Razziát tartott a koszovói rendőrség a szerb kormány épületeiben

Razziát tartott a koszovói rendőrség a szerb kormány észak-koszovói szerveinek épületeiben péntek este, a szerb miniszterelnök határozottan elítélte Pristina lépését - közölte a szerbiai közszolgálati televízió (RTS).

A helyszíni beszámoló szerint a koszovói rendőrség tagjai állig felfegyverkezve, páncélozott járművekkel vonultak az intézményekhez négy észak-koszovói településen, ahol többségében szerbek laknak.

Elbert Krasniqi koszovói helyi önkormányzati miniszter a Koha Ditore című pristinai napilap szerint azt mondta, a cél a koszovóival párhuzamos szerb intézmények felszámolása volt. Milos Vucevic szerb miniszterelnök szerint viszont a helyi szerbeket akarták megfélemlíteni, ezért a nemzetközi közösség közbelépését sürgette.

Koszovóban újra nő a feszültség a kormányzat a kisebbségben lévő szerbek elleni lépései miatt, amiket a nemzetközi közösségben provokatívnak tartnak
Fotó: AFP/Armend Nimani

Májusban az okozott feszültséget a két fél között, hogy a koszovói rendőrség a szerbiai postatakarékpénztár hat észak-koszovói kirendeltségén tartott razziát, majd bezáratta az intézményeket, mert szerb dinárt talált a széfekben, holott ez a pénznem már nem hivatalos fizetőeszköz Koszovóban. Washington csalódottságának adott hangot az akció miatt.

A Koha Ditore a mostani koszovói lépés kapcsán arról így, hogy amiatt az amerikai adminisztráció is nemtetszését fejezte ki. James O'Brien, az Egyesült Államok Európáért és Eurázsiáért felelős miniszterhelyettese felszólította Koszovó miniszterelnökét, Albin Kurtit, hogy működjön együtt a nemzetközi közösséggel, melynek számos tagja provokatívnak tartja ezeket a koszovói lépéseket. 

Közleményükben úgy fogalmaztak: 

a rendőri fellépést nem egyeztették a nemzetközi partnerekkel, és alkalmas a feszültségkeltésre. 

Az Egyesült Államok pristinai nagykövetsége péntek este pontosan ugyanezekkel a szavakkal reagált a pénteki razziára.

Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, de Belgrád ezt azóta sem hajlandó elismerni, és továbbra is saját, déli tartományának tekinti a többségében albánok lakta területet. A két fél között 2013-ban kezdődött a kapcsolat rendezését célzó párbeszéd brüsszeli közvetítéssel, előrelépés azonban azóta sem történt.

A feszültség Szerbia és Koszovó között jelentősen növekedett az elmúlt időszakban. Miként az Origo megírta, Szerbia tavaly ősszel csapatokat vont össze Koszovóval szomszédos határán, azt követően, hogy ott zavargások törtek ki május végén, amikor a helyi szerbek által bojkottált áprilisi helyhatósági választások után a többségében szerbek lakta észak-koszovói térségben az ott leadott albán szavazatok alapján mindössze 3,5 százalékos részvételi arány mellett megválasztott albán polgármesterek el akarták foglalni hivatalukat.

Idén tavasszal a szerb elnök arról nyilatkozott: országa óriási nyomás alatt áll, a nyugati államok azt szeretnék elérni, hogy Szerbia ismerje el Koszovó függetlenségét, vonja meg a támogatást a boszniai Szerb Köztársaságtól, vezessen be szankciókat Oroszország ellen, távolodjon el Kínától és állítson fel egy baloldali bábkormányt – hangsúlyozta akkor Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnök.