Megállíthatatlan az orosz előrenyomulás Ukrajnában?

Újabb településeket foglaltak el az oroszok, és súlyos ukrán veszteségekről érkezett jelentés az egyre pusztítóbb háborúból. Miközben Kijev egyre nehezebb helyzetbe kerül, addig az amerikaiak újabb katonai segítséget jelentettek be. Az ukrán fél számára nagy csalódást hozott a héten tartott washingtoni NATO-csúcstalálkozó, mivel egyértelműen kimondták, Kijev addig nem lehet tag, amíg a területén háború folyik. A háború további eszkalációját jelentheti, hogy Ukrajna számára tovább csökkenjenek a külföldről kapott fegyverek felhasználhatóságára vonatkozó korlátozások, és azokat oroszországi célpontok ellen is bevethetik. Egy ilyen helyzetben még világosabb lett mindenki számára, hogy miért van óriási jelentősége Orbán Viktor kormányfő békemissziójának.

Egyre durvább az orosz-ukrán háború, és továbbra sem körvonalazódik legalább egy időleges fegyverszüneti megoldás. Mindezek mellett az elmúlt hetekben az orosz erők előrenyomulását lehetett látni. Csütörtökön elfoglalták az orosz fegyveres erők a donyecki régióban lévő Voszhod települést, miközben hatból négy frontszakaszon előrenyomultak Ukrajnában. A Moszkvában kiadott hadijelentés szerint

 az ukrán hadseregnek több mint 2100 katonája esett el vagy sebesült meg súlyosan a harci érintkezés vonalán. 

A minisztérium a megsemmisített ukrán haditechnikai eszközök között említett meg három harckocsit, hét páncélozott harcjárművet – az egyik egy amerikai Bradley gyalogsági harcjármű volt -, egy brit AS-90-es Braveheart és egy lengyel Krab önjáró, valamint három amerikai M777-es és egy M198-as vontatott tarackot, HIMARS sorozatvetők öt rakétáját, továbbá 24 légi drónt. Az ukrán fél  jelentése szerint folytatódott az orosz hadsereg előrenyomulása Vozdvizsenka felé Pokrovszk irányában, így pedig az orosz erők tovább közelednek a Pokrovszk-Konsztantinovka stratégiai fontosságú országút felé.

Egyre nagyobb bajban van Ukrajna
(Photo by Anatolii STEPANOV / AFP)

Újabb katonai segítség Ukrajnának

Időközben Joe Biden, amerikai elnök újabb katonai támogatást jelentett be Ukrajna számára, amikor a NATO csúcstalálkozója keretében találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Biden hangsúlyozta, hogy az Ukrajna támogatásáról szóló, tavasszal a Kongresszus által elfogadott nemzetbiztonsági jogszabály alapján már nyolc biztonsági segítségnyújtásról született döntés az amerikai kormányzat részéről. 

A külügyminisztérium később kiadott közleménye alapján az újabb amerikai katonai csomag értéke 225 millió dollár, 

elemeit az amerikai hadsereg készleteiből hívják le, és tartalmaz Patriot rakétaindítókat, korszerű föld-levegő rakétarendszereket (NASAM), Stinger légelhárító rakétákat, valamint további hadianyagot és felszerelést.

Ukrajna nem kap biztonsági garanciákat Romániától

Kiderült, hogy Románia is kétoldalú biztonsági megállapodást kötött Ukrajnával. Ukrajna hasonló megállapodást kötött korábban a világ 21 másik országával és az Európai Unió egészével, annak a biztonsági garanciának a részeként, amelyet a világ iparilag legfejlettebb országai (G7) ígértek Ukrajnának tavaly Vilniusban, az akkori NATO-csúcstalálkozó helyszínén, addig is, amíg a védelmi szövetség tagjává válhat. A román elnöki hivatal honlapján közzétett „Ukrajna önvédelmi képességét és az orosz agresszió elleni küzdelmét, illetve Románia biztonságának megerősítését” célzó, 16 fejezetből álló dokumentum a két ország között már meglévő együttműködést foglalja keretbe, egyben egy tíz évre szóló szándéknyilatkozat is az együttműködés folytatására. A román média – az elnöki hivatal tájékoztatására hivatkozva – egybehangzóan kihangsúlyozta, hogy Klaus Johannis és Volodimir Zelenszkij politikai, nem pedig jogi érvényű dokumentumot írt alá Washingtonban, vagyis a „kétoldalú biztonsági megállapodással” Románia nem kötelezte el magát, hogy biztonsági garanciákat nyújtson Ukrajnának.

