Börtön jár Facebook-posztokért Nagy-Britanniában

Az elmúlt hetekben nagy port kavart Nagy-Britanniában, hogy az angliai zavargások alatt és után több olyan embert ítéltek el, akik nem is vonultak utcára az zavargások alatt, csak online fejtették ki a nézeteiket.

Az ötvenegy éves Lee Dunn július végén osztott meg három posztot a Facebook-oldalán az angliai zavargások alatt. A Sellafield atomerőmű munkása arról írt, hogy aggasztónak tartja a tömeges bevándorlást, és egyebek mellett kirakott egy illusztrációt egy csapat arab kinézetű férfiről, akik késeket lengetnek a Westminster felé, ami előtt egy brit zászlós pólót viselő, fehér kisgyerek sír. A képaláírás így szólt: „Hamarosan ez lesz egy hozzád közeli városban” – hívja fel rá a figyelmet a Mandiner. 

Miután a posztokért előállították a férfit, az bocsánatot kért és eltávolította a sértő tartalmakat. Lee Dunnt azonban augusztusban nyolc hét börtönre ítélték sértő és rasszista tartalom online megosztásáért.

Az elmúlt hetekben többekre is lecsapott a rendőrség „online gyűlöletkeltésért”. 

A Mandiner arra is emlékeztet, hogy zavargásokkal kapcsolatban eddig több mint ezer személyt állítottak elő, akik közül sokakat nem a tüntetéseken való részvételért, hanem online tartalmak megosztásáért ítéltek el.

Ahogy arról az Origo is beszámolt, miután Angliában egy 17 éves ruandai migráns megkéselt három kislányt Southportban. A helyzetet az is eszkalálta, hogy a rendőrség megpróbálta eltitkolni a lányokat megkéselő férfi migráns hátterét. A férfit letartóztatták.

Amikor a késelőről kiderült, hogy bevándorló a britek országszerte utcai tüntetéseket szerveztek, mire válaszul az erőszakos migránsbandák sorozatos ellendemonstrációba kezdtek. A felek késekkel, botokkal, fejszékkel, kövekkel és egyéb tereptárgyakkal támadtak egymásra, nem sokkal később a rendőrség is beszállt a zavargásokba. 

A közösségi oldalakon elterjedt, hogy a támadó az egyik menekülthajón érkezett Franciaországból, amelyek megállítását már régóta követeli a brit lakosság. 

Gyászolók elhelyezte játékállatok a helyszínnél, az északnyugat-angliai Southportban, ahol egy ruandai származású 17 éves férfi késsel gyermekekre támadt
(Fotó: MTI/EPA/Adam Vaughan)

A rendőrség ezt azonnal megcáfolta, ez azonban nem vetett gátat az indulatoknak. Szélsőjobboldali aktivisták, valamint migrációellenes tüntetők több városban is összecsaptak a rendőrökkel. Egyes helyeken a bevándorlás korlátozásáért tüntetők összeverekedtek szélsőbaloldaliakkal, valamint palesztinpárti tüntetőkkel is. Több helyen épületeket és autókat rongáltak meg a zavargók, valamint üzleteket fosztottak ki, és több városban menekültszállások és mecsetek körül vonultak fel, amelyeket a rendőröknek kellett védenie a haragos tömegtől. 

England has fallen.

pic.twitter.com/ZsJe0NPlbN

— Oli London (@OliLondonTV) July 18, 2024

Angliában a kormányzat és a sajtó is elsősorban a közösségi oldalakat hibáztatta az elszabadult indulatokért. 

Keir Starmer brit miniszterelnök augusztus elsején beszédet tartott, amelyben a szélsőjobboldalt nevezte meg a zavargások felelőseként és kijelentette: helyre fogják állítani a rendet. Starmer az online terjedő gyűlöletre külön kitért: 

Hadd szóljak a nagy közösségi oldalakhoz és azokhoz, akik üzemeltetik őket: a nyilvánvalóan online gerjesztett erőszak is bűncselekmény, amely az önök fenségterületén történik. A törvényt mindenhol be kell tartani” 

– jelentette ki. 

Börtönbüntetés egy online posztért 

Miután a rendőrség keményen fellépett a huligánok és a tüntetők ellen, a hatóságok figyelme az online tartalmakra irányult. 

