Nézze meg a sporthíreket is
Iratkozzon fel hírlevelünkre Nézze meg a sporthíreket is
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az Origo kérdésére a közel-keleti helyzet kapcsán elmondta, hogy Izrael 1948-as létrejötte óta a térségben valós béke nem volt. "Izrael minden háborúját megnyerte, és minden békéjét elveszítette". A jelenlegi helyzetben tavaly október 7. után Izraelt egy olyan támadás érte, ahol körülbelül 1200-1300 embert lemészároltak, és sok foglyot a Hamász harcosai magukkal vittek. A szakértő szerint az izraeli stratégiai cél két részből állt: megsemmisíteni a Hamászt, de ez nem sikerült; és a foglyokat kiszabadítani, de ez sem sikerült.
Nógrádi György elmondta azt is, hogy Izrael célja az, hogy megöljék a Hamász és a Hezbollah vezetőit. Teheránban, Irán fővárosában, amikor legutóbb beiktatták az új iráni államfőt, meggyilkolták Haniját, a Hamász egyes számú vezetőjét.
Ez rendkívül nehézzé teszi az iráni lépéseket, mert Irán tökéletesen tisztában van azzal, hogy ezt nem hagyhatja annyiban, mert presztízsről van szó, viszont általános háborút nem akar, és nem is tud Izrael ellen folytatni.
Szerdára Irán összehívta 57 muzulmán ország delegációit a szaúd-arábiai Dzsiddába, hogy a helyzetet értékeljék. Izraelben Netanjahu miniszterelnök van nehéz helyzetben, hiszen jobbról nagyon komoly nyomás nehezedik rá, hogy folytassa, és nyerje meg a háborúkat.
Itt három háborúról van szó: délen a gázairól – erről beszél mindenki –, a leghosszabb fronton Ciszjordániában, ahol a lakosság 85-87 százaléka palesztin, napi összecsapások vannak, és az északi fronton pedig ott van Libanon és a Hezbollah.
Nógrádi György szerint annyit látni kell, hogy Libanonban a Hezbollah a meghatározó erő, erősebb, mint a libanoni hadsereg. Az is fontos, hogy mind a Hamász, mind a Hezbollah, mind az iraki siíták, a jemeni húszik, mindenki iráni támogatást kap.
Nógrádi György arról is beszélt, hogy Izraelben a jobboldal követeli a győztes háborút, a baloldal pedig követeli Netanjahutól, hogy végre csináljon békét, és próbálja meg kiszabadítani a fogságban lévő izraeli foglyokat. Ezt a helyzetet fokozza, hogy a térségnek három középhatalma van. A szakértő szerint Törökország kőkeményen szembekerült Izraellel, és felvetette a katonai beavatkozás lehetőségét, ami egy NATO ország részéről nagyon furcsa lenne, főleg azért, mert az orosz-amerikai titkos tárgyalások következményeként néhány nappal ezelőtt Ankarában cserélték ki a foglyaikat az oroszok és az amerikaiak.
A térség harmadik középhatalma Szaúd-Arábia, amely rendkívül óvatos. Kiváló kínai és most már orosz kapcsolatai is vannak. Kibékült az öböl túloldalán fekvő ősellenségével, Iránnal, és kiváló kapcsolatokat ápolt az elmúlt hónapokban Izraellel, ez pedig a Trump-féle politikának, az Abraham-megállapodásoknak volt köszönhető.
A szakértő emlékeztetett: az amerikai elnök összehívta a nemzetbiztonsági tanácsot, Austin védelmi miniszter pedig bejelentette, hogy ha háború lesz, akkor az Egyesült Államok kiáll Izrael mellett.
Zárójelben jegyzem meg, hogy két nappal ezelőttig 12 amerikai hadihajó volt Izrael partjainál 4000 tengerészgyalogossal, akik bármelyik pillanatban készen állnak arra, hogy partra szálljanak. Az elmúlt 24 órában pedig odavezényelték az Abraham Lincoln repülőgéphordozót, a kísérőhajókkal, ami jelzi, hogy itt egy fokozott háborús fészek van.
Nógrádi György elmondta: az amerikai külügyminiszter mindig tárgyal mindenkivel, elsősorban a jordán királlyal. Az előző iráni csapásnál, ahol Irán nagy mennyiségű rakétát lőtt ki Izraelre, de előre értesítette a Nyugatot, ezzel Izraelt, Jordánia megengedte, hogy a jordán légtérben lőjék le ezen rakéták zömét. Rendkívül nehéz helyzetben van tehát a jordán király, mert ő az USA legfontosabb térségbeli arab szövetségese, de az ország lakosságának már kétharmada palesztin.
Itt tartunk most, bármelyik pillanatban kitörhet egy háború, bármely szerencsétlen, rossz lépésnek ez lehet a következménye, és fontos, hogy a térség rendkívüli módon fel van fegyverkezve. Törökország, Irán is, Izrael is. Egyiptom is, amely eddig rendkívül ügyesen kimaradt a katasztrofális helyzetből.
Arra a kérdésre, mi következhet akkor, ha valóban kitör a háború, a szakértő azt mondta, hogy Európának köze nem lesz a háborúhoz, ahogyan a közel-keleti háborúkhoz általában nincs köze. Ott ugyanis Amerika a meghatározó erő, szereplő, és ez mindig így volt, és így is lesz. A másik, hogy
ha valóban kitör a háború, akkor az olajárak az egekbe fognak szökni. A kulcskérdés pedig az, ki lesz a következő amerikai elnök, hiszen nagyon sok múlik rajta, mert Bidennek és Trumpnak teljesen más az álláspontja a Közel-Keletről.
A szakértő elmondta, hogy a két egymással szemben álló palesztin delegáció, a Hamász és a Fatah képviselői találkoztak Pekingben, és meghatározott együttműködésben állapodtak meg. Mahmúd Abbász palesztin elnök nagyon idős, beteg már, túl nagy hatalma nincs, de papíron ő a Palesztin Hatóság vezetője, és ő találkozni fog Putyin orosz elnökkel. Nógrádi szerint nyilván Oroszország is aktív szerepet akar játszani a Közép- és Közel-Keleten. Ennek okáról azt mondta a szakértő, hogy amíg létezett a Szovjetunió, addig a Közel-Kelet két meghatározó hatalmából az egyik volt.
Oroszország, amióta a Szovjetunió szétesett, visszaszorult, de orosz csapatok vannak Szíriában, Líbiában, tehát az oroszok próbálják menteni, ami "menthető" még a Szovjetunió romjaiból, és ennek keretében próbálnak meg aktív Közel-Kelet politikát folytatni.
A biztonságpolitikai szakértő elmondta, hogy a Nyugat számára a Közel-Kelet sokkal fontosabb, mint az orosz-ukrán háború. Zelenszkij hétfőn adta ki az utasítást az ukrán diplomatáknak, hogy készítsenek elő olyan szerződést Ukrajna nyugati szomszédaival, így Lettországgal, Litvániával, Észtországgal, a skandinávokkal és a lengyelekkel, ami arra jó, hogy ezek az országok az Ukrajna légterében lévő orosz rakétákat lelőjék, bár hozzátette Zelenszkij, hogy tudja, ebben van egy óriási háborús veszély. Tehát az ukrán elnök a háborút ki akarja terjeszteni.
KAPCSOLÓDÓ CIKKEINK