Mi lesz a NATO-tagsággal?

Az elmúlt napokban az is világossá vált hogy 

Ukrajna addig nem lesz tagja a NATO-nak, amíg területén háború zajlik. 

Az ukrán államfő azt ígérte: Kijev mindent megtesz a jövőben is annak érdekében, hogy amikor annak eljön a napja és meghívást kap a NATO-tól, a taggá válás megtörténhessen. Egyben erős megszövegezésnek nevezte a NATO-csúcstalálkozó szerdán elfogadott nyilatkozatában szereplő szavakat az ukrán taggá válási folyamat „visszafordíthatatlanságáról”. Jens Stoltenberg és Volodimir Zelenszkij a sajtótájékoztatón

egyaránt érvelt amellett, hogy Ukrajna számára csökkenjenek a külföldről kapott fegyverek felhasználhatóságára vonatkozó korlátozások, és azokat oroszországi célpontok ellen is bevethessék.

A NATO-főtitkára szerint része Ukrajna önvédelemhez fűződő jogának az, hogy oroszországi katonai célpontokat vegyen célba, és rámutatott, hogy több tagállam már enyhítette a saját maga által korábban szabott korlátozásokat. 

Ukrajna addig nem lesz a NATO tagja, amíg a területén háború zajlik
Fotó: NurPhoto via AFP

„A NATO ellenséges Oroszországgal”

A NATO ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és teljes mértékben részese az ukrajnai konfliktusnak – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő az észak-atlanti szövetség washingtoni jubileumi csúcstalálkozóját kommentálva. „Egy nagyon erős államszövetséggel van dolgunk, amely ellenséges politikát folytat Oroszországgal szemben, és ezt nem is titkolja” – mondta.

A NATO de facto teljes mértékben részese az Ukrajna körüli konfliktusnak. Ezt meg kell állapítani, és adott esetben itt az ideje, hogy mindezt a folyamatot a nevén nevezzük

- tette hozzá.

A NATO-csúcson elfogadott dokumentumokra hivatkozva Peszkov azt mondta, hogy a nyugati országok nem a párbeszéd hívei, és maga a szövetség a konfrontáció, nem pedig a biztonság eszköze. Mint mondta, Oroszország mindig is kész volt az európai biztonságról szóló tárgyalásokra, de nem hajlandó az általános kontextusból kiragadott különálló elemek megvitatására. Emlékeztetett, hogy Moszkva kezdetektől hangsúlyozta: számára a NATO ukrajnai terjeszkedése elfogadhatatlan létfenyegetést jelent.

„Látjuk, hogy vannak (Nyugaton) olyan vezetők, akik józanabb, előremutatóbb nézeteket vallanak. Látjuk, hogy milyen nyomásnak vannak kitéve” – mondta a Kreml szóvivője, példaként említve meg az európai vezetők Orbán Viktor miniszterelnök közvetítő fellépésével kapcsolatos nyilatkozatait. „Nem elég, hogy teljességgel eltagadják a jogköreit, de általában véve megkérdőjelezik ezen utazásainak legitimitását, és szinte már-már arra készülnek, hogy semmissé nyilvánítsák Magyarország jelenlegi elnökségét az EU Tanácsában” – hangoztatta Peszkov Orbán Viktor Kijevet, Moszkvát és Pekinget érintő békemissziójáról szólva.

Orbán Viktor békemissziója

A fent bemutatott fejlemények is jól mutatják, mennyire időszerű Orbán Viktor kormányfő békemissziója. Mint arról az Origo korábban beszámolt, Orbán Viktor miniszterelnök csütörtök este - békemissziója következő állomásaként - tárgyalást folytatott Donald Trumppal, az Egyesült Államok korábbi elnökével. A floridai Mar-a-Lagóban lezajlott megbeszélésen a béke lehetőségeiről volt szó. A miniszterelnök a Facebook-oldalán is posztolt a találkozóról, azt írta a közös képhez: "Tárgyalás Trump elnök úrral a békéről. A nap jó híre: ő meg fogja oldani!"

Ahogy megírtuk, Orbán Viktor a békemissziója során Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt Kijevben, majd Oroszországba ment, hogy Putyin orosz elnökkel egyeztessen. Hétfőn Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott Pekingben. A miniszterelnök következő állomása Washington volt, ahol Joe Biden jelenlegi amerikai elnökkel is találkozott.