Augusztus elején két férfival kezdődött azoknak a sora, akiket a zavargások alatti online posztjaiért ítéltek el

 – írja a Sky News. A brit Jordan Parlourt 20 hónap börtönbüntetésre ítélték, mert arra buzdított másokat, hogy vegyenek célba egy menedékkérőket és menekülteket befogadó szállodát. Nem sokkal később egy Tyler Kay nevű férfit is 28 hónapra börtönbe zártak, mert posztjaiban arra szólította fel az ismerőseit, hogy gyújtsák fel a migránsokat elszállásoló szállodákat. Parlour posztját mindössze hat ember lájkolta, de a bíróság úgy ítélte meg, hogy mivel több mint ezer ismerőse volt, így sok emberhez eljuthatott. 

Bár egyik férfi sem volt jelen a zavargásokon mindketten súlyos büntetést kaptak gyűlölködő posztjaikért.

Nagy port kavart egy Julie Sweeney nevű 53 éves nő esete is, akit 15 hónap börtönbüntetésre ítéltek egy Facebook-bejegyzésért, amiben megosztotta egy mecset fotóját és azt írta, hogy „fel kellene azt robbantani a benne levő felnőttekkel együtt”. Több brit publicista írt Sweeney ügyéről, és elismerték ugyan, hogy a megjegyzései gyűlölködők voltak, de még ők is túlkapásnak nevezték a börtönbüntetést. 

Michael Deacon, a Telegraph publicistája arra is rámutatott, hogy azok az embereknek, akik elrendelték az online gyűlölet miatti letartóztatásokat, kicsit magukba nézhetnének. Mint írta:

Ha az emberek börtönbe kerülhetnek olyan üzenetek közzétételéért, amelyek látszólag az erőszakot népszerűsítik, akkor vajon mi lesz az egészségügyi miniszterrel? 2009-ben, néhány évvel azelőtt, hogy munkáspárti képviselő lett, Wes Streeting a Daily Mail egyik megosztó cikkére reagált a Twitteren, és azt írta: »Semmi természetes nem lenne Jan Moir halálában, ha a bigott vén szatyrot egy vonat alá lökném.«” 

Streening 2022-ben kért csak bocsánatot, miután szembesítették korábbi posztjával.

A publicista hozzátette: „Ha mindenkit be fogunk börtönözni, aki a pillanat hevében posztolt valami ostobaságot, mértéktelenséget vagy félreérthetőt a közösségi médiában, akkor a Munkáspártnak fel kell adnia az 1,5 millió új otthon építésére tett ígéretét – és helyette 1,5 millió új börtönt kell építenie.”

Azonban a Starmer-kormány fellépése az „online gyűlölet” ellen egyáltalán nem precedens nélküli – írta a Spiked oldalán Tom Slater, aki szerint Anglia már hatvan éve kísérletezik a különböző „gyűlölet-ellenes” szabályozásokkal. Az újságíró megjegyzi: ma már bűncselekmény Angliában a „vallási gyűlöletre való felbujtás”, a „súlyosan sértő” online kommunikáció, és mint írja: 

a rendőrség rendszeresen zaklat nőket, mert férfiakat férfinak neveznek az interneten. 

Hozzáteszi: a The Times 2017-ben végzett kutatása szerint naponta kilenc embert tartóztattak le „állítólag sértő üzenetek online közzététele miatt”. Slater szerint a rendőrség fellépése a posztolók ellen beleillik az elmúlt évek sormintájába.

További szigorítások jöhetnek

A brit kormányt azonban nemcsak kritikák érték a kemény fellépés miatt. Több médium és újságíró elismerően nyilatkozott a letartóztatásokról,

sőt többen elkezdték a rendőrség figyelmét ráirányítani a szerintük gyűlöletkeltő tartalmakra. Ilyen támadás középpontjába került Nigel Farage Reform párti képviselő és Douglas Murray brit szerző is az X-en, akiket több újságíró a rendőrség figyelmébe ajánlott. 

Murray korábban már több cikkében és könyvében rámutatott: a „gyűlölet elleni fellépés” sokszor csak a másodlagos problémára reagál (jelen esetben a másodlagos probléma az erőszakos zavargás). Viszont az elsődleges problémára, vagyis a tömeges bevándorlásra és az ebből fakadó konfliktusokra nem akarnak reagálni a kormányok. 

A CNBC szerint a brit kormány felül fogja vizsgálni az online gyűlöletkeltéssel és a dezinformációval kapcsolatos szabályait, és határozottabb fellépést szeretnének a közösségi oldalaktól is. Ez tehát azt is jelenti, hogy az, ami jelenleg zajlik, az csak a kezdet.