Dnyeper a környező területeket a vízerőműrendszere tározógátjainak lerombolása esetén.
A szóvivő a kijevi központ számításaira hivatkozva azt mondta, hogy az ukrán fővárosnál létesített víztározó kiáradása esetén kétezer négyzetkilométer, 76 település, köztük az ukrán főváros kerületei kerülnének víz alá.
Az áldozatok száma elérné a 900 ezret, közöttük zömmel kijevi polgárok lennének.
Telefonon tárgyalt Lloyd Austin amerikai és Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter - közölte pénteken a két ország katonai tárcája.
Moszkvai közlés szerint a kapcsolatfelvétel az orosz fél kezdeményezésére történt, és a két miniszter a biztonsági fenyegetések megelőzéséről és az esetleges eszkaláció kockázatának csökkentéséről folytatott eszmecserét.
A Pentagon azt közölte, hogy Austin rámutatott a kommunikációs csatornák nyitva tartásának fontosságára az Oroszország által Ukrajna ellen folytatott háború körülményei között